Bács-Kiskun hazánk legnagyobb területű és az egyik legnapsütöttebb megyéje. Turisztikai vonzerejét az itt fekvő páratlan szépségű alföldi táj, különleges természeti értékei, épített öröksége, gasztronómiája jelenti. Nagyszámú vendéget vonzanak vízparti nyaralóhelyei és az utóbbi időben az alföldi tanyák is. A megye nevezetességei a kalocsai fűszerpaprika és hímzés, a kiskunhalasi csipke és a kecskeméti fütyülős barackpálinka. 
Talán kevesen tudják, de az ország természetvédelmi szempontból legjelentősebb, legértékesebb területei itt találhatóak. Ezek közé tartozik az 1975 óta védett kunfehértói Holdrutás erdő, a Tisza bal partján fekvő Mártélyi Tájvédelmi Körzet, a több védett terület egyesítésével létrejött kiskőrösi Turjános erdő, a Kiskunsági Nemzeti Park, valamint a Császártöltési Vörös-mocsár. Ma már nemzetközileg védett értéknek számít az alföldi tanyavilág is.
A pusztáról sokaknak jutnak eszébe a lovak, lovasok. A megyében egymást érik a lovasbemutatók, fogathajtó és díjugrató versenyek, és számtalan helyen aktívan is hódolhatunk a lovassportoknak. A lovasturizmus központja Bugac és környéke. Bács-Kiskun megyében virágzik a vadászturizmus is: csaknem száz vadászatra alkalmas terület és közel negyedszáz vadászház található errefelé.
Messzeföldön híres a megye gasztronómiája, amelyet az itt élők velük született vendégszeretettel kínálnak látogatóiknak. Szőlőik, pincéik kincse mellett olyan hungarikumokkal ismerkedhetünk errefelé, mint a fütyülős barackpálinka, a kalocsai paprika vagy a bajai halászlé. Gyakran rendezvényeik is gasztronómiai különlegességeik köré szerveződnek, mint például a Bajai Halászléfőző Népünnepély, a Kalocsai Paprikanapok, a dunapataji Pacalfőző Verseny, a rémi Kakaspörkölt Főző Verseny, a kiskőrösi Szüreti Napok, a hajósi Orbán Napi Mulatsá, az izsáki Sárfehér Napok vagy a keceli Virágfesztivál. Ezek mellett az egyes pincészetek megismerésére bortúrákat is szerveznek.
A megye központja és kulturális fellegvára Kecskemét. Cseke Péter színművész, rendező 2008 nyara óta a Kecskeméti Katona József Színház igazgatója, feleségével, Sára Bernadettel megválasztása óta élnek az alföldi városban. A direktort igen hamar befogadták a helyiek, úgy véli azért, mert sikerült egy szellemi központot kialakítania a Katona József Színházból. „Továbbra is azt szeretném, hogy minél magasabb színvonalú előadásaink szülessenek, egyre többen látogassanak hozzánk” – mondja Cseke Péter. Sikerereiket igazolja, hogy a 2012-es évben a társulat több tagja művészeti díjat kapott, és a színházi világnap alkalmából először adott otthont egy vidéki színház – a kecskeméti Katona – a MASZK Országos Színészegyesület hagyományos jótékonysági estjének.
A színházigazgató szabadidejében a sport és az utazás szerelmese. Azt mondja, mindig aktívan pihen. Ahová eljut, ott igyekszik bejárni a környéket, felkeresni a nevezetességeket és felkutatni a helyi értékeket. „Ezt ajánlom a színház miatt hozzánk ellátogatóknak is. Bács-Kiskun megye területe sok szépséget, látnivalót, és meglepetést tartogat az idelátogató vendégek számára, amely akkor tárul fel, ha őszinte érdeklődéssel, a hagyományok iránti nyitottsággal fordulunk az itt élők felé.” – teszi hozzá a direktor. Ennek jegyében a Kecskeméti Arborétumban 2012. június 8 és 9-én az Újvilág Passiót játsszák majd, annak reményében, hogy minden évben ezen a csodálatos „zöld szigeten” látható lesz Krisztus szenvedéstörténete.


A Katona József Színház története

A mai színházépület történetéhez szorosan hozzátartozik elődeinek története. Az első színielőadás 1796-ban volt a Cserepes vendéglőben, ahol Kelemen László társulata először lépett fel. 1868. december 26.-án nyílt meg a Kovács-féle színház, melyet 1888 tavaszán kénytelenek bezárni, mivel súlyos tűzvédelmi hiányosságokat találnak. Kisebb felújítási munkálatok után 1889. október 26.-án ismét megnyílhatott az épület.
A színügyi bizottság a várossal egyetértésben azonban úgy látta, hogy javítgatások helyett Kecskemétnek egy új színházra lenne szüksége. 1894. szeptember 2-án közzétették a pályázatot, melyet Ferdinand Fellner és Hermann Helmer építészeti irodája nyerte el.
Az épület eklektikus stílusú, neobarokk díszítőelemekkel. Az épület főhomlokzatán két ablakfülkében látható Kisfaludy Károly, illetve Katona József portréja.
A színház 1896. október 14.-én nyitotta meg kapuit a nagy közönség előtt.  Katona József Bánk bán című darabja került bemutatásra, részben a budapesti Nemzeti Színház művészeinek előadásában. A századfordulón hosszabb ideig (1900-1905) Kövessy Albert igazgatta a színházat, majd Mariházy Miklós vezette 1908-1920-ig. A színház 1916. november 11-én vette fel Katona József nevét.


1939 és 1941 között cseretársulatok játszottak az épületben. 1941. november 14-én nyitott újra a színház állandó társulattal.
A második világháború nem okozott károkat az épületben, azonban 1945. december 12. és 1946. március 6-a közt szénhiány miatt az előadásokat az Otthon vendéglőben tartották meg.
1961 nyarán ismét korszerűsítették a színházat, hasonló méretű felújításra 1986-87-ben került sor, az Ybl-díjas Farkas Gábor és Boros Pál építészek tervei alapján. A színház vezetőnek névsorából kiemelkedik Radó Vilmos neve, aki 15 éves igazgatósága alatt többek között Latinovits Zoltán szerződtetésével öregbítette a színház hírnevét. A színháznak két kisebb játszóhelye is van, a Kelemen László Kamaraszínház és a Ruszt Józsefről elnevezett Stúdió Színház. 

Aktív turizmus

Triatlon vereny és Szent István nap   |  
2017. augusztus 20. és 2017. augusztus 21. között
Délelőtt a triatlon versenyszámok, délután családi programok este pedig könnyűzenei koncertek és látványos tűzijátékot láthatnak azok, akik a tóparton töltik ezt a napot.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Disznótoros Kolbászfesztivál   |  
2017. október 13. és 2017. október 15. között
2017. október 13-15-ig kerül megrendezésre a budapesti kolbászfesztivál a Magyar Vasúttörténeti Parkban. Családi programok, folklór műsorok, disznóvágás bemutatók és óriási kolbászvásár várja a látogatókat. A 10 hektáros fesztiválterületen rengeteg kiegészítő program és neves fellépők szórakoztatják a közönséget két színpadon.

Kulturális örökség

XXIII. Velencei-tavi Nemzetközi FLAGA GÁZ Hőlégballon Karnevál   |  
2017. augusztus 31. és 2017. szeptember 3. között
Idén 23. alkalommal rendezik meg az ország egyik legnagyobb hőlégballon találkozóját Agárdon a Velencei-tó mellett (várhatóan) 2017. augusztus 31-től szeptember 3-ig. Az Agárdi Parkerdőben várják a látogatókat: kirakodóvásár, gyermekműsorok, színpadi programok, sörsátor, honvédségi és rendőrségi bemutató, helikopteres utasrepültetés, autó és motorkerékpár kiállítás, szimulátorok. Este fáklyás felvonulás teszi még emlékezetesebbé a napot.
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!