Baranya

Információk
Értékelések

Baranya | Megyék

Kattintson a képre a galéria megtekintéséhez.

Baranya az ország legdélebbi megyéje, amely változatos tájairól, természeti csodáiról, szelíd dombvidékeicről, a csodálatos levegőjű Mecsek erdőségeiről és híres borvidékeiről nevezetes. Az itt megbújó kis falvak meghittsége és nyugalma várja az utazót, aki emellett történelmi korokat, várakat, városokat fedezhet fel, járhat be, élvezheti a gyógyító vizek kedvező hatásait és meglátogathatja a világörökség részévé vált Pécs műemlékeit is.
Baranya talán legszebb pontján, Orfűn él immár másfél évtizede Nagy Bandó András humorista, előadóművész. A 80-as évek legelején fellépések hozták ide, később már saját magától, turistaként érkezett családostól, pár év múlva pedig pihenőházat vett itt, ahol onnantól kezdve a nyarakat töltötték. Mintegy másfél évezede építették meg házukat és azóta már befogadták őket itt a helyiek.
Nagy Bandó azóta a környék s vele egész Baranya szerelmese lett. Azt mondja: számára itt az egyik legnagyobb ajándék a jó levegő. "Adott a tórendszer, mely sok mindent kínál: horgászást, úszást, szörfözést, csónakázást, s nem utolsó sorban a víz megnyugtató látványát. Ezen fölül adottak a hegyek és az erdők, melyek kirándulásra csábítanak, s minden évszakban gyönyörködtetnek. Sportos életet élek, s aligha találnék még egy olyanhelyet az országban, ahol választhatom az erdei futópályámat, esetleg fölmehetek a kertünk fölötti rétre, vagy futhatok akár egy tókört is. Végezetül itt van Pécs, mely kulturális kapocs a városi emberekkel, a színházi élettel, a gasztronómiai élvezetekkel, a kiállítótermekkel. És persze jó tudni, hogy ebben a városban hagyott nyomott maga után Zsolnay, Csontváry és Vasarely.
A humorista azt javasolja, hogy ha megfordulnak Baranyában, járják be a falvakat,ahol kipróbálhatják, ha kedvük tartja a szüretet, a gyümölcsszedést, vagy éppen az állatgondozás fogásait, megkóstolhatják a helyi specialitásokat: borokat, gyümölcsszörpöket, aszalt gyümölcsöket, friss zöldségeket, vagy éppen disznótoros ételeket. Villány és Siklós közt számtalan pincészetet, hordóikban pedig kiváló borokat talál a szomjas utazó. "A megyében három borút is van, a Mohács-Bóly útvonal inkább a fehérbort kedvelőknek kedves, az ország egyik leghíresebb borvidékén a Siklós-Villány borút a vörösborok szerelmeseit várja, valamint nemrégiben alakult a Pécs-Mecseki Borút, melynek leghíresebb képviselője a pécsi cirfandli" - ajánlja Nagy Bandó András.

Petra Vendégház

Sellye

Az Ormányságban, Sellyén, csendes helyen, családi házunkban egész évben várjuk a pihenni és túrázni vágyókat. A vendégeknek rendelkezésére állnak az 1x 3 ágyas és a 2x2 ágyas szobák - külön-külön tusolóval és wc-vel. A házhoz tartozik a zöld területen lévő terasz, pihenőkért, szalonnasütő, kerti tó.

Lovastanya Vendégház

Ibafa-Gyűrűfű

Ha az érintetlen természet csendére vágyik, szeretettel várjuk Gyűrűfű ökofaluba! Nyugalom, tiszta levegő, friss forrásvíz, hátaslovak, biotermékek, életenergia, egész-ség. Ismerjen meg egy alternatív életformát és pihenje ki a város zaját!

Öreg Dráva Vendégház és Béres Udvar

Drávasztára

Vendégházunk az Ormánságban, egy kis Dráva parti településen, Drávasztárán található. Ez az a hely, ahol Ön és a természet találkozik.Vendéglátásunk alapja hagyományos parasztudvarunkon általunk megtermelt termékekből frissen készült ételek. Családias, „slow food” étkezéseket kínálunk a természetet szerető és a magyar vidéket felfedezni kívánó vendégeinknek. Házunk ökoporta minősítéssel rendelkezik. Összkomfortos. Szobák bútorzata fenyő, nappaliban búbos kemence található, udvara parkosított. Kerti sütésre, főzésre van lehetőség, az alapanyagokat hagyományos parasztudvarunkból és zöldséges kertünkből biztosítjuk. Kerékpár és drávai kenutúrákat vendégeinknek kérésre szervezünk. Horgászati, vadászati lehetőséggel rendelkezünk. Lehetőség van hagyományos parasztudvarunk megtekintésére, valamint igény esetén a napi teendőkben való tevékeny részvételre.Saját konyhával rendelkezünk, konyhánk speciális étkezési igények is ki tud elégíteni (diétás, vegetáriánus, gyerek adagok). Felhasznált alapanyagok általunk termelt vagy helyi termékek. Italaink szűrt víz, szódavíz, 100%-os gyümölcslé (Mecseki Erdészeti Zrt. terméke). Portánkon folyamatosan fogyaszthatóak kecsketermékeink: tej, sajt, túró. Hozott étel és ital fogyasztása vendégházunkban nem lehetséges.

Kiemelt ajánlatok

Üres felület

Aktív turizmus

III. Mohácsi Fogathajtó Verseny |

Mohács

2013. július 14.

Mohácson ismét várja az érdeklődőket a III. Mohácsi Fogathajtó Verseny. Régiós bajnokság "C" kategóriás kettes fogathajtó versenye és egyben a Baranya megyei fogathajtó bajnokság VI. fordulója. Izgalmas és mozgalmas eseményekre számíthatnak a látogatók.

részletek

Szigetvári Gyógyfürdő

Szigetvár

Szigetvár egyik legnagyobb vonzereje - történelmi múltja és épített kulturális öröksége mellett - a kiváló minőségű gyógyvíz. A város szívében egy kiemelkedően impozáns, szemet gyönyörködtető létesítmény a Szigetvári Gyógyfürdő, ahol az 50 évvel ezelőtt felszínre törő 62°C-os hévíz nyújt felejthetetlen kikapcsolódást. A fürdő kültéri hangulata a török kori műemlékeket idézi kupolájával és tornyaival, míg belső terét Zsolnay kerámiaburkolat díszíti, Bozsogi Ágnes és Dobány Sándor szobrai közt.

Somogy megyei barangolások

Zselickisfalud

3 NAPOS KÖNNYÍTETT TÚRA ÚTVONAL
1. nap: Kaposvár – Kaposmérő (autóbusszal) – Kaposdada – – Szenna –E7
Táv: kb. 8 km
Szint: 100 m

2. nap: Szenna – Patca – Szilvásszentmárton – Zselickisfalud
Táv: kb. 9 km

3. nap: Zselickisfalud – – Görgényi Vadászház – – Bánya
Táv: kb. 8 km
Szint: 100 m

3 NAPOS NEHEZÍTETT TÚRA ÚTVONAL
1. nap: Kaposvár – Kaposmérő (autóbusszal) – Kaposdada – – Szenna E7 – Patca – – Szilvásszentmárton – – Zselickisfalud
Táv: kb. 17 km
Szint: 50 m

2. nap: Zselickisfalud – Bereknyei-hegy – Pap-gödör – – Kardosfa-puszta – Ropoly-puszta –
Táv: kb. 16 km
Szint: 150 m

3. nap: Ropoly-puszta – Hárságyi-tető – – Lencsés – – Szenttamási-puszta – – Kisbőszénfa – – Bőszénfa – Simonfa –
Táv: kb. 17 km
Szint: 300 m

Ajánlott időszak: egész évben

LÁTNIVALÓK
Kaposvár:
• Nagyboldogasszony-templom: (1734-44), neoromán külsejét 1886-ban kapta, 1993 óta székesegyház.
• A Kossuth tér: Mária-oszlop rokokó (1770), egykori Erzsébet Szálló (1901), Zsolnaykerámia díszíti (Kossuth tér 5.), Városháza neoreneszánsz (1902-04), Kossuth-szobor (1911)
• Dorottya-ház barokk, 1800 körül épült, Csokonai „Dorottya” c. eposzának képzeletbeli helyszíne
• Egykori Vármegyeháza, Rippl-Rónai Múzeum klasszicista, XIX. sz. eleje (Fő u. 10.)
• Arany Oroszlán Patika, itt dolgozott patikussegédként Rippl-Rónai József
• Anker-ház–Vaszary Képtár (Fő. u. 12.) és a régi szatócsboltot bemutató Somogy Kereskedelme Anno… kiállítás
• Csiky Gergely Színház szecessziós (1911) (Rákóczi tér 2.)
• Steiner Gyűjtemény öntöttvasból készült használati és dísztárgyak (Gróf Apponyi A. u. 29.)
• Terrárium (Fő u. 31.), ásványkiállítás Rippl-Rónai u. 24.
• Rippl-Rónai-villa a festő emlékkiállításával. Róma-hegy
• Uszoda és Gyógyfürdő (Csík F. sétány 1.)

• Balogh Ildikó tojáspingáló (Pázmány P. u. 62.)
• Bodor Imre fafaragó (Százszorszép u. 44.)
• Buni Gabriella fazekas (Damjanich u. 86.)
• Ferencné Fogarasi Éva naturmontázs-készítő (Egyenesi u. 57.)
• Galambos Lajos cseréppipa-készítő (Liszt F. u. 10/b )
• Gosztonyi Zoltán fafaragó (Egyenesi u. 83.)
• Kiss Kálmán tojáspatkoló (Kecelhegyi u. 89.)
• Molnár József és János fafaragók (Vikár B. u. 55.)
• Stokker József fafaragó (Kecelhegyi u. 102.)
• Török Emőke babakészítő (Arany J. u. 11/B.)

Kaposmérő:
• Kassai Lajos lovasíjász: lovasíjász-bemutató, történelemóra a honfoglaló magyarok mindennapjairól, kézművességéről
• Arborétum (Kaposdada 5.)

Szenna:
• Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény: a falu közepén álló, 1784-ből származó, festett kazettás mennyezetű ref. templom körül alakították ki az 1970-es években. Favázas talpasházak, füstöskönyhás lakóépületek (Rákóczi u. 2.)

Információ falusi vendégházakról tel.: 82/484-161, 30/311-42-40

Patca Somogy megye legkisebb települése.
• Katica Tanya Aktív Pihenés Központ Bemutatógazdaság, tel.: 30 411-60-02

Zselickisfalud:
• a Zselici Tájvédelmi Körzet szívében fekszik
• Katolikus és védett református templom XVIII. sz. barokk

Kardosfa-puszta és Ropolypuszta:
• kanászfalvak nyomait őrzi
• Rupuly vára állott itt, ma kedvelt vadászterület és kirándulóhely, ezüsthársas génrezervátum

Szenttamás-puszta:
• Szarvasfarm szarvasnéző túrák, kiállítás, állatsimogató, piknik vadételekből

Bőszénfa:
• Meseszálló bababarát szálláshely
• Bőszénfától DK-re terül el a védett Farkaslaki-erdő, ahol tavasszal tömegesen virágzik a fokozottan védelem alatt álló kakasmandikó

Simonfa:
• Zselic és Meteor Turistaház 26 és 44 fős kulcsosházak
• Nemzetközi Papírművészeti Alkotótelep (Petőfi u. 5., nyári időszakban)

Drávai vizitúra kenuval

Drávasztára

1 NAPOS TÚRA KEZDŐKNEK
Barcs hajókikötő – Csomoros-sziget – Drávatamási–Barcs
Táv: 10 km, menetidő: kb. 8 óra, maximum létszám: 40 fő

4 NAPOS TÚRA HALADÓKNAK
1. nap: Őrtilos kikötő (236 fkm) – Vízvár (192 fkm)
2. nap: Vízvár (192 fkm) – Barcs (153 fkm)
3. nap: Barcs (153 fkm) – Szentborbás (133 fkm)
4. nap: Szentborbás (133 fkm) – Drávasztára (117 fkm)

Ajánlott időszak: július–augusztus
A túrákhoz új típusú személyi igazolvány vagy útlevél szükséges, mivel a túrák egy része horvátországi partszakaszokon halad!

LÁTNIVALÓK
Őrtilos:
Szentmihály-hegy szép kilátás, Szt. Mihály-templom (barokk, 1740), Festung 1848–49-es szabadságharc emlékére állított emlékmű, szép kilátás, Három Sárkány Fogadó, Szentmihály-hegy, Vízvárnál a Dráva holtágaiban gyönyörködhetünk. A természeti értékekről a Nemzeti Park tájékoztató táblájáról olvashatunk.
Barcs a térség központja, élénk forgalmú határátkelővel rendelkező kisváros.
• Dráva Múzeum: történelmi és néprajzi kiállítás
• R. k. plébániatemplom, késő barokk, XIX. század eleje
• Barcsi Rekreációs Termálközpont
• Dráva-hidat elhagyva fürdési lehetőség a folyó egyetlen kijelölt szabadstrandján
• Dráva Hajó Panzió
• Drávaszentesi Állatbemutató és Oktatási Központ
• Sétahajózás

Csomoros-sziget: nevét a szigeten lévő ritka fafajtájáról kapta.
• DDNP tanösvény 20 ismeretterjesztő táblával
• Letérés a folyó egyik mellékágába érdekes növényvilág, horgászati lehetőség

Drávatamási:
• DDNP Természetismereti Oktatási Központ
A Duna–Dráva Nemzeti Park részét képező Barcsi borókás nyíres-borókás növényzete a cseres-kocsányos tölgyesek kiirtásával és a legeltetés következtében alakult ki. A terület ritka növény- és állatvilágát tanösvény mutatja be. A Borókás nagy része szabadon látogatható, a fokozottan védett zónák viszont csak engedéllyel.

Szentborbás:
• DDNP Turistaszálló és camping

Drávasztára:
• A lakosok 95%-a horvát nemzetiségű
• Horgászati lehetőség
• A falu északi szélén a falutól 50 m-re, egy sorban áll 3 db több száz éves kocsányos tölgy

Pécsi ókeresztény sírkamrák

Pécs

Pécs város területe a római kor óta folyamatosan lakott és a korábban itt élő népek, egymást követő, vagy éppen egymás mellett élő kultúrák kiemelkedő emlékanyagot hagyományoztak ránk. Ezek között különös helyet foglalnak el - egyetemes jelentőségénél fogva - az ókeresztény emlékek, amelyek a mai belváros északnyugati részén, a katedrális környékén maradtak fenn- átvészelve a népvándorláskor és a középkor viharait. A Szent István tér alatt IV-VI. századi ókeresztény temető húzódik. A Világörökségek listájára felvett műemlék együttes több részlete már látogatható. Az eddigi kutatások és ásatások különböző sírépítményeket, és több mint száz sírt tártak fel itt, egy háromkarélyos sírkápolna (Cella Trichora), egy hétkarélyos temetői épület (Cella Septichora) és egy mauzóleum köré csoportosulva. Az ország legnagyobb és legjelentősebb ókori temetői épülete az Ókeresztény Mauzóleum. A sírkamra festményei az ókeresztény vallás jelképeinek gyűjteményei, s korabeli itáliai vándorfestők alkotásai. A sírkamra fölött hajdan magas, keskeny kápolna emelkedhetett, melynek maradványait a látogató most a felszínen tekintheti meg. A kápolna alatt a sírkamra helyezkedik el, ahol a három talapzat egyikén a megmaradt fehér márványszarkofág ma is az eredeti helyén látható A sírkamra festményei az ókeresztény vallás jelképeinek gyűjteményei, s korabeli itáliai vándorfestők alkotásai. A sírkamra északi falán Ádám és Éva bibliai jelenetét és az oroszlánok barlangjába vetett Dániel prófétát ábrázolta a festő. A feltárt, és már látogatható sírkamrák közül a legismertebb a Péter-Pál sírkamra, amit bibliai jelenetek, Péter és Pál apostolok képei, állati és növényi motívumok díszítenek, és a Korsós sírkamra, ami az északi fal fülkéjébe festett korsóról kapta a nevét. A háromkaréjos kápolna 1922-ben került elő a püspöki palota északkeleti sarkánál. Festett falai 1,30 m magasságig állnak. A hétkaréjos temetői épület egy része a plébánia épülete alatt, más része a Káptalan utca alatt fekszik. Ezeket 1938-ban feltárták, majd visszatemették. Fetter Antal pécsi helytörténész az 1960-as években agyagból kézzel kis téglákat, és cserepeket formázott, majd felépítette belőlük a három- és hétkaréjos temetőkápolnák modelljeit. Ezek láthatók a Régészeti Múzeum kiállításán. Nyitva tartás: A téli időszakban(november 1.- március 31.): 10:00 - 16:00 A nyári időszakban (április 1.- október 30.): 10:00 - 18:00 Szünnap: hétfő

Természeti értékek | Ökoturizmus

Szent Mihály-napi búcsú |

Veszprém

2013. szeptember 28. és 2013. szeptember 29. között

Veszprém hagyománytisztelő város lévén, saját értékeit, helyi táncosait és kézműveseit köszönti a Szent Mihály arkangyal ünnepén megrendezett vásári forgataggal. Veszprém hagyománytisztelő város lévén, saját értékeit, helyi táncosait és kézműveseit köszönti a Szent Mihály arkangyal ünnepén megrendezett vásári forgataggal.

részletek

ÖKOFALU - Ormánság Alapítvány - Lantos Tamás

Drávafok

A Drávafokon működő Ormánság Alapítvány a térség természeti és kulturális értékeinek megőrzését és azoknak a táj működésébe való integrálását, szolgálatba állítását tekinti küldetésének. A közeljövőben az éveken át nagy népszerűségnek örvendő műhelysorozatuk, a Foki Disputa újraindítását tervezik.

Duna-Dráva Nemzeti Park

Értény

Duna-Dráva Nemzeti Park A nemzeti park a Duna Sió-torkolata és az országhatár, valamint a Dráva mentén helyezkedik el. A Duna–Dráva Nemzeti Park 1996-ban jött létre, több, már korábban is védetté nyilvánított terület beolvasztásával. Kiterjedése mintegy 50.000 ha. A nemzeti parkért is felelős Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság működési területe kiterjed Baranya és Tolna megye teljes területére, Somogy megyére a Balaton déli partja kivételével valamint kisebb részben Fejér és Bács-Kiskun megyére is. A Dél-Dunántúl legnagyobb része dombság, amelyből szigetként emelkedik ki a Mecsek és a Villányi-hegység. A dombvidéket keletről és délről a Duna és a Dráva hordalékával feltöltött síkságok szegélyezik, így a védelem alatt álló területeken nagyon sokféle élőhely tanulmányozható. Természeti képének formálásában a víz játszotta a főszerepet. A két folyó, azok víztömege határozta meg a sokféle élőhely kialakulását, melyeken színes élővilágot találunk. A nemzeti park szinte teljes területe az egykori ártéren található. A Duna-Dráva Nemzeti Park hosszú, szalagszerűen elnyúló területeinek értékeit meghatározza az élő és holt víz: az árvízi területek gazdag növény- és állatvilága, különösen a madárfajok gazdagsága jellemzi. A folyók mentén húzódó vizes élőhelyek egész Európában egyedülálló értéket képviselnek.

Szabadkai Arborétum

Kadarkút

A vendégváró portán szépségében egyedülálló Szabadkai Tibor magán arborétuma tekinthető meg. A területen országos viszonylatban is ritkaságnak számító növényfajok találhatók.

290 fajta örökzöld, 300 fajta évelős növény, és 120 fajta cserje várja az érdeklődőket.

Jakab-hegy, Babás Szerkövek

Pécs

A Mecsek hegység déli lejtőjén vörös színű homokkőből "épült" különös formájú groteszk emberi alakokat idéző, rőt színű sziklacsoport: a Babás-szerkövek vonulata magasodik a fák koronája fölé. E különös csengésű név a sziklák bábuszerű alakjára és talán pogány elődeink áldozati helyére (szerkő = oltárkő) utal. Furcsa alakzatukat azonban nem emberkéz formálta. Anyagukat, a vöröses árnyalatú durva, törmelékes kőzetet különféle ásványos és kristályos kőzeteknek (a kvarcnak, a földpátnak, a gránitnak, gneisznek, fillitnek, kvarcporfirnak stb.) lazán cementált halmaza alkotja. A törmelékes anyagoknak azonban nem csak az összetétele, hanem a szemnagysága is igen változó: a néhány milliméteres szemcséktől a fej nagyságú kőzettörmelékig minden méret megtalálható. A kőzet szerkezete a sziklák alján (több méteres szakaszon) egyneműnek látszik, felül azonban jellegzetesen keresztrétegzett. A kőzet anyagának és szerkezetének e jellegzetességei a kőzet keletkezésének körülményeiről vallanak. A földtörténet ókorában a térségben az idősebb képződmények lepusztult kőzetanyagából hatalmas tömegű törmelék halmozódott fel. Minthogy a törmelék kismértékben koptatott és különféle szemcse nagyságú, valószínűleg kis távolságból szállítódott oda. Az íves és átlós irányú rétegezettség pedig a folyami és delta jellegű felhalmozódásról tanúskodik, arról hogy az üledékképződés szakaszosan ment végbe. A kőzet jellegzetesen vörös színe a meleg, sivatagi éghajlatú vidékek kőzetanyagára jellemző. Azt hogy e kőzet keletkezésének idején e térségben is sivatagi éghajlat uralkodott a permi homokkő konglomerátum sorozatából származó különféle trópusi növénymaradványok is megerősítik. A permi réteg a Mecsekben meghaladja az 1000 méteres vastagságot, s egy kelet felé fokozatosan a mélybe süllyedő rétegboltozatot alkot. A felboltozódást követő fiatalabb helységképződési mozgások során e szerkezet a törések mentén széttagozódott, bizonyos rétegcsoportok egymásra torlódtak. Így jött létre az a kelet-nyugat irányú sziklafal is , amelyből a természet pusztító erői: a víz, a szél, a fagy és a nehézségi erő a Babás-szerkövek különös kolosszusait az évmilliók során végül megalkották. A Babás - szerkövek legendája: A Jakab-hegy alján, a faluban élt réges-régen két gazdag család. Ezek szakadatlanul versengtek egymással. Egyszer egy ismeretlen koldus tért be hozzájuk. Mindkét házból kizavarták, bántalmazták. Ekkor megátkozta őket: "Váljatok kővé, amikor a legboldogabbak akartok lenni!" Mindkét gazdának egy-egy leánygyermeke volt. Egy napon mentek férjhez. Az egyik ház lakodalmas népe ezúttal megelőzte a másikat. Már jöttek vissza a jakab-hegyi barátok templomából, ahol az esküvő volt, amikor a másik még csak fölfelé tartott. Éppen ott találkoztak, ahol a mély szakadék felett a legkeskenyebb volt az út. Egyik vendégsereg sem akart kitérni a másik elől. Az egymással versengő örömapák egyszerre szólaltak meg: "inkább váljuk kővé, de ki nem térünk!" Ebben a pillanatban az egész násznép kocsikkal, lovakkal együtt kővé változott. Azóta is ott állnak sorban a hegyoldalon.

Kulturális örökség

Patcai Várjátékok |

Patca

2013. június 22. és 2013. június 23. között

VII. Középkori Várjátékok és Családi Fesztivál

Június 22., szombat

Középkori Lovagiasságok

10:00-től Egy középkori vár mindennapjai

11:00-19:00 Lovagrendi és hajítógép bemutatók, középkori interaktív játékok, ruhák próbája

19:00-20:30 várostrom, középkori táncház

20:30-22:00 CSÍK zenekar koncertje

22:00-23:00 tüzes golyó és tüzes íjászat, tűzzsonglőrök

Június 23., vasárnap

Középkori Családi Fesztivál

10:00-től A középkor mindennapjai testközelből, kicsiknek és nagyoknak

Egész nap középkori ruhák próbája, korabeli játékok interaktívan, gólyalábasok, mutatványosok

11:00-12:00 KOLOMPOS Együttes koncertje

11:00-17:00 középkori játszóház, mesemondók, udvari bolond képző és tündériskola

Mindkét nap: A Kalandpark szolgáltatásai: 40 féle háziállat, tucatnyi játszóalkalmatosság (gokartpálya, tóparti attrakciók), beltéri óriás játszóház, drótkötélpályák és -lecsúszók.

részletek

Tájház – Helytörténeti és Néprajzi Gyűjtemény

Szentlászló

A tájház 2003-ban nyílt meg Szentlászlón. Négy helyiségből áll. Az elsőben írásos és képi anyag mutatja be a német és az idetelepített felvidéki magyarok múltját, a falu neves szülötteit. A másodikban egy 20. század eleji német tisztaszoba látható. A harmadikban a mindennapok régi használati tárgyai, a negyedikben a ma élő helyi kézművesek alkotásai tekinthetők meg. A gyűjteményben kiemelkedően szépek a népviseleti darabok között a tutyik sokféle mintázatukkal.

Szigetvári vár

Szigetvár

A szigetvári vár alapjainak lerakását a XIV. század végén kezdték el. Jelenlegi formáját az ostromok utáni felújítások során, a XIX. század végére érte el. A magyar történelembe az 1566-os ostrommal írta be magát,amikor Szulejmán szultán Bécs ellen induló közel 80.000 fős seregét az akkori várkapitány Zrínyi Miklós horvát bán, a várfalak előtt mergállította. Zrínyi 2500 katonájával védte a várat, de a szűntelen ostrom után a külső erődítményt feladta és a belső várba húzódott a megmaradt 800 katonájával. Szeptember 5-én Szulejmán szultán elhunyt, amiről sem az ostromló sereg, sem a védők nem tudtak. Két nap múlva, mivel az égő belső várat már nem tudták tartani, Zrínyi kitört a várból. A vár eleste után 123 évig török zászló lengett a vár felett. A várudvar közepén Szulejmán dzsámija áll a csonka minarettel, benne a Mekka felé tájolt imafülkével és a faltöredékeken látható perzsa-arab nyelvű feliratokkal. A várban történelmi-, képzőművészeti kiállítás illetve török panoptikum várja a látogatókat.

Helytörténeti Kiállítás

Kővágószőlős

A régi tűzoltószertár épülete ma helytörténeti kiállításnak ad otthont, amely a település lakóinak portáiról összegyűjtött néprajzi tárgyakat, mezőgazdasági használati eszközöket, malomkövet, gipszstukkó díszeket stb. mutat be.

Farkas-Túri Enikő, Nemezelő

Szenna

1977-ben születettem Zentán,Vajdaságban. A népi kultúra kisiskolás koromtól életem szerves része, amikor is fazekaskodni és nemezelni tanultam. Számos hagyományápoló tábor résztvevőjeként a népzene és néptánc is egyre közelebb került hozzám. Szakmát szereztem a Nádudvari Népi Kismesterségek Szakiskolájában textilműves - nemezkészítő szakon. 2010-ben elnyertem a Népművészet Ifjú Mestere címet a tárgyalkotó népművész nemezkészítő kategóriában. Ötödik éve a ”Nemezelés a Hortobágyon” tábor egyik főszervezője és oktatója vagyok.Mintáimat ösztönösen alakítom, formálom, de mindig egy ősi, tiszta mintavilággal rendelkező tárgyból indulok ki. Sokszor merítkezem úgy a református mennyezetkazetták mintakincséből mint a régi kályhacsempékből, hímzésekből, pásztorfaragásokból.

Bor | Gasztronómia

XV. Szüreti Csirkepaprikás-főző Fesztivál |

Bóly

2013. szeptember 7.

Az immár hagyományosnak mondható Szüreti Csirkepaprikás-főző Fesztivál idén 15. alkalommal kerül megrendezésre Bólyban. A környéken élők bizonyára ismerik a híresen jó szüreti csirkepaprikást, melyet a bólyiak hosszú lével és ún. „kanalas galuskával” készítenek. Igazi szüret nincs is e nélkül a paprikás nélkül. E hagyomány népszerűsítésére rendezzük meg az egyre nagyobb érdeklődéssel övezett fesztivált, melyre tavaly már 150 pályázó jelentkezett. Egy pályázó 10 vendég részére főz, tehát legalább 1500 vendég figyeli izgatottan, mi készül a bográcsban. A szakácsok mellett "amatőr" dekoratőrök csinosítják az asztalokat, hisz minden csapat részt vesz az asztal-szépségversenyen. Hogy a többi nézelődő se unatkozzon, a réten sokszínű programokkal, borkóstolással, kézműves-kirakodóvásárral várjuk őket.

részletek

Kaba Lamine és Simone, Kecskesajt

Almáskeresztúr

A farm fő profilja, a sajt szinte magától jött. Laminék mindenképpen szerettek volna egy kecskét, amiből aztán négy lett, és a végén ott álltak, hogy nem tudtak mit kezdeni a sok sajttal, tejjel. Már a barátok se tudtak több ajándékot elfogadni. Ekkor döntöttek úgy, hogy vállalkozásban kezdenek. Simone a hazautazva felköltözött a svájci „hegyi emberekhez”, hogy ott tanulja ki a sajtgyártás módjait. Az ajándékba kapott kis műhelyt apránként felújították, kiépítettek egy lakórészt, a garázsban pedig ma már modern sajtüzem működik. Ma már egy hetven kecskéből álló nyájat nevelnek, kéttucatnyi fejősállattal, de ez a szám mostani elléssel szaporodni fog. A bakokat levágják, a nőstényeket megtartják. Kabáék célja hatvan-hetven fejős állat, többet nem terveznek. A meglévő állománnyal Lamine így is dúsgazdagnak számítana Guineába.

Elérhetőségek:
Kaba Lamine és Simone
Cím: 7932 Almáskeresztúr, Fő u. 28.
Tel.: 30/410-6568; 20/4342-763
E-mail: kabafarm@gmail.com
www.kabafarm.uw.hu

Pécs-mecseki borút

Mecseknádasd

A borút fő profilja, jellegzetessége, zászlósbora: A térség gazdasági fejlesztése. A lakosság életminőségének javítása a bormarketing és a turisztikai, valamint egyéb kereskedelmi szolgáltatások értékesítésének elősegítésével.

A helyi együttműködés, közösségi tudat és identitástudat erősítése közösségi akciók és rendezvények szervezésével. A környezetvédelem, a természeti, építészeti és kulturális örökségi értékek védelmének elősegítése.

A kulturált borfogyasztás, a gasztronómiai értékek népszerűsítése.

Az egészséges életmód, az aktív turizmus népszerűsítése.

Zászlósbora a cirfandli.

Novák Pince

Szigetvár

A szigetvári szőlőhegy, melynek ismertebb neve Turbék, a borvidék legnyugatibb részén terül el. Magas a napsütéses órák száma, és a talaja kiválóan alkalmas szőlőtermesztésre. Itt található a családi vállalkozásként működő Novák pincészet, mely 1993-ban indult, egy több mint 150 éves pince megvásárlásával. A löszbe vájt pince 30 lépcsőfokát sok vendég megjárta már, hogy a 23 méteren sorakozó hordók borait megízlelhesse. A szőlő feldolgozás, és bor érlelés során ötvözzik a hagyományos és modern technológiát. 1994-ben palackozták először kiváló minőségű boraikat és az első borversenyeken is elindultak, ahol nagyon szép eredményeket értek el. A pincészet azóta is állandó résztvevője a helyi, megyei, regionális, és országos borversenyeknek, melyek eredményei büszkén díszítik étterem falát. A pince felett egy 60 férőhelyes étterem, és egy borozó-bár található, ahol az idelátogatók magyaros, tájjellegű ételeket kóstolhatnak. A megkapó vidéket, a jó borokat és a vendégszeretetet több napon át élvezhetik, ugyanis az emeleten Panzió működik. Az itt eltöltött éjszaka után finom reggeli dukál a vendégeknek.
Szőlőfajták:királyleányka, irsai olivér, olaszrizling, kékfrankos portuguieser, zöldveltelini, merlot, rajnai rizling, cabernet

Mecsekaljai borvidék

Dunaszekcső

Mecsekalját „az Isten is bortermő vidéknek teremtette”, s ezt az emberek időben észre is vették, hiszen 2000 éve termesztenek itt szőlőt. A szőlő jól érzi magát a neki teremtett talajon és klímában, s bőségesen meghálálja a belefektetett munkát. E borvidék kereskedelmi központja már az ókorban is Pécs (Sopianae) volt. A nagy hagyományokkal rendelkező pécsi pezsgőgyártás alapborait a XIX. századtól a mai napig ez a vidék termeli.

Terület: 633 hektár

Klíma: szubmediterrán, északi széltől védett. Forró nyár sok napsütéssel, enyhe tél

Szőlőfajták, borok: Cirfandli - a vidék jellegzetes bora. Virágillatú, fűszeres, magas alkoholtartalmú, kedvező évjáratokban ki nem erjedt cukrot tartalmaz. Olasz rizling - kellemesen száraz, de nem savas, lágy, tüzes, rezedaillatú. Chardonnay - illatos, elegáns, bársonyosan savas. Furmint - markáns, fanyar, száraz bor. A mecsekaljai borok a napsütéses órák magas száma miatt nagy testű, magas cukortartalmú, lágyan savas borok.

Sokác cserépedényes bab

Pécs

„Nem az étel maga a különleges, hiszen ez egy finom babgulyás, hanem a főzési módja. Régen a mezőgazdasági munkák kezdetekor a telerakott edényt a tűz mellé állították és egy-egy sor elvégzése után raktak a tűzre, majd a következő sorok egyikében fűszerezték és így tovább. Nem kellett nagyon odafigyelni rá. Délre kész volt az ebéd.”

20 fő részére (10 l-es cserépedényben)

2 kg bab
1 kg füstölt hús (ha csontos akkor kb 1,5 kg)
1 kg marhahús
1,5 kg vegyes zöldség (sárgarépa, petrezselyem,)
0,5 kg zeller (gumó) a zöldjét egy csomóba kötve bele lehet tenni a bab tetejére
1 kg hagyma
Fokhagyma (ízlés szerint fél gerezd/fő, lehet több is)
Ízlés szerint só, bors, paprika, babérlevél, pirosarany (a pirosaranyat ha lehet házilag eltett sós darált paprikával helyettesítsük)
*
Elkészítési mód:
A húst 2-3 cm-es kockákra vágjuk
A hagymát apró kockákra vágjuk
A zöldséget is felkockázzuk (lehetőleg egyforma darabokra)
Tüzet rakunk és várunk amíg a tűz teljesen átjárja a fahasábokat.
Eközben rétegesen telerakjuk a cserépedényt
Füstölthús, marhahús, bab, kevert zöldség, hagyma, majd újra kezdjük füstölt hússal és így tovább mindaddig, amíg tele lesz a cserépedény. A tetejére hagyjunk egy maréknyi babot. Felöntjük vízzel és a tűz mellé tesszük. Nagyon fontos hogy a tűz mindig csak egy oldalról érheti a cserépedényt a főzés közben.
A tűzzel óvatosan bánjunk, a tüzet mindig az edénnyel átellenes oldalról tápláljuk és a már nem lánggal égő fákat húzzuk a cserépedény mellé.
Amikor már egy órája forr, akkor fűszerezzük. Folyamatos bugyogó forrásban tartva (nem lobogó) tápláljuk a tüzet és kb. 3 órát főzzük. A fokhagymákat a fűszerezés legvégén apróra vágva vagy nyomón keresztül tesszük az edénybe.
A babot érdemes beáztatni előző nap (ha a füstölt hús „házi” akkor érdemes azt is beáztatni)
A forrás mihamarabbi elindítása érdekében forró vízzel lehet felönteni a cserépedényt.
A füstölt hús bármi lehet, ha nagyon csontos, akkor a csontos részeket is daraboljuk és a csontokat egybe betehetjük az edény aljára.

A főzés alatt jófajta mohácsi Királyleányka vagy Cuve fogyasztása javasolt.
A bab elfogyasztása után a Plaina Borház testes vörösborait ajánlom.

Töltött őzborda

Keszőhidegkút

A Bodó Vadász Vendégház ajánlásával

Hozzávalók: őzborda, főtt rizs, 10 dkg sonka, 20 dkg fácánmáj, 3 db tojás, 1 dl tejszín, só, törött bors, 1 csomó petrezselyem, 1 fej hagyma, zsír vagy olaj, 3 dl vörösbor, mustár, vaj, zöldbab, 4 db sárgarépa, 20 dkg zöldborsó.
*
Az őzbordákat levágom a bordacsontról, megtisztítom, éles késsel a bordacsont mellett felszúrom. A sonkát és a leforrázott fácánmájat egész apró kockára vágom, hozzáadom a főtt rizst, az egész tojásokat és a tejszínt. Fűszerezem finomra vágott petrezselyemmel, fonnyasztott finom hagymával, sóval, borssal. Az egészet összekeverem, és a felszúrt bordákba töltöm. A nyílást hústűvel megtűzöm. A bordákat megsózom, borsozom, és mustárral vékonyan bekenem, kb.10 percig állni hagyom. Ez idő alatt a friss zöldségköretet vajon megpárolom, és tálalásig melegen tartom. Az őzbordákat natúr zsiradékban átsütöm, leöntöm a felesleges zsírt, 3-4 percig forró sütőben készre sütöm. A bordákat kiveszem, a serpenyőbe öntöm a vörösbort, erős tűzön felforralom. Majd hozzáadom 2-3 evőkanál mustárt, kevés vizet, és jól felforralom. Köményes burgonyával és zöldségkörettel tálalom.

Tenkes Csárda

Csarnóta

Az ősi, ízlésesen és autentikusan felújított és átalakított étterem a legjobb alapanyagokból készített ételeivel várja az éhségüket csillapítani vágyókat. Lehetőség van a környék legkiválóbb borainak megkóstolására is. A csárda különlegességei a kiváló levesek piros zománcos fazékban tálalva, a fatányéron virító sültek és a saját , fatüzelésű kemencében sütött friss kenyér. A csárda befogadóképessége 80 fő a kertben és 40 fő bent. Hétvégente élőzene fokozza a hangulatot.




Leíratkozás