Fekete Józsefné Seres Emília grillázskészítő Fekete Józsefné Seres Emília közel 30 éve foglalkozik grillázskészítéssel, amely különleges hobbinak indult, de mára vállalkozássá nőtte ki magát. Fekete Józsefné olyan szépnek és különlegesnek tartotta ezt a népi kismesterséget, hogy országos gyűjtés következményeként, összegyűjtötte az országban élő és alkotó grillázskészítőket, akikkel azóta is élő a kapcsolata, és könyvet jelentetett meg róluk, „Grillázstorták” címen. A könyv olyan jól sikerült, hogy Emília elhatározta, hogy 12 kötetes kézműves sorozatot ad ki. A sorozat második köteteként a „Mézeskalácsok” című gyűjtése jelent meg, harmadikként pedig a „Csuhé és gyékény” című könyve. Jelenleg a „Fafaragók” című gyűjtésén dolgozik, két grillázstorta készítés között.

Magyartarka a HÍRességek között A marhahús elkészítési kultúránk szegényes, egysíkú, alapvetően a hagyományos, hosszú idejű főzési eljárásokkal készíthető ételekre korlátozódik. Az igazi marhahús-kedvelők nem bíznak semmit a véletlenre. Csak olyan, korábban már kipróbált, vagy mások által ajánlott étteremben választanak marhasültet, ahol garantált a siker. Ennek oka elsősorban az, hogy megfelelő minőségű marhahús nem, vagy csak nagyon korlátozottan lelhető fel a boltjainkban. A hazai éttermek egy része inkább külföldön szerzi be a hozzávalót, ami persze nem feltétlenül külföldi eredetű, hiszen a hazánkban meghizlalt magyartarka növendék bikák jelentős hányadát határ-menti osztrák vágóhidakon vágják le, és innen kerülnek be a marhahús nagy- és kiskereskedelembe. Európában a minőségi marhahús iránti kereslet folyamatos, az árak stabilak. Ez a magyarázata annak, hogy a hazai termelés nagy részét külföldre értékesítjük, csak kisebb része kerül magyar éttermekben a vendégek asztalára.

Penyigére kerülve hallottam először, hogy az általam „nemtudom” szilvaként ismert apró szemű, finom gyümölcsnek Penyigei szilva az igazi neve. Itt találkoztam először a házi kertekben termett sommal, a belőle készült lekvárral, szósszal. Ekkor kezdtem el a nagymamámat faggatni a szilvalekvárfőzés tudományáról, s kezdtem el gyűjteni a még évekkel korábban „elherdált” lekvár főzéshez szükséges eszközöket, mint például a rézüst, fateknő, cibererosta, lapicka, vitorla, cserépszilkék, stb. Jöttek az első sikerek, s baráti társaságoknak jelentett kellemes együttlétet, új ízek felfedezését, maradandó élményeket. Sorra szerveződtek a különböző rendezvények, ahol a penyigeiek aktív szereplők voltak. A szilvalekvár megismertetésének kiemelt eseménye a Szatmárcsekei Szilvalekvárfőző Verseny és a Penyigei Szenkeparti Nagyvásár volt. 2004 évben valósult meg Penyigén a Lekvárium , Magyarország első szilva- és lekvármúzeuma. A hely kiválóan alkalmas arra, hogy a fiataloknak bemutassák a lekvár főzés menetét, eszközeit. Somlekvár Ma a Tisza-háton, a házak körül vadon termő, őshonos som húsából cukor hozzáadásával készített és tartósított ízletes, pikáns krém, melynek felhasználása a korábban főzött lekvárral megegyező. A somlekvár a két penyigei somfajtától függően élénkpiros vagy bordó színű, szilárd, könnyen kenhető, savanykás, kellemes aromájú termék. Mint a lekvárok általában, üvegben tárolva évekig eláll. Hajdan Szatmárban a somlekvárt éppen úgy főzték, mint a más gyümölcsből készült lekvárt. Az 1940-50-es évek óta készítik a somlekvárt nyers kikavarással. A somot csak akkor lehet szedni és fogyasztani, amikor magától lepotyog. Ez augusztus végén, szeptember elején következik be, fajtától függően. A lehullott, érett szemeket a fa alól szokták felszedni. augusztusban, illetve szeptember elején szedik. Kosárba, vederbe gyűjtik, vagy egy nagy lepedőt terítenek a bokor alá, megrázzák, és a lehullott gyümölcsöt zsákban hazaviszik. Először odahaza a napon megérlelik, s ha nem elég édes, edénybe téve megcukrozzák, és csak azután főzik ki. A földről felszedett somot válogatás után alaposan megmossák, a vizet lecsepegtetik, a gyümölcsöt szitán vagy tésztaszűrőn átdörzsölik. Vékony héja teljesen feldarabolódik, "eltűnik", húsa pépesen átnyomódik, csak a kemény magvak maradnak fenn. Ez hulladék. A kipasszírozott, nyers somhoz kilónként azonos tömegű cukrot adnak, és addig kavarják, amíg a cukor teljesen feloldódik, elegyedik. A szép, élénkpiros somlekvár szinte habos, annyira laza. Ez a kavarási művelet hosszadalmas, akár egy napig is eltarthat (ha közben mást is csinálnak), de fél nap is elegendő elkészítéséhez. Az így kikevert, nyers lekvárt jól kimosott üvegekbe rakják, tetejére egy negyed búzaszemnyi szalicilt tesznek (ez akár el is maradhat). Celofánnal lekötve teszik a helyére. A somlekvár felhasználása széles körű. Sütemények, például hájas tészta, porlós (a környéken készített sütemény, amelynél két omlós, vastag tésztalap tölteléket fog közre^ a süteményt kisülés után négyzet alakúra vágva kínálják), linzer, zserbó, piskótatekercs kiváló ízesítője. Szatmári szilvalekvár A régióra jellemző penyigei szilvafajtából cukor hozzáadása nélkül főzött, tartós lekvár. A szatmári szilvalekvár sötét, csaknem fekete színű, keményre főzött, de még kenhető, pasztaszerű termék. Nagy öntöttvas üstökben, nyílt katlanon főzték a korábbi évszázadokban. Az idős asszonyok között lekvárszakértők voltak. Az elkészült, levét veszetett, sűrű lekvárt cserépedényekbe, az ún. lekváros szilkékbe fa merőkanállal merték ki már a XVIII- XIX, században, majd kihűlés után fehér vászondarabbal lefedték, és zsineggel átkötötték az edény száját. Hűvös kamrákban polcon raktározták, esetleg vásárban árulták az így készített lekvárt. Az utóbbi években kezdenek előkerülni a padlások mélyéről a régi szilvafőző üstök, és a családi szükségleten túl megindult az eladásra főzés is. Az őstermelők közvetlenül, ismerősökön keresztül értékesítik portékájukat, de a régió városainak piacaira is viszik.

Racka Juh A racka juh egyes szerzők szerint a honfoglaló őseinkkel együtt érkezett az országba. Őseink vagy Belső-Ázsiából, vagy Közép-Ázsiából vagy akár a Kaszpi-vidékéről hozták magukkal. A honfoglalás kori juhaink hozzáértő fajnemesítés eredményei. A racka egyedülállóan nemes és száraz fejét, nemes küllemét és színét a magyar állattenyésztők ízlésének, kitűnő szemének és jó állattenyésztő érzékének köszönheti. Ma a világon csak hazánkban található meg. Ma két változata ismert: a fehér és fekete színváltozat. Az egész testi felépítettsége tetszetős mégis a legszebb testtája a feje. Büszke tartása, fölfelé álló pödrött szarvai egyedülállóak a világ juhfajtái között. A bunda tincses, majdnem zsinóros szerkezetű, hullámos lefutású, egyes testtájakon akár 30 cm-t is elérő vagy meghaladó hosszúságú, majdnem földig érő, csak a nyakat és a törzset fedi. Nem lehet kócos, illetve nemezesedő. A juhászok subájának alapanyaga volt egykoron. További információt Dr Magyar Gábor racka juh tenyésztő honlapjain (www.magyarracka.hu, www.mentsdmegarackat.hu) talál.

Mindennapjaink társa, a szikvíz Mindig foglalkoztatta az emberiséget a különböző halmazállapotú anyagok keveredése, így a gázoké és a folyadékoké, melynek a természetben legkönnyebben megfigyelhető formája a szénsavas ásványvíz. Az érdeklődés középpontjában álltak ezek a vizek azért is, mert fogyasztásuk és a fürdővízként való alkalmazásuk jótékony hatásait hamar felismerték és hasznosították. Nem is csoda tehát, hogy a természetet e téren utánozni akarták a felvilágosodás korában, és az elemző kísérletek elvezettek a szódavíz feltalálásához. Tudós papunk, Jedlik Ányos 1826-ban ért el újszerű eredményeket, amikor a távolról szállított balatonfüredi ásványvizet egy friss, mesterséges szénsavas vízzel, a szódavízzel helyettesítette. Ezzel alapozta meg a magyar szikvízipar történetét. Noha maga is belekezdett a gyártásba 1841-ben, ezt hamarosan átadta unokaöccsének. Ő nem gazdagodott meg ugyan találmányából, de az elmúlt 175 évben nemzedékek sokasága és családok százezrei éltek meg e tisztes iparból.

Több évtizede az élelmiszeripari szakképzés szolgálatában A Toldi Miklós Élelmiszeripari Középiskola, Szakiskola és Kollégium a több évtizede foglalkozik szakmunkásképzéssel, de az élelmiszeripari szakmacsoport mellett ma már környezetvédelem-vízgazdálkodási, kereskedelem-marketing, mezőgazdasági, gépész szakmacsoportban is folytat szakképzést. Tizenöt éve közismereti tantárgyként több mint ötven diák tanulja évenként az iskolában az utazás és turizmust, összekapcsolva leendő szakmájával. A hajdani szakmunkásképző ma már technikus képzéssel is rendelkezik. Az iskola tanulói több éve részt vesznek a komáromi Monostori erődben működő pékmúzeum restaurálásában és a hagyományos magyar pék és cukrásztermékek bemutatásában. A HÍR Védjegyet elnyert öt termékük : a dobos torta, a zserbó szelet, a paprikás kifli, az orosházi banán, tepertős pogácsa. Orosházi Banán Kézzel formázott, félig lefejtett banánra emlékeztető alakú, tojással dúsított, fényes, barázdált felületű vajastésztából készült péksütemény. Történeti okokból az orosházi banánnak csak üzemi előállítása ismeretes. A felhasznált anyagokból közvetlen tésztakészítési technológiával brióstésztát készítenek. Az érett tésztát osztják, majd gömbölyítik. Rövid pihentetés után kifli-sodrógépen nagy kifli méretű rudakat alakítanak ki. A rúd egyik végét késsel középig, a másik véget néhány cm-re felhasítják, majd a hosszabban felvágott két tésztadarab visszafele hajtásával és a rövidebben felvágott tésztadarabok szétnyitásával megadják a végleges formát. Felületét kétszer, a kelesztés megkezdésekor és a kemencébe vetés előtt tojásozzák. A második tojásozás után díszítő cukorral megszórják, majd sütik. Újabban az oválisra nyújtott tészta felületét olajjal kenik és fahéjas, vagy kakaós cukorral hintik a felsodrás előtt. Az így töltött orosházi banán különösen közkedvelt. Paprikás Kifli Rúd alakban felsodort, majd ívelt kifli alakúra formázott péksütemény. Felülete jellegzetesen vöröses-barna színű. Íze, aromája fűszeres, enyhén csípős. különlegességét a beledolgozott fűszerpaprika őrlemény zamata, fűszeres aromája, valamint a használata által nyert szín adja. A paprikás kifli tésztáját közvetlen tésztakészítési technológiával, liszt-csípmentes vagy csípős fűszerpaprika, bors, margarin, konyhasó, tej, élesztő, víz sorrendben gyúrják össze az alapanyagokból. Ezután érlelik a tésztát, majd osztják, gömbölyítik és sodorják, gőzzel telített

A zöldségeket a környékbeli termelőktől vásárolják. Vágott-vegyes savanyúságot, kovászos uborkát, káposztával töltött paprikát, csemege, csípős és almapaprikát, fehér káposztasalátát, ecetes karfiolt és hagymát, savanyított káposztát és kerékrépát árusítanak.

Termékeink: - Savanyúkáposzta /Családi receptúra alapján, tejsavas erjesztéssel készül a savanyú káposzta. Magas C-vitamin tartalmú, cukorbetegeknek kedvező hatású (káposzta és lé). Tartósítószer mentes. Összetevői: káposzta, só, pirospaprika, babérlevél, bors, köménymag, birsalma. Vegyes savanyúság -családi receptúra alapján készül kis cukor és tartósítószer felhasználásával készül.feleségem, Zsuzsanna élelmiszeripari mérnök, élelmezés vezető és falusi vendéglátó.

A projekt megvalósítója Hernádszentandrás Község Önkormányzata, a szakmai hátteret Matthew Hayes egyetemi oktató, a biogazdálkodás szakértője biztosítja a gödöllői Szent István Egyetemről. A résztvevők speciális tananyagból sajátíthatják el a programhoz szükséges tudást, emellett állandó felügyeletet és tanácsadást is kapnak. A mintegy 6 ezer négyzetméteres mintagazdaság üde színfoltja a település központjának, ahol a melegházi és szabadtéri kultúrák termesztésére egyaránt kiváló helyszínt hoztunk létre. A mezőgazdaság számára az ország egyik legkiválóbb adottságaival rendelkező abaúji térség nagy lehetősége és erőforrása a XXI. század viszonyai között is a föld. A projekt közvetlen célkitűzései mellett párhuzamosan Hernádszentandrás – lehetőségeinek függvényében – egyre nagyobb földterületeket kíván művelés alá vonni. A 2012. mezőgazdasági évre már hozzávetőleg háromszorosára sikerült bővíteni a Mintagazdaság területét a kiindulási mérethez képest, és a jövőben minden rendelkezésre álló földterületet művelés alá kívánunk vonni Hernádszentandráson. A helyi termékek megjelenítése, előállítása, korszerű értékesítési tevékenység meghonosítása, valamint ehhez kapcsolódóan a helyi piac kialakítása szintén az elkövetkező hónapok, évek feladatai között szerepel. A konyhakerti zöldségfélék kínálatát a jövőben a bogyósgyümölcsök, a gyógy –és fűszernövények termesztésével egészíti majd ki a település, és a helyi vezetés lépéseket tesz az állattenyésztés újbóli fellendítésének irányába is.

A BIO MALOM Kft egészség megőrzését szolgáló tevékenységet végez egyrészt bio termékeket fejlesztő és gyártó tevékenységgel, másrészt öko falusi turizmust szolgáló, családias programok szervezésének előkészítésével. A bio élelmiszerek alapanyagait a 150 éves pásztói JÚLIA BIO MALOM (régen Borgói malom) öreg gépeinek működtetésével, az innovációs fejlesztéseket a korunk adta igények figyelembevételével tapasztalt és elkötelezett szakember csoport végzi. Figyelemre ajánlott bio termékeink a magas rost tartalmú , adalék-, vegyszermentes alapanyagból készült kenyérkeverékek többféle ízben( rozsos, tönkölyös, falusi, pelyhes, kukoricás cipók készíthetők). Másik élelmiszer csoport az alacsony glutén tartalmú és cukormentes keverékeink ( „Az év Bio Terméke” és „Prémium Hungarikum Védjegy”-es), amelyekből finom pékárut és kalácsot lehet elkészíteni akár otthoni, akár üzemi körülmények között is. Mind az öreg malom, működés közbeni, mind a termékeink kóstoltatással egybekötött bemutatására vállalkozunk PÁROS PÉNTEK PÁSZTÓN programunkkal, amelyet legalább 10 fő jelentkezése esetén rendezünk meg. A fent leírt programot, valamint a térségben meglévő további természeti, kulturális és történelmi, sport bemutatókat, tevékenységeket lehet igénybe venni a közeli jövőben beinduló 10 férőhelyes falusi szálláshely lehetőségével Taron. Ezt fűszerezzük az alapanyagainkból történő együtt sütésekkel, a helyi sajátosságok bemutatásával ( pl. pokoljáró Tar Lőrinc program).