Sokác cserépedényes bab

Vendégházunk, ahová most foglalni készül, Pécs közelében a Nyugat-Mecsekben található, Cserkút faluban. A Jakab-hegy lábánál fekvő Cserkút varázsáról, vonzerejéről és az elmúlt évtizedben lezajlott változásokról talán mindennél többet mond, hogy 1990-ben 303-an lakták, míg ma már több mint 500-an. Házunkat ajánljuk baráti és üzleti összejövetelek rendezésére. Jó parkolási lehetőség, horgásztó a faluban, homokozó, szabadtéri főzési, bográcsozási, szalonnasütési, grillezési lehetőség áll a vendégek rendelkezésre, kérésre kemencében sütünk. /Kemencés ételek rendelhetők/.

Jakab-hegy Vendégház

Pécshez, a 2010-es európai kulturális fővároshoz közel /6km/ természetvédelmi területben, a Jakab hegy lábánál lévő vendégházunkban, szeretettel várjuk minden kedves pihenni és kirándulni vágyó vendégünket!

Kiemelt ajánlatok

Üres felület

Aktív turizmus

III. Mohácsi Fogathajtó Verseny |

Mohács

2013. július 14.

Mohácson ismét várja az érdeklődőket a III. Mohácsi Fogathajtó Verseny. Régiós bajnokság "C" kategóriás kettes fogathajtó versenye és egyben a Baranya megyei fogathajtó bajnokság VI. fordulója. Izgalmas és mozgalmas eseményekre számíthatnak a látogatók.

Püspökszentlászló környéki kerékpártúra

Hertelendi Termálfürdő

Magyarhertelend

A 3 hektáron fekvő fedett élmény- és termálfürdő egész évben, az árnyékos, szép strand a gyógykerttel szezonálisan várja az ide látogatókat. Magyarhertelendet két termálkútja tette híressé, melyek 550 m-ről 38 0C-os, és 1062 m-ről 63 0C-os meleg vizet szolgáltatnak. A termálvizek kedvező hatással vannak a reumatikus, izületi, keringési és idegrendszeri megbetegedésekre és ivókúraként használható fogínybetegségek gyógyítására, fluorit tartalma miatt.

4 napos könnyített túra

Bátaapáti

1. nap: Bátaapáti – Henrik-forrás – Bárány-völgy – Mórágy Táv: 6,5 km, 2,5 óra Szint:: 160 m
2. nap: Kismórágy – Tűzkő-domb – Radnai magaslat – Mórágyi-domb – Brányoki-erdő – Szálka Táv: 6,5 km, 2,5 óra Szint: 60 m
3. nap: Szálkai tókerülés Táv: 6 km, 2,5 óra Szint: 40 m
4. nap: Bárányfoki tanösvény Táv: 2 km, 1 óra

Forrás: Magyar Turizmus Zrt.
További ajánlatok: http://aktiv.itthon.hu/indulj-el-egy-uton

Hosszúhetény

Túra hossza: 27 km
Nehézsége: Könnyű
Terep: Hegyvidék, 95% aszfalt
Tájegység: Mecsek

A kerékpártúra a püspökszentlászlói haranglábtól indul. A települést északra elhagyva egy aszfaltúthoz érünk a Diós-kútnál. Itt balra fordulunk és ezen az úton haladunk az üveghutáig. A kereszteződésben balra fordulva továbbra is aszfalton haladunk Zobákpusztán át Hosszúhetényre. Innen a sárga háromszög jelzésen haladunk tovább egy földúton. A szőlőhegy lábánál a sárgaháromszög jelzés balra kanyarodik, mi viszont tovább megyünk a földúton Pécsváradra. A pécsváradi vártól a zöld kereszt jelzésen indulunk észak felé egy aszfalt úton. Ez az út visszavisz minket a Diós-kúthoz, ahonnan szépen begurulunk Püspökszentlászlóra.

További információ:
http://www.holkerekparozzak.hu/baranya-megye/puspokszentlaszlo-kornyeki-kerekpartura

Pécsi ókeresztény sírkamrák

Pécs város területe a római kor óta folyamatosan lakott és a korábban itt élő népek, egymást követő, vagy éppen egymás mellett élő kultúrák kiemelkedő emlékanyagot hagyományoztak ránk. Ezek között különös helyet foglalnak el - egyetemes jelentőségénél fogva - az ókeresztény emlékek, amelyek a mai belváros északnyugati részén, a katedrális környékén maradtak fenn- átvészelve a népvándorláskor és a középkor viharait. A Szent István tér alatt IV-VI. századi ókeresztény temető húzódik. A Világörökségek listájára felvett műemlék együttes több részlete már látogatható. Az eddigi kutatások és ásatások különböző sírépítményeket, és több mint száz sírt tártak fel itt, egy háromkarélyos sírkápolna (Cella Trichora), egy hétkarélyos temetői épület (Cella Septichora) és egy mauzóleum köré csoportosulva. Az ország legnagyobb és legjelentősebb ókori temetői épülete az Ókeresztény Mauzóleum. A sírkamra festményei az ókeresztény vallás jelképeinek gyűjteményei, s korabeli itáliai vándorfestők alkotásai. A sírkamra fölött hajdan magas, keskeny kápolna emelkedhetett, melynek maradványait a látogató most a felszínen tekintheti meg. A kápolna alatt a sírkamra helyezkedik el, ahol a három talapzat egyikén a megmaradt fehér márványszarkofág ma is az eredeti helyén látható A sírkamra festményei az ókeresztény vallás jelképeinek gyűjteményei, s korabeli itáliai vándorfestők alkotásai. A sírkamra északi falán Ádám és Éva bibliai jelenetét és az oroszlánok barlangjába vetett Dániel prófétát ábrázolta a festő. A feltárt, és már látogatható sírkamrák közül a legismertebb a Péter-Pál sírkamra, amit bibliai jelenetek, Péter és Pál apostolok képei, állati és növényi motívumok díszítenek, és a Korsós sírkamra, ami az északi fal fülkéjébe festett korsóról kapta a nevét. A háromkaréjos kápolna 1922-ben került elő a püspöki palota északkeleti sarkánál. Festett falai 1,30 m magasságig állnak. A hétkaréjos temetői épület egy része a plébánia épülete alatt, más része a Káptalan utca alatt fekszik. Ezeket 1938-ban feltárták, majd visszatemették. Fetter Antal pécsi helytörténész az 1960-as években agyagból kézzel kis téglákat, és cserepeket formázott, majd felépítette belőlük a három- és hétkaréjos temetőkápolnák modelljeit. Ezek láthatók a Régészeti Múzeum kiállításán. Nyitva tartás: A téli időszakban(november 1.- március 31.): 10:00 - 16:00 A nyári időszakban (április 1.- október 30.): 10:00 - 18:00 Szünnap: hétfő

Természeti értékek | Ökoturizmus

Szent Mihály-napi búcsú |

Veszprém

2013. szeptember 28. és 2013. szeptember 29. között

Veszprém hagyománytisztelő város lévén, saját értékeit, helyi táncosait és kézműveseit köszönti a Szent Mihály arkangyal ünnepén megrendezett vásári forgataggal. Veszprém hagyománytisztelő város lévén, saját értékeit, helyi táncosait és kézműveseit köszönti a Szent Mihály arkangyal ünnepén megrendezett vásári forgataggal.

BioBia Porta

A Ny-Mecsek gyönyörű kis falujában, csodálatos természeti környezetben, faluszéli patakparton szépen felújított parasztudvarban a régi fészer és pajta padlásán lambériázott, hajópadlós szoba.
Ami van: 15 férőhely (pici gyerekekkel kicsit több), villany, kényelmes ágyak, matracok ágyneművel, főzés gáztűzhelyen vagy szabadtűzön, kemencében, főző és tálaló edények, vezetékes ivóvíz, létra a padlástérbe, 1 db tusoló, 1 db vízöblítéses WC és 1 db komposzt WC, sok könyv és gyermekjáték. Ami nincs: zaj, szmog és városi luxus.

Duna-Dráva Nemzeti Park

Somogydöröcske

Duna-Dráva Nemzeti Park A nemzeti park a Duna Sió-torkolata és az országhatár, valamint a Dráva mentén helyezkedik el. A Duna–Dráva Nemzeti Park 1996-ban jött létre, több, már korábban is védetté nyilvánított terület beolvasztásával. Kiterjedése mintegy 50.000 ha. A nemzeti parkért is felelős Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság működési területe kiterjed Baranya és Tolna megye teljes területére, Somogy megyére a Balaton déli partja kivételével valamint kisebb részben Fejér és Bács-Kiskun megyére is. A Dél-Dunántúl legnagyobb része dombság, amelyből szigetként emelkedik ki a Mecsek és a Villányi-hegység. A dombvidéket keletről és délről a Duna és a Dráva hordalékával feltöltött síkságok szegélyezik, így a védelem alatt álló területeken nagyon sokféle élőhely tanulmányozható. Természeti képének formálásában a víz játszotta a főszerepet. A két folyó, azok víztömege határozta meg a sokféle élőhely kialakulását, melyeken színes élővilágot találunk. A nemzeti park szinte teljes területe az egykori ártéren található. A Duna-Dráva Nemzeti Park hosszú, szalagszerűen elnyúló területeinek értékeit meghatározza az élő és holt víz: az árvízi területek gazdag növény- és állatvilága, különösen a madárfajok gazdagsága jellemzi. A folyók mentén húzódó vizes élőhelyek egész Európában egyedülálló értéket képviselnek.

Pintér-Kert Arborétum

Jakab-hegy, Babás Szerkövek

A város északi részén, festői környezetben látható a Pintér-kert Arborétum.A kertben álló Pintér-villa, melyben jelenleg a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság központja található, a 19. század végén épült, nevét egykori tulajdonosáról, Pintér János nyugalmazott pécsi banktisztviselőről (1879-1933) kapta, aki botanikai érdeklődésű ember volt. A növények telepítését 1926-ban kezdte el. A terület kedvező klímaadottságait kihasználva örökzöld gyűjteményes kertet hozott létre, melyet egy szárnyas oroszlán is díszít. A kert növénytani értékei miatt 1977 óta országos Természetvédelmi Terület. A kertben több mint harminc védett növényfaj él, többek között csodabogyók (Ruscus sp.), farkasboroszlán (Daphne mezereum), sőt itt megcsodálhatjuk pl. a fokozottan védett bánáti bazsarózsát (Paeonia officinalis subsp. banatica) is. Legnagyobb értékét az orchideafajok képviselik, de megtalálható a Mecsek déli oldalainak számos hazai, őshonos növényfaja, szubmediterrán és mediterrán jellegű növények társaságában. A területen két védendő növénytársulás is megtalálható. Ezen adottságok együttese nagyban segítik az itt folyó természetvédelmi oktatást, szemléletformálást. Az arborétum változatosságát és esztétikai értékét tovább fokozzák a kertben elhelyezett művészeti alkotások, a kerti tó mesterségesen kialakított, de természetközeli növényegyüttesével, és az aranyhalas medence a vízköpő puttójával. Belépő: Felnőtt: 300 Ft Diák: 150 Ft Csoportoknak előzetes bejelentkezést követően lehetőségük van szakvezetés igénybevételére, melynek díja 1000 Ft/csoport.

A Mecsek hegység déli lejtőjén vörös színű homokkőből "épült" különös formájú groteszk emberi alakokat idéző, rőt színű sziklacsoport: a Babás-szerkövek vonulata magasodik a fák koronája fölé. E különös csengésű név a sziklák bábuszerű alakjára és talán pogány elődeink áldozati helyére (szerkő = oltárkő) utal. Furcsa alakzatukat azonban nem emberkéz formálta. Anyagukat, a vöröses árnyalatú durva, törmelékes kőzetet különféle ásványos és kristályos kőzeteknek (a kvarcnak, a földpátnak, a gránitnak, gneisznek, fillitnek, kvarcporfirnak stb.) lazán cementált halmaza alkotja. A törmelékes anyagoknak azonban nem csak az összetétele, hanem a szemnagysága is igen változó: a néhány milliméteres szemcséktől a fej nagyságú kőzettörmelékig minden méret megtalálható. A kőzet szerkezete a sziklák alján (több méteres szakaszon) egyneműnek látszik, felül azonban jellegzetesen keresztrétegzett. A kőzet anyagának és szerkezetének e jellegzetességei a kőzet keletkezésének körülményeiről vallanak. A földtörténet ókorában a térségben az idősebb képződmények lepusztult kőzetanyagából hatalmas tömegű törmelék halmozódott fel. Minthogy a törmelék kismértékben koptatott és különféle szemcse nagyságú, valószínűleg kis távolságból szállítódott oda. Az íves és átlós irányú rétegezettség pedig a folyami és delta jellegű felhalmozódásról tanúskodik, arról hogy az üledékképződés szakaszosan ment végbe. A kőzet jellegzetesen vörös színe a meleg, sivatagi éghajlatú vidékek kőzetanyagára jellemző. Azt hogy e kőzet keletkezésének idején e térségben is sivatagi éghajlat uralkodott a permi homokkő konglomerátum sorozatából származó különféle trópusi növénymaradványok is megerősítik. A permi réteg a Mecsekben meghaladja az 1000 méteres vastagságot, s egy kelet felé fokozatosan a mélybe süllyedő rétegboltozatot alkot. A felboltozódást követő fiatalabb helységképződési mozgások során e szerkezet a törések mentén széttagozódott, bizonyos rétegcsoportok egymásra torlódtak. Így jött létre az a kelet-nyugat irányú sziklafal is , amelyből a természet pusztító erői: a víz, a szél, a fagy és a nehézségi erő a Babás-szerkövek különös kolosszusait az évmilliók során végül megalkották. A Babás - szerkövek legendája: A Jakab-hegy alján, a faluban élt réges-régen két gazdag család. Ezek szakadatlanul versengtek egymással. Egyszer egy ismeretlen koldus tért be hozzájuk. Mindkét házból kizavarták, bántalmazták. Ekkor megátkozta őket: "Váljatok kővé, amikor a legboldogabbak akartok lenni!" Mindkét gazdának egy-egy leánygyermeke volt. Egy napon mentek férjhez. Az egyik ház lakodalmas népe ezúttal megelőzte a másikat. Már jöttek vissza a jakab-hegyi barátok templomából, ahol az esküvő volt, amikor a másik még csak fölfelé tartott. Éppen ott találkoztak, ahol a mély szakadék felett a legkeskenyebb volt az út. Egyik vendégsereg sem akart kitérni a másik elől. Az egymással versengő örömapák egyszerre szólaltak meg: "inkább váljuk kővé, de ki nem térünk!" Ebben a pillanatban az egész násznép kocsikkal, lovakkal együtt kővé változott. Azóta is ott állnak sorban a hegyoldalon.

Kulturális örökség

Hetényi Szüret |

Hosszúhetény

2013. szeptember 28.

Hetényi Szüret
2013. szeptember 28.
Helyszín: Hosszúhetény utcái, mozi

Látványos, fogatos és táncos szüreti felvonulás gyerekprogrammal, kézműves vásárral és szüreti bállal.

Hosszúhetényi Tájház

Hosszúhetény

Tájházunk a dél – dunántúli típusú, többosztatú házak közé tartozik. Építőanyagát vegyesen a vályog és a kő alkotják, tetőszerkezete dültszékes, bakdúcos nyeregtető. Épületünk egy átalakult füstöskonyhás házat reprezentál, ötosztatú, tornácos, két külön bejáratú, a második bejárat a füstöskonyhába vezet. Bocz Árpád életének 35 – 40 évét a zengővidéki néprajzi jellegű tárgyak felkutatásának, összegyűjtésének szentelte. Az ő érdeme, hogy a múlt értékeit Hosszúhetény ily módon megőrizhette és bemutathatja az látogató vendégeknek.

A ház az 1860-as években épült. 2010 - 2011 között újítottuk fel. Öt szobájából három hagyományos jellegű: tisztaszoba, füstös konyha, „vendégváró” konyha. A tisztaszobában a híres, színvilágában is, díszítésében is különleges hosszúhetényi viselet is bemutatjuk A megújult épület két terme a kenderfeldolgozást és a környékbeli fazekasságot reprezentálja. A termeket múzeumpedagógiai foglalkoztató sarkok egészítik ki.

A kocsiszínben számos szerszám és mezőgazdasági eszköz // talajművelő ekék, boronák, szőlődaráló, faprés// kapott helyet. Egyedülálló az első magyar mezőgazdasági gépgyár terméke a „Röck”-féle cséplőgép, mely ma is üzemképes.

Tettyei romok

A Tettyei romok Pécs város egyik nevezetessége, melyet főként olyan kulturális események kapcsán szokás emlegetni, mint a Pécsi Szabadtéri Játékok, vagy a Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT). Az impozáns látványt nyújtó középkori romok remek lehetőséget adnak kulturális rendezvények szervezésére. A romok a Mecsek oldalában, a Tettye városrészben találhatók, Havihegytől dél-nyugatra. Szatmári György 1505-1521 között volt Pécs püspöke. A püspöki palota bővíttetése mellett reneszánsz palotát építtetett a Tettyén. A palota egyemeletes, U alakú épület volt, dél felé nyitott udvarral. Dél-keleti oldalán torony kapcsolódott a falhoz, maradványai napjainkban is láthatóak. A török hódoltság idején dervisek éltek a palotában, az elnevezés is innen származik, a török derviskolostor neve „tekke”. A bektasi dervisek Tirana határában álló központi kolostorát az albánok ma is Tettyének nevezik. A palota épségben kerülhetett a törökök kezébe, akik csekély változtatással használták fel saját céljaikra. A jelenleg még álló falakon török átépítés nyomokban sem lelhető fel. A 18. század végén lakatlanná vált. A viszonylag ép falfelületeket 1904-ben konzerválták. A romok előtt álló szökőkutat a Zsolnay kerámiagyárban készítették. Az EKF-program (Európa Kulturális Fővárosa) keretében megújuló Tettye parkban a több száz éves maradványok támfallal való megvédése közben repedés keletkezett az egyik falban. Az L alakú romépület bástya része megmozdult és elvált az épület főrészétől. Az évszázadok alatt romos állapotba került villa a 18. század elején a pécsi káptalanhoz került. A 19. század elején további pusztulásnak indult: köveit elhordták, díszeit letördelték. Maradványait a 20. század elején konzerválták, és a Tettye azóta is a pécsiek egyik legkedveltebb kirándulóhelye, számos városi rendezvény színhelye.

Helytörténeti Kiállítás

Kővágószőlős

A régi tűzoltószertár épülete ma helytörténeti kiállításnak ad otthont, amely a település lakóinak portáiról összegyűjtött néprajzi tárgyakat, mezőgazdasági használati eszközöket, malomkövet, gipszstukkó díszeket stb. mutat be.

Mezei Ottó, Fazekas

Kárász

A néprajzi magánygyűjtemény, a fazekas népi iparművészeti alkotásainak megtekintése mellett - igény szerint - bemutató foglalkozásokon is részt vehetnek az érdeklődők. Kézműves bemutató max. 25 fő számára, kipróbálási lehetőség. Vásárlási lehetőség, szálláslehetőség.

Bor | Gasztronómia

XV. Szüreti Csirkepaprikás-főző Fesztivál |

Bóly

2013. szeptember 7.

Az immár hagyományosnak mondható Szüreti Csirkepaprikás-főző Fesztivál idén 15. alkalommal kerül megrendezésre Bólyban. A környéken élők bizonyára ismerik a híresen jó szüreti csirkepaprikást, melyet a bólyiak hosszú lével és ún. „kanalas galuskával” készítenek. Igazi szüret nincs is e nélkül a paprikás nélkül. E hagyomány népszerűsítésére rendezzük meg az egyre nagyobb érdeklődéssel övezett fesztivált, melyre tavaly már 150 pályázó jelentkezett. Egy pályázó 10 vendég részére főz, tehát legalább 1500 vendég figyeli izgatottan, mi készül a bográcsban. A szakácsok mellett "amatőr" dekoratőrök csinosítják az asztalokat, hisz minden csapat részt vesz az asztal-szépségversenyen. Hogy a többi nézelődő se unatkozzon, a réten sokszínű programokkal, borkóstolással, kézműves-kirakodóvásárral várjuk őket.

BioBia Porta, Zöldségkrém, aszalt gyümölcs, savanyúság

Jártál-másztál már a Babás szerköveken? Dagasztottál tésztát? Fűtöttél kemencét? Főztél már bográcsban? Na és üstben lekvárt? Estél már hasra facsoszival, miközben könnyesre nevetted a szemed? Ittál már szöszös ökörfarkkóró teát? Ettél már medvehagymás borjúkötelet? Szedtél már cukorborsót pizsamában? Na és epret, szilvát, almát? Mindezt és még sok mást megtapasztalhatsz nálunk. Aktívan és punnyadozva is pihenhetsz. Csapatostul, családostul is jöhetsz! Olcsó szállással, vegyszermentes étkekkel, Ökocsalis (falusi ökoturisztikai) programokkal várunk a Pajta szállóban, a Szedres turistaházban, a Mézeskalács házikóban és a Vörösdombi Vendégházban, Pécstől 5 km-re, a Mecsek pici falujában, Cserkúton.

Mohács-Boly Fehérborút

Bóly

A Mohács-Bóly Fehérborút Egyesület a Pécsi Borvidék területén található, mely hazánk egyik legmelegebb, szubmediterrán éghajlatú borvidéke.

A térségben a szőlőtermesztés tudománya évezredek óta apáról fiúra szálló mesterség, a mai napig központi szerepet tölt be az itt élők életében. A Fehérborút területén 75 %-ban minőségi fehérbor termelés folyik. A térség fehérbor-különlegességei: Irsai Olivér, Cserszegi fűszeres, Juhfark, Hárslevelű, Királyleányka. Természetesen a világfajták is szerepelnek a palettán, például: Chardonnay, Savignon Blanc, Rajnai rizling, Muscat Ottonel.

A termőterület fennmaradó részén vörösbor termelés folyik, jellemző fajták: Cabernet Sauvignon, Cabernet Franc, Portugieser, Merlot, Kékfrankos, illetve rosé borok készülnek.

A Mohács-Bóly Fehérborút széleskörű szolgáltatásokkal, többek között borkóstolókkal, kényelmes szálláshelyekkel, érdekes látnivalókkal, hangulatos pincefogadókkal, vendéglőkkel, és ne utolsó sorban családias szeretettel várja az ideérkező érdeklődőket és vendégeket.

Legyen Ön is a vendégünk és kóstolja meg minőségi borainkat!

Somogyi Tibor Pincészete

A többgenerációs pincészet több mint 30 éve foglalkozik a bortermelés művészetével. A munka során ötvöződik a nagyszülők tapasztalata és borszeretete, a szülők évtizedes gyakorlata és a legfiatalabb nemzedék lendülete, tudományos ismeretei. A pincészet különlegessége abban rejlik, hogy szőlőtőkéinek zöme a Villányi borvidéken terem, a látványpince azonban Pécsett található, így a pécsiek helyben juthatnak hozzá a villányi nedűhöz. A szőlőterületek nagy része a Villányi Borvidéken található, kisebb részben a Pécsi Borvidéken Olaszrizling és Cirfandli ültetvényekkel is rendelkezik a család. Pécs belvárosában 400 m2-es látványpincében pincelátogatással egybekötött borkóstolóra várnak minden kedves vendéget, egyeztetett időpontban. A látványpince hét közben borüzletként üzemel.
Szőlőfajták:Kékoportó, Cabernet Sauvignon, Cabernet Franc, Kékfrankos, Merlot, Kadarka, Pinot Noir, Olaszrizling, Cirfandli

Mecsekaljai borvidék

Dunaszekcső

Mecsekalját „az Isten is bortermő vidéknek teremtette”, s ezt az emberek időben észre is vették, hiszen 2000 éve termesztenek itt szőlőt. A szőlő jól érzi magát a neki teremtett talajon és klímában, s bőségesen meghálálja a belefektetett munkát. E borvidék kereskedelmi központja már az ókorban is Pécs (Sopianae) volt. A nagy hagyományokkal rendelkező pécsi pezsgőgyártás alapborait a XIX. századtól a mai napig ez a vidék termeli.

Terület: 633 hektár

Klíma: szubmediterrán, északi széltől védett. Forró nyár sok napsütéssel, enyhe tél

Szőlőfajták, borok: Cirfandli - a vidék jellegzetes bora. Virágillatú, fűszeres, magas alkoholtartalmú, kedvező évjáratokban ki nem erjedt cukrot tartalmaz. Olasz rizling - kellemesen száraz, de nem savas, lágy, tüzes, rezedaillatú. Chardonnay - illatos, elegáns, bársonyosan savas. Furmint - markáns, fanyar, száraz bor. A mecsekaljai borok a napsütéses órák magas száma miatt nagy testű, magas cukortartalmú, lágyan savas borok.

Rétes