Már a reggeli órákban megérkeztek a vásárlók a közeli kerületekből, de volt, aki kíváncsiságból a főváros távoli részéből kerekedett fel a magyar termelők árui kedvéért. A turisztikai főszezonnak köszönhetően külföldiek is szép számmal keresték fel a számukra kuriózumnak, magyar specialitásnak tekinthető piacot, és kóstoltak, vásároltak a friss pékárukból, húskészítményekből, tejtermékekből. A budapestiek főként a bőséges zöldség-gyümölcs felhozatalnak örültek, gyorsan fogyott minden, a standokat alig győzték feltölteni a gazdák.

A Vidék Mustra szabályai szerint a termelők meghatározott feltételek szerint cserélődnek, hogy minél többen élhessenek a fővárosi, illetve a közvetlen értékesítés lehetőségével. Ezúttal a korábbiaknál nagyobb volt a vadhús és vadhúskészítmények kínálata, több termelő jelent meg füstölt húsokkal, nagy sikerük volt a fővárosi piacon újdonságnak számító csabai mangalicatermékeknek.

A piacon ezúttal is tartottak sajótájékoztatót, Fazekas Sándor vidékfejesztési miniszter itt ismertette a magyar termék minősítéséről szóló miniszteri rendelet tartalmát.

Mivel a fogyasztók egyre gyakrabban keresik a boltokban a Magyar termékeket, ugyanakkor nehezen igazodnak el a különféle címkék és jelölések között, ezért a szaktárca még tavaly elkészítette „az egyes önkéntes megkülönböztető jelölések élelmiszereken történő használatáról szóló” miniszteri rendeletet. A jogszabálytervezet a hazai vásárlók job tájékoztatását, a magyar termékek kiemelt pozícióját biztosítja.

A rendelet szerint önkéntes alapon fel lehet tüntetni az élelmiszereken a „magyar termék”, a „hazai termék” és a „hazai feldolgozású termék” jelölést. A kategóriák használata nem lesz kötelező, de aki ráírja a portékájára, hogy magyar termék, annak meg kell felelnie a szabályoknak. A miniszteri rendelet szabályozza majd, milyen feltételek mellett tüntethető fel az élelmiszerek csomagolásán a három kategória. A magyar termék minősítés, vagy bármely más, az élelmiszer magyar származását tartalmazó állítás kizárólag akkor tüntethető fel az árun, ha az magyar alapanyagból, Magyarországon készült. Vagyis a növényi eredetű élelmiszer alapanyagait belföldön termesztették, a vadon termő növényt Magyarországon gyűjtötték, kezelték, csomagolták. Az állati eredetű élelmiszerekhez felhasznált állatok itt születtek, azokat határokon belül tenyésztették, dolgozták fel, illetve a halakat honi vizekből fogták ki, a vadakat pedig Magyarországon ejtették el. Hazai terméknek akkor nevezhető az élelmiszer, ha összetevőinek legalább 50 százaléka magyar és a feldolgozás minden egyes lépése Magyarországon történt. A harmadik kategória a hazai feldolgozású termékek köre. Ide tartoznak a Magyarországon feldolgozott, de többségében importeredetű összetevőket tartalmazó élelmiszerek.

A VM nem ír elő védjegy- vagy logóhasználati kötelezettséget a három kategória megjelenítéséhez, a tárca nem tervezi logók vagy tanúsító védjegyek bevezetését, ugyanakkor támogatja a rendeletnek megfelelő civil tanúsító védjegyek használatát.

Forrás: itthonotthonvan.hu