A Duna-Ipoly Nemzeti Park területe a Pilis- a Visegrádi- és a Börzsöny-hegységeket, az Ipoly-völgy Hont és Balassagyarmat közötti szakaszát és a Szentendrei-sziget egyes területeit foglalja magában. A Nemzeti Park térségének egyedi sajátosságát a három nagy tájképi egység, a folyóvölgyek, a hegységek és a síkság találkozása adja. Ebből következik a terület nagyfokú változatossága, amely egyedülálló határainkon belül. A nemzeti park növényzetében a sokszínűség mellett az átmeneti jelleg emelhető ki. Ennek oka részben az alapkőzet változatossága, részben pedig a szubmediterrán és kontinentális klímahatárok találkozása. A Dunakanyar összekötő kapocsként szerepel a Dunántúli-középhegység és az Északi-középhegység flórája között. Sok faj illetve társulás itt éri el elterjedésének határát (pl. pirosló hunyor, nyúlfarkfüves bükkös). Az ártéri szintek jellegzetes növénytársulásaitól kezdve a homok pusztagyepeken keresztül, a közép- és magashegységi vegetáció több típusáig bezárólag rendkívül összetett a növényzet. A nemzeti park unikális botanikai értéke a magyarföldi husáng. Az Ipoly-völgy ártéri rétjeinek dekoratív növénye a réti iszalag. Az élőhelyek sokféleségének köszönhetően állatvilága is rendkívül összetett, sok ritka veszélyeztetett faj állománya él a térségben. A nemzeti park területén előforduló védett és fokozottan védett fajok száma meghaladja a 700-at. A nemzeti park állatvilágát tekintve a folyók különös értékeket rejtenek. A Dunakanyarban áttörő víz a felgyorsult folyással, kavicsos aljzattal ritka, endemikus csiga-fajok élőhelye. Előfordul a bödöncsiga és a rajzos csiga. A halfauna legértékesebb tagja a petényi márna szintén a folyóvizekhez kötődik. A száraz hegyi gyepeken a fűrészeslábú szöcske és az orosz sztyeppékre jellemző, nálunk reliktum jellegű réti sáska él.A kétéltű fauna az összes hazai fajt tartalmazza. Köztük különösen színpompás a Börzsöny nedves völgyaljain élő foltos szalamandra. A hüllők közül a pannon gyík a Pilisben és a Börzsönyben is előfordul. A nemzeti park területén sok az erdei énekes- és ragadozó madár, a folyók mentén vizi-, parti és gázlófajok egyedei figyelhetők meg. Kiemelkedő jelentőségű a kerecsensólyom, a parlagi sas és a kígyászölyv állomány. Költ a fekete gólya is. A Börzsöny idősebb erdeiben a fehérhátú fakopáncs állomány számottevő.A Duna vizén az északról érkező bukórécék nagy tömegben telelnek át. Időnként feltűnik egy réti sas amint a récékre vadászik. A barlangok, elhagyott bányajáratok népes denevér kolóniáknak adnak helyet. Több védett cickány és pelefaj él a területen, a nagytestű ragadozók közül a háborítatlan erdőkben időnként feltűnik a hiúz, a vizek mentén pedig a vidra.

A Kecskeméti Arborétum a központtól mintegy 3 kilométerre található, ahol 62 hektáron különböző növénykülönlegességekkel és védett fajokkal találkozunk. A növénypark területéhez vallási hagyományok is fűződnek, hisz 1713 óta búcsújáró helyként tartják számon, ahol a hívők egy Máriának szentelt műemlék kápolnához, hivatalos nevén a Sarlós Boldogasszony kápolnához zarándokolnak el minden évben. Az arborétum területe 4 különböző egységből áll, ezek: véderdősáv gyűjteményes rész tölgygyűjtemény egyházi terület A véderdő övezet az Alföld természetes és mesterséges erdőállományát mutatja be, valamit kedvezően befolyásolja a helyi mikroklímát. A 25 ha-os gyűjteményes részen 900 féle fa és cserje él. Az itt kialakításra kerülő növényföldrajzi ösvények, a Föld különböző éghajlati övezeteit képezik le, úgy mint a mediterrán, atlantikus és pacifikus észak-amerikai, kelet-ázsiai, balkáni, pannóniai területek jellegzetes növényvilágai. Az arborétum területén vannak olyan ösvények is, ahol a morfológiai tulajdonságok vagy éppen a rendszertani szempontok voltak a meghatározó szempontok. Ilyen növénytársulások például a "Színes lombok ösvénye", "Virágos fák és cserjék körútja", "Hosszútűs fenyők", "Ciprusok", "Borókák ösvénye"^ "Sziktűrők és vízkedvelők", "Szárazságtűrők ösvénye". Az növénypark legfiatalabb, 16 hektáros része a tölgy gyűjtemény (Quercetum), amely főleg a magyarországi, és egyes külföldi, száraz viszonyokat tűrő tölgytípusokat mutatja be. A legkisebb, 2 hektáros egység az egyházi terület, ahol 1999-ben alakították ki a Magyar szentek szoborsétányát. Ezen kívül kegyeleti hely, szabadtéri oltár, Lourdes-i barlang, és 15 stációból álló kálvária nyújt különleges élményt az idelátogatóknak. Az arborétumban kilátó, erdei tornapálya, fajátszótér, és tanösvények várják a természetes környezetben tanulni vágyó iskolás csoportokat is Nyitva tartás: Nyáron: 8-20 óra Tavasszal, ősszel: 8-17, 8-18, 8-19 óra Télen 8-16