Körös-Maros Nemzeti Park A Körös-Maros Nemzeti Park szeretettel várja látogatóit több új és számos már megszokott, a látogatók számára közkedvelt programmal. Két látogatóközpont, egy madárvárta, öt tanösvény, több kerékpáros útvonal, igényes szálláslehetőségek várják a természetet megismerni kívánó gyermekeket, diákokat, felnőtteket. Ha érdeklődik kínálatunk iránt, de nincs konkrét elképzelése rólunk, vegyük fel a kapcsolatot! Segítünk Önnek megszervezni egy színvonalas konferenciát, egy kalandos osztálykirándulást vagy egy felejthetetlen családi hétvégét. Tartalmas programokat kínálva várunk minden korosztályt! Keressen minket! 1. Látogatóközpontok A két helyszínen, Szarvason és Dévaványán működő látogatóközpont változatos programokkal várja az érdeklődőket óvodásoktól a felnőttekig. Programjaink elsősorban a természetszerető és természetvédő szemlélet kialakítását szolgálják a résztvevők életkorához és egyéni igényeihez igazodva. Azoknak is ajánljuk e helyszíneket, akik tartalmas kikapcsolódásra, a természet közelében eltöltött néhány kellemes órára vágynak. Körösvölgyi Látogatóközpont Szarvason, a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság központja mellett került felépítésre a Körösvölgyi Látogatóközpont, amelyben természetvédelmi kiállítással és széleskörű programokkal, szolgáltatásokkal várjuk az érdeklődőket. Az épületegyüttest körülölelő 26 hektáros Anna-liget egyedi adottságú, hiszen a természetes állapotok mellett a Csáky-Bolza kastély és kastélypark, mint kultúrtörténeti emlék is jelentős. A látogatóközpont főépületéből kiinduló sétányon megismerhető az eredeti ártéri növényvilág, a Bolza-féle tájképi kert és a meglepően gazdag állatvilág. A kastély és parkja a pihenés és kikapcsolódás színtere, amely esztétikai élménye mellett kitűnő oktatási helyszín is. Az Anna-liget és a Látogatóközpont a 44 számú főközlekedési útról közelíthető meg. Szarvas város Békésszentandrás felőli oldalán található útelágazásnál észak felé a Szarvasi Arborétum, dél felé pedig, áthaladva a Holt-Körös felett átívelő hídon az Anna-liget érhető el. A parkba személyautóval, autóbusszal, kerékpárral (a 44 sz. út mellett végig kerékpárút halad) vagy a városból mintegy húszpercnyi sétával, az Erzsébet-ligeten át lehet eljutni. Réhelyi Látogatóközpont Dévaványa és Ecsegfalva települések között félúton található a Réhelyi Látogatóközpont, ahol a múzeumi épület emeleti részén található állandó kiállítás egyrészt a terület egyedülálló értékét az európai túzokot, másrészt a tájegység élővilágát és történetét mutatja be. A látogatóközpont külső bemutatóhelyein túzok, magyar szürke marha, bivaly, rackajuh, mangalica sertés és különböző baromfifajták figyelhetők meg. Az innen induló tanösvényen a terület jellemző növény- és állatvilága ismerhető meg. A védett területen a kijelölt kerékpártúra útvonalak bejárásához az igazgatóság központjában kerékpárok bérelhetők. Az oktató- és szállásépületben 48 fő részére szállás vehető igénybe. Szakmai továbbképzések, előadások, tréningek lebonyolítására nyújt lehetőséget az épületben található két 50 fő befogadóképességű előadóterem és a két 25 fős oktatóterem.

Az Arborétum és a "Pepi-kert" története az olasz eredetű Bolza család nevéhez fűződik. Bolza Péter tábornok 1798-ban lett szarvasi földbirtokos, amikor elvette feleségül Harruckern János György unokáját, Stockhammer Antóniát. Fiuk, Bolza József feleségével, gróf Batthyány Annával kezdte meg az Anna-liget fásítását. A parkban és a később épült kastélyban ma a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság működik. Az ifjú Bolza József - akit "Pepinek" becéztek - a mai Arborétum magasabban fekvő részein - amelyet az árvizek nem öntöttek el -, ültetett el néhány fát. Később a szarvasi kastélyt és a birtokot Bolza Pál (1861-1947) örökölte. Emellett nagybátyjától, Bolza Józseftől megkapta a jelenlegi Arborétum területén lévő "ligetes, fás legelőt", ahol aztán a Körösök szabályozásának befejeztével, az 1890-es években kezdte meg a nagyobb arányú telepítést. Az Anna-ligeti park sok értékes fáját ültette át a mai helyére, illetve számos növényritkaságot hozott, hozatott a világ minden tájáról. Kertjének felügyeletét az 1940-es években az államnak ajánlotta fel. Az államosítást követően az Arborétumnak számos gazdája volt. A terület egyre bővült, új gyűjtemények születtek. Az intézmény ma öt fás gyűjteményt gondoz 82 ha területen. További feladata az oktatás, kutatás, közművelődés és termesztés. 1985-ben a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem keretében önálló intézetté alakították. Ma a jogutód Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Karának felügyelete alatt tevékenykedik. A gyűjtemények közül három látogatható: a legidősebb, a "Pepi-kert", a Mitrowssky-kert és a hajókikötőhöz vezető betonúttól délre fekvő, ún. "Konyhakerti" rész. Nem látogatható a parkerdő és a törzsültetvény a faiskolával. A gyűjteményben közel 1600 fa- és cserjefaj, fajta, változat található, ebből 1200 a lomblevelűek száma. Az Arborétumban található törzskönyvezett növények alkotják az "élő" génbankot és a törzsültetvényt. A fák és a cserjék mellett kb. 250 lágyszárú növényfaj fordul elő az Arborétum területén. Fajgazdag növényvilága mellett a terület bővelkedik rovarokban és madarakban egyaránt. Közel 150-re tehető a madárfajok száma, amelyek egy része átvonuló vagy csak időszakosan megjelenő. Élnek itt emlősállatok is: apróbb rágcsálók, vakondok, sünök, nyulak, s néhány őz és róka.