Balaton-felvidéki Nemzeti Park A Balaton-felvidéki Nemzeti Park hazánk nyolcadik nemzeti parkja. Az 56.997 hektár területű nemzeti park magában foglalja a Balaton-felvidéki régió mellett a Kis-Balaton területét. Természeti értékei sajátosak, némelyik egyedül csak e térségre jellemző, pl. a Tapolcai-medence tanúhegyei, a Balaton, vagy a Kis-Balaton. A nagy tájképi egységek, mint a nagykiterjedésű tófelszín, mocsárvilág, síkságok, medencék, tanúhegyek és hegységek elősegítették a gazdag élővilág kialakulását, és fennmaradását. A nemzeti park a Balaton északi partján húzódik 1-15 km szélességű sávban, Tihanyi-félszigettől a Kis-Balatonig. Öt nagyobb tájegységet érint, ill. tartalmaz a terület: a Balaton-felvidéket, a Déli-Bakony egy részét, a Tapolcai-medencét, a Keszthelyi-hegységet és a Kis-Balaton medencéjét. A kis tengerszint feletti magasságú terület egyes részei - a változatos morfológiának köszönhetően - hegyvidéknek tűnnek. A felszín változatossága jellemző a földtani felépítésre is, ami különösen értékessé teszi a területet és ez a sokszínűség az egyes résztájakon belül is megmutatkozik. A nemzeti park területe a földtani értékek tárházát jelenti, az egyes földtani korok emlékei jellegzetes tájképi értékkel is bírnak. A nemzeti park egyéb természeti értékekben is gazdag. Ez a gazdagság az alapkőzet és a talajok változatosságán túl jórészt abból ered, hogy az alföldi területek erdőssztyepp növényzete és a középhegység zárt lomberdő vegetációja hazánkban részben itt, egy délnyugat-északkelet irányú, viszonylag keskeny peremhegy vonulatban találkozik egymással. E találkozási zóna mindkét növényzeti típus társulásainak, növényeinek és állatainak élőhelyet nyújt, erősen mozaikos elrendeződésben. Tovább színesíti a Balaton-felvidék élővilágát, hogy a pannóniai flóratartományon kívül a nyugat-balkáni is érezteti itt hatását. Területén számos fokozottan védett növény és több, mint 200 védett növényfaj található, míg a védett, ritka és érdekes állatfajok száma több százra tehető. A nemzeti park kultúrtörténeti értékeit tekintve szabadtéri múzeumhoz hasonlatos, páratlan tájképi adottságokkal, történelmi emlékkel. A falvak határában meglévő középkori templomromok, melyek építőanyaga terméskő, igen sok esetben mai templomaink alapjaként szolgáltak. A szőlőhegyeken gyakoriak a kápolnák, melyeket többnyire Szent Donát tiszteletére emeltek. A múlt üzenetét őrzik a középkori várak, a szigligeti várfal és torony maradványai, Csobánc kőpillérei, a meredek hegykúpon ülő hegyesdi vár, Rezi, Tátika és Zádorvár omlatag falai idézik még a régi várak, korok hangulatát. A települések népi lakóházai oszlopos, íves tornácaikkal a hajdani kisnemesi építészet számos kiemelkedő értékét őrizték meg, de kivételesen a legrégebbi lakóháztípus, a füstöskonyhás ház is fennmaradt (Kékkút, Kővágóörs). A Balaton-felvidék szőlő- és borkultúrája kiemelkedő nemzeti örökség, a munka által formált hegyvidéki tájat, a tájhoz kötődő gazdálkodók építészeti emlékeit mutatja be. A tájegység gyöngyszemei a megőrzésre érdemes keresztek. A legváltozatosabb helyeken tűnnek fel (út mentén, szőlőhegyen, a falvak határában) a feszületek, a keresztek, a szobrok, melyek a korabeli népi vallásosság kifejezői, nagy formagazdagsággal, változatos anyaghasználattal, főleg homokkő alkalmazásával.

 www.bfnp.hu

Forrás: Magyar Turizmus Zrt.
További ajánlatok: http://aktiv.itthon.hu/indulj-el-egy-uton

A 400 m-rel a tengerszint felett fekvő területen létesített arborétumban közel hatszáz fa- és cserjefaj szín- és formagazdagságát élvezheti az idelátogató, köztük az 1780-as telepítés idős faegyedeit. Az itt látható növényfajok fele a Bakonyban általánosan elterjedt, további 40 %-a a Cuha-völgyéből ismert. A betelepített hetven tűlevelű faj között találhatók Magyarország legidősebb simafenyő egyedei. Tavasszal különösen szép a patak két oldalán látható, ex-situ védett lágyszárú fajokból álló virágszőnyeg. A táji és botanikai értékek megőrzése elsősorban a XIX. században kialakított történelmi, tájképi és gyűjteményes jelleg helyreállítását és kiegészítését, valamint az eredeti térformák visszaállítását, tisztások megnyitását jelenti.Az arborétumot a Cuha-patak szeli át, a bejáratnál egy kis tavat táplálva. Az itt úszkáló vadkacsákon kívül még sokféle madár röptét és hangját figyelhetjük meg az ösvényeken sétálva. Védett a növénykert kétéltű és denevérfaunája is, a mókusokon kívül időnként őzek is megjelennek. Két bejárat várja a látogatókat^ a város felől a tó melletti, Damjanich utcai bejárat^ valamint az északi oldali, autóbuszok, csoportok érkezése szempontjából kedvező megközelítés. A bejáratoknál kiadványok, ajándéktárgyak és díszcserjék megvásárlására van lehetőség. A legfeljebb 25 fős csoportok előzetes bejelentkezéssel, külön díjért szakvezetést igényelhetnek. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság május elején minden évben itt ünnepli meg a Madarak és Fák NapAz Arborétum országos jelentőségű védett természeti területe Zirc településnek és a kistérségnek is meghatározó értéke. A természetet szerető, értő látogatók kedvelt úti célja minden korosztály számára, óvodások, diákok és a felnőtt közönség számára egyaránt. A kert a gyűjteményes növényanyag megismertetése mellett az oktatást és a kutatást is szolgálja – egyetemi hallgatók szakdolgozatainak, a Bakonyi Múzeum és más intézmények kutatói munkáinak színhelye, botanikai és zoológiai téren egyaránt. Az Arborétum kezelését végző Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság a gyűjtemény folyamatos bővítésére, a kert élővilágának minél teljesebb bemutatására törekszik. Számos egyedi, különleges növényfajt rejt az Arborétum, melyek bemutatását lehetővé teszi hazánk legmagasabban fekvő gyűjteményes kertjének sajátos klímája. Az Arborétum jelenlegi növényanyaga és adottságai alapján alkalmas a bakonyi természetes fa- és cserjefajoknak és azok változatainak bemutatására. Létesítés a kert északi és déli részén a természetes növényfajok felhasználásával és tudatos kiegészítésével történt, a középső harmadrészen számos örökzölddel és egzótával gazdagítva. Idővel kialakult a tó környékének festői képe, sziklakerti növényzettel és cserjék, lágyszárúak betelepítésével. Az Arborétumot átszelő Cuha-patak kő- és fahídjaival, a lépcsős vízeséssel, másutt természetes mederszakaszaival különlegesen szép látvány. Az Arborétumban műemléki védettségű filagória, kerti pavilon áll, egyedi szépséget mutat az északi bejárattól induló kétszáz éves kislevelű hársfasor. A parkban az ajánlott útvonalat követve megismerhető mintegy száz különleges faegyed, köztük a 170 éves jurányi hárs és a gumiszerű kéreggel büszkélkedő amúrmenti parásfa.