Püspökszentlászlói Arborétum

Pihenjen vendégházunkban, a Mecsekben a Zengő lábánál, festői környezetben, teljes nyugalomban! A Zengőlak Püspökszentlászlón, a Hosszúhetényhez tartozó mecseki üdülőfaluban található. A több mint száz éves, korhűen felújított ház teljes komfortfokozatú, teljesen berendezett és felszerelt. A Zengőlak egész évben kedves vendégeink rendelkezésre áll.

Emma Vendégház

Az Emmaház Püspökszentlászló felső részén, a harangtorony utáni egyenes utcarészen található. Nevét utolsó lakója Trecsek Emma néni után kapta, aki a jelenlegi nappaliban Püspökszentlászló utolsó szatócsboltját működtette.Cím: Püspökszentlászló 26. A kb. 65 m2 alapterületű ház 2009 őszén teljes külső és belső felújításban részesült. Az Emmaházban villany, vezetékes hideg-meleg víz ellátás van. Az épületben két lakószoba (utcai = nappali és hátsó = háló), étkező - előtér, konyha, és WC-vel rendelkező fürdőszoba van. A nappaliban egy nagy kihúzható heverő és két szép régi ágy, a hálóban kétszemélyes kihúzható heverő és egy egyszemélyes ágy nyújt éjszakai pihenést. Tornác, hintaágy és terasz egészíti ki a ház berendezését.

Vackor Vendégház

A Zengőlak Vendégházak csoport új tagja, a Vackor Vendégház 2012. május 14-én megnyílt, és a kedves pihennivágyó vendégek rendelkezésére áll. A ház Püspökszentlászló alsó részén, az Életrendezés Ház közelében található. Cím: 7694 Hosszúhetény, Püspökszentlászló 15.

Kiemelt ajánlatok

Üres felület

Aktív turizmus

III. Mohácsi Fogathajtó Verseny |

Mohács

2013. július 14.

Mohácson ismét várja az érdeklődőket a III. Mohácsi Fogathajtó Verseny. Régiós bajnokság "C" kategóriás kettes fogathajtó versenye és egyben a Baranya megyei fogathajtó bajnokság VI. fordulója. Izgalmas és mozgalmas eseményekre számíthatnak a látogatók.

Püspökszentlászló környéki kerékpártúra

Hertelendi Termálfürdő

Magyarhertelend

A 3 hektáron fekvő fedett élmény- és termálfürdő egész évben, az árnyékos, szép strand a gyógykerttel szezonálisan várja az ide látogatókat. Magyarhertelendet két termálkútja tette híressé, melyek 550 m-ről 38 0C-os, és 1062 m-ről 63 0C-os meleg vizet szolgáltatnak. A termálvizek kedvező hatással vannak a reumatikus, izületi, keringési és idegrendszeri megbetegedésekre és ivókúraként használható fogínybetegségek gyógyítására, fluorit tartalma miatt.

4 napos könnyített túra

Bátaapáti

1. nap: Bátaapáti – Henrik-forrás – Bárány-völgy – Mórágy Táv: 6,5 km, 2,5 óra Szint:: 160 m
2. nap: Kismórágy – Tűzkő-domb – Radnai magaslat – Mórágyi-domb – Brányoki-erdő – Szálka Táv: 6,5 km, 2,5 óra Szint: 60 m
3. nap: Szálkai tókerülés Táv: 6 km, 2,5 óra Szint: 40 m
4. nap: Bárányfoki tanösvény Táv: 2 km, 1 óra

Forrás: Magyar Turizmus Zrt.
További ajánlatok: http://aktiv.itthon.hu/indulj-el-egy-uton

Pécsi ókeresztény sírkamrák

Túra hossza: 27 km
Nehézsége: Könnyű
Terep: Hegyvidék, 95% aszfalt
Tájegység: Mecsek

A kerékpártúra a püspökszentlászlói haranglábtól indul. A települést északra elhagyva egy aszfaltúthoz érünk a Diós-kútnál. Itt balra fordulunk és ezen az úton haladunk az üveghutáig. A kereszteződésben balra fordulva továbbra is aszfalton haladunk Zobákpusztán át Hosszúhetényre. Innen a sárga háromszög jelzésen haladunk tovább egy földúton. A szőlőhegy lábánál a sárgaháromszög jelzés balra kanyarodik, mi viszont tovább megyünk a földúton Pécsváradra. A pécsváradi vártól a zöld kereszt jelzésen indulunk észak felé egy aszfalt úton. Ez az út visszavisz minket a Diós-kúthoz, ahonnan szépen begurulunk Püspökszentlászlóra.

További információ:
http://www.holkerekparozzak.hu/baranya-megye/puspokszentlaszlo-kornyeki-kerekpartura

Pécs város területe a római kor óta folyamatosan lakott és a korábban itt élő népek, egymást követő, vagy éppen egymás mellett élő kultúrák kiemelkedő emlékanyagot hagyományoztak ránk. Ezek között különös helyet foglalnak el - egyetemes jelentőségénél fogva - az ókeresztény emlékek, amelyek a mai belváros északnyugati részén, a katedrális környékén maradtak fenn- átvészelve a népvándorláskor és a középkor viharait. A Szent István tér alatt IV-VI. századi ókeresztény temető húzódik. A Világörökségek listájára felvett műemlék együttes több részlete már látogatható. Az eddigi kutatások és ásatások különböző sírépítményeket, és több mint száz sírt tártak fel itt, egy háromkarélyos sírkápolna (Cella Trichora), egy hétkarélyos temetői épület (Cella Septichora) és egy mauzóleum köré csoportosulva. Az ország legnagyobb és legjelentősebb ókori temetői épülete az Ókeresztény Mauzóleum. A sírkamra festményei az ókeresztény vallás jelképeinek gyűjteményei, s korabeli itáliai vándorfestők alkotásai. A sírkamra fölött hajdan magas, keskeny kápolna emelkedhetett, melynek maradványait a látogató most a felszínen tekintheti meg. A kápolna alatt a sírkamra helyezkedik el, ahol a három talapzat egyikén a megmaradt fehér márványszarkofág ma is az eredeti helyén látható A sírkamra festményei az ókeresztény vallás jelképeinek gyűjteményei, s korabeli itáliai vándorfestők alkotásai. A sírkamra északi falán Ádám és Éva bibliai jelenetét és az oroszlánok barlangjába vetett Dániel prófétát ábrázolta a festő. A feltárt, és már látogatható sírkamrák közül a legismertebb a Péter-Pál sírkamra, amit bibliai jelenetek, Péter és Pál apostolok képei, állati és növényi motívumok díszítenek, és a Korsós sírkamra, ami az északi fal fülkéjébe festett korsóról kapta a nevét. A háromkaréjos kápolna 1922-ben került elő a püspöki palota északkeleti sarkánál. Festett falai 1,30 m magasságig állnak. A hétkaréjos temetői épület egy része a plébánia épülete alatt, más része a Káptalan utca alatt fekszik. Ezeket 1938-ban feltárták, majd visszatemették. Fetter Antal pécsi helytörténész az 1960-as években agyagból kézzel kis téglákat, és cserepeket formázott, majd felépítette belőlük a három- és hétkaréjos temetőkápolnák modelljeit. Ezek láthatók a Régészeti Múzeum kiállításán. Nyitva tartás: A téli időszakban(november 1.- március 31.): 10:00 - 16:00 A nyári időszakban (április 1.- október 30.): 10:00 - 18:00 Szünnap: hétfő

Természeti értékek | Ökoturizmus

Szent Mihály-napi búcsú |

Veszprém

2013. szeptember 28. és 2013. szeptember 29. között

Veszprém hagyománytisztelő város lévén, saját értékeit, helyi táncosait és kézműveseit köszönti a Szent Mihály arkangyal ünnepén megrendezett vásári forgataggal. Veszprém hagyománytisztelő város lévén, saját értékeit, helyi táncosait és kézműveseit köszönti a Szent Mihály arkangyal ünnepén megrendezett vásári forgataggal.

BioBia Porta

Cserkút

A Ny-Mecsek gyönyörű kis falujában, csodálatos természeti környezetben, faluszéli patakparton szépen felújított parasztudvarban a régi fészer és pajta padlásán lambériázott, hajópadlós szoba.
Ami van: 15 férőhely (pici gyerekekkel kicsit több), villany, kényelmes ágyak, matracok ágyneművel, főzés gáztűzhelyen vagy szabadtűzön, kemencében, főző és tálaló edények, vezetékes ivóvíz, létra a padlástérbe, 1 db tusoló, 1 db vízöblítéses WC és 1 db komposzt WC, sok könyv és gyermekjáték. Ami nincs: zaj, szmog és városi luxus.

Duna-Dráva Nemzeti Park

Monyoród

Duna-Dráva Nemzeti Park A nemzeti park a Duna Sió-torkolata és az országhatár, valamint a Dráva mentén helyezkedik el. A Duna–Dráva Nemzeti Park 1996-ban jött létre, több, már korábban is védetté nyilvánított terület beolvasztásával. Kiterjedése mintegy 50.000 ha. A nemzeti parkért is felelős Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság működési területe kiterjed Baranya és Tolna megye teljes területére, Somogy megyére a Balaton déli partja kivételével valamint kisebb részben Fejér és Bács-Kiskun megyére is. A Dél-Dunántúl legnagyobb része dombság, amelyből szigetként emelkedik ki a Mecsek és a Villányi-hegység. A dombvidéket keletről és délről a Duna és a Dráva hordalékával feltöltött síkságok szegélyezik, így a védelem alatt álló területeken nagyon sokféle élőhely tanulmányozható. Természeti képének formálásában a víz játszotta a főszerepet. A két folyó, azok víztömege határozta meg a sokféle élőhely kialakulását, melyeken színes élővilágot találunk. A nemzeti park szinte teljes területe az egykori ártéren található. A Duna-Dráva Nemzeti Park hosszú, szalagszerűen elnyúló területeinek értékeit meghatározza az élő és holt víz: az árvízi területek gazdag növény- és állatvilága, különösen a madárfajok gazdagsága jellemzi. A folyók mentén húzódó vizes élőhelyek egész Európában egyedülálló értéket képviselnek.

Pintér-Kert Arborétum

Jakab-hegy, Babás Szerkövek

A város északi részén, festői környezetben látható a Pintér-kert Arborétum.A kertben álló Pintér-villa, melyben jelenleg a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság központja található, a 19. század végén épült, nevét egykori tulajdonosáról, Pintér János nyugalmazott pécsi banktisztviselőről (1879-1933) kapta, aki botanikai érdeklődésű ember volt. A növények telepítését 1926-ban kezdte el. A terület kedvező klímaadottságait kihasználva örökzöld gyűjteményes kertet hozott létre, melyet egy szárnyas oroszlán is díszít. A kert növénytani értékei miatt 1977 óta országos Természetvédelmi Terület. A kertben több mint harminc védett növényfaj él, többek között csodabogyók (Ruscus sp.), farkasboroszlán (Daphne mezereum), sőt itt megcsodálhatjuk pl. a fokozottan védett bánáti bazsarózsát (Paeonia officinalis subsp. banatica) is. Legnagyobb értékét az orchideafajok képviselik, de megtalálható a Mecsek déli oldalainak számos hazai, őshonos növényfaja, szubmediterrán és mediterrán jellegű növények társaságában. A területen két védendő növénytársulás is megtalálható. Ezen adottságok együttese nagyban segítik az itt folyó természetvédelmi oktatást, szemléletformálást. Az arborétum változatosságát és esztétikai értékét tovább fokozzák a kertben elhelyezett művészeti alkotások, a kerti tó mesterségesen kialakított, de természetközeli növényegyüttesével, és az aranyhalas medence a vízköpő puttójával. Belépő: Felnőtt: 300 Ft Diák: 150 Ft Csoportoknak előzetes bejelentkezést követően lehetőségük van szakvezetés igénybevételére, melynek díja 1000 Ft/csoport.

Hosszúhetény-Püspökszentlászló

A Mecsek hegység déli lejtőjén vörös színű homokkőből "épült" különös formájú groteszk emberi alakokat idéző, rőt színű sziklacsoport: a Babás-szerkövek vonulata magasodik a fák koronája fölé. E különös csengésű név a sziklák bábuszerű alakjára és talán pogány elődeink áldozati helyére (szerkő = oltárkő) utal. Furcsa alakzatukat azonban nem emberkéz formálta. Anyagukat, a vöröses árnyalatú durva, törmelékes kőzetet különféle ásványos és kristályos kőzeteknek (a kvarcnak, a földpátnak, a gránitnak, gneisznek, fillitnek, kvarcporfirnak stb.) lazán cementált halmaza alkotja. A törmelékes anyagoknak azonban nem csak az összetétele, hanem a szemnagysága is igen változó: a néhány milliméteres szemcséktől a fej nagyságú kőzettörmelékig minden méret megtalálható. A kőzet szerkezete a sziklák alján (több méteres szakaszon) egyneműnek látszik, felül azonban jellegzetesen keresztrétegzett. A kőzet anyagának és szerkezetének e jellegzetességei a kőzet keletkezésének körülményeiről vallanak. A földtörténet ókorában a térségben az idősebb képződmények lepusztult kőzetanyagából hatalmas tömegű törmelék halmozódott fel. Minthogy a törmelék kismértékben koptatott és különféle szemcse nagyságú, valószínűleg kis távolságból szállítódott oda. Az íves és átlós irányú rétegezettség pedig a folyami és delta jellegű felhalmozódásról tanúskodik, arról hogy az üledékképződés szakaszosan ment végbe. A kőzet jellegzetesen vörös színe a meleg, sivatagi éghajlatú vidékek kőzetanyagára jellemző. Azt hogy e kőzet keletkezésének idején e térségben is sivatagi éghajlat uralkodott a permi homokkő konglomerátum sorozatából származó különféle trópusi növénymaradványok is megerősítik. A permi réteg a Mecsekben meghaladja az 1000 méteres vastagságot, s egy kelet felé fokozatosan a mélybe süllyedő rétegboltozatot alkot. A felboltozódást követő fiatalabb helységképződési mozgások során e szerkezet a törések mentén széttagozódott, bizonyos rétegcsoportok egymásra torlódtak. Így jött létre az a kelet-nyugat irányú sziklafal is , amelyből a természet pusztító erői: a víz, a szél, a fagy és a nehézségi erő a Babás-szerkövek különös kolosszusait az évmilliók során végül megalkották. A Babás - szerkövek legendája: A Jakab-hegy alján, a faluban élt réges-régen két gazdag család. Ezek szakadatlanul versengtek egymással. Egyszer egy ismeretlen koldus tért be hozzájuk. Mindkét házból kizavarták, bántalmazták. Ekkor megátkozta őket: "Váljatok kővé, amikor a legboldogabbak akartok lenni!" Mindkét gazdának egy-egy leánygyermeke volt. Egy napon mentek férjhez. Az egyik ház lakodalmas népe ezúttal megelőzte a másikat. Már jöttek vissza a jakab-hegyi barátok templomából, ahol az esküvő volt, amikor a másik még csak fölfelé tartott. Éppen ott találkoztak, ahol a mély szakadék felett a legkeskenyebb volt az út. Egyik vendégsereg sem akart kitérni a másik elől. Az egymással versengő örömapák egyszerre szólaltak meg: "inkább váljuk kővé, de ki nem térünk!" Ebben a pillanatban az egész násznép kocsikkal, lovakkal együtt kővé változott. Azóta is ott állnak sorban a hegyoldalon.

Kulturális örökség

Püspökszentlászlói Búcsú |

2013. június 30.

Püspökszentlászlói Búcsú
2013. június 30.
Püspökszentlászló

Egy kelet- mecseki falucska egyházi és közösségi rendezvénye. Zarándoklat, koszorúzás, kulturális műsor.

Hosszúhetényi Tájház

Óbányai Fazekas Kiállítás és Helytörténeti Gyűjtemény

Tájházunk a dél – dunántúli típusú, többosztatú házak közé tartozik. Építőanyagát vegyesen a vályog és a kő alkotják, tetőszerkezete dültszékes, bakdúcos nyeregtető. Épületünk egy átalakult füstöskonyhás házat reprezentál, ötosztatú, tornácos, két külön bejáratú, a második bejárat a füstöskonyhába vezet. Bocz Árpád életének 35 – 40 évét a zengővidéki néprajzi jellegű tárgyak felkutatásának, összegyűjtésének szentelte. Az ő érdeme, hogy a múlt értékeit Hosszúhetény ily módon megőrizhette és bemutathatja az látogató vendégeknek.

A ház az 1860-as években épült. 2010 - 2011 között újítottuk fel. Öt szobájából három hagyományos jellegű: tisztaszoba, füstös konyha, „vendégváró” konyha. A tisztaszobában a híres, színvilágában is, díszítésében is különleges hosszúhetényi viselet is bemutatjuk A megújult épület két terme a kenderfeldolgozást és a környékbeli fazekasságot reprezentálja. A termeket múzeumpedagógiai foglalkoztató sarkok egészítik ki.

A kocsiszínben számos szerszám és mezőgazdasági eszköz // talajművelő ekék, boronák, szőlődaráló, faprés// kapott helyet. Egyedülálló az első magyar mezőgazdasági gépgyár terméke a „Röck”-féle cséplőgép, mely ma is üzemképes.

Máré vára

Magyaregregy

A Mecsek hegység északi erdőségei között megbújó Magyaregregy község közelében, egy 340 méter magas meredek csúcson találhatjuk meg Márévár kicsiny erődítményét. A vár első említése 1316-ból marad fenn, de valószínűleg már az Árpád-korban létezett. Maga a várdomb a római kortól használt terület. Az ásatások során nagyszámú leletanyag került itt felszínre. A török 1543-ban elpusztította, de 1572-ben még őrséget tartott falai között. Egyes vélemények szerint Skóciai Szent Margit - Szent István királyunokája - nem Réka várában ill. Mecseknádasdon töltötte ifjúkorát a XI.század közepén, hanem itt, Máré várában. A szabálytalan ötszög alaprajzú vár épülettömege kifelé zárt. A várudvarba mai is a középkori kapun, észak felől lehet bejutni. Balra, a keleti oldalon épült az egyemeletes palotaszárny. Falmaradványainak felhasználásával egyemeletes, egyszerű épületet emeltek ahelyén, amelynek felső szintjére ugyanúgy homlokzat előtti egyenes falépcsővezet, mint a középkorban. Két kiállítása a vár történetét és a Keleti-Mecsek élővilágát ismerteti meg a látogatóval. A palota reneszánsz kőfaragványai; ajtó- és ablaknyílásai, kandallókerete Pécsett, a Reneszánsz Kőtárban tekinthetőek meg. A várhoz a kulcsos ház parkolójából folyamatosan emelkedő, körülbelül 600 m hosszú úton, kényelmes tempóban 30 perc alatt lehet feljutni.

Óbánya

Kiállításunk létrejöttét az a magángyűjtői felajánlás indította, melynek révén mintegy 150 darab XIX-XX. századi óbányai fazekasedényt kap községünk, amennyiben gondoskodik annak megfelelő elhelyezéséről, látogathatóságáról. Egyesületünk vállalta mindezt, s a község egyik középületében 1997. július 5-én megnyitottuk kiállításunkat. Szakmai segítségünkre volt Lantosné Dr. Imre Mária néprajzkutató, aki a témakör szakértője. A kiállítás esztétikus megjelenésében Bátori László faműves segített. Egyesületünk tevékenységét sokan támogatták pályázatok és egyéni felajánlások révén egyaránt.

Gradwohl Zsolt, Fazekas

Mecseknádasd

1965. szept. 3-án születtem Pécsett. Általános iskolai tanulmányaimat Mecseknádasdon végeztem. Majd Szekszárdra jelentkeztem fazekas iskolába, mely három éves volt. Szakmai gyakorlatra a Csatári Kerámiaüzembe jártam. Oktatóm Bíró Annamária volt, akinek sokmindent köszönhetek. ... Mecseknádasdon helyezkedtem el mint fűtő és emellett otthon is dolgoztam. Megépítettem a fatüzelésű kemencét és gyarapítottam a műhelyberendezéseimet. ... Közben megismertem Lantosné Imre Máriát, aki segített a régi mecseknádasdi és óbányai edények bemutatásával elindulni. Sokat jártam a múzeumba rajzolni, gyűjtögetni. Az óbányai mesterektől is sokat tanultam. Tudok tűzálló agyagot, engobfestéket készíteni és a szerszámokat, ami a technikához elengedhetetlen. ... Szeretném tovább vinni a mecseknádasdi és óbányai régi edények hagyományait és egyben a saját ötleteimet, elgondolásaimat hozzáadni.

Bor | Gasztronómia

Stifolder Fesztivál |

Feked

2013. május 25.

Dél-Dunántúl területére a XVIII. században német bevándorlók érkeztek a Fuldai Apátság közvetítésével. Ma kb. 40 falut és várost tartunk számon Baranyában és Tolnában a „Fuldai Települések” között. Ide tartozik Feked is, ahol írásos emlékek alapján pontosan tudjuk honnan jöttek őseink Hessenből, Fulda mellől. Elődeink sok minden újat hoztak magukkal, így étkezési szokásokat és magukat az ételeket is. Az országosan ismert Stifolder szalámi is ebből az időből ered.

A Fekedi Német Önkormányzat, a Települési Önkormányzat és a Szülőföldünk Baráti Kör az ősök előtti tiszteletből a tavalyi nagy siker után ismét megrendezi az immár IV. Stifolder Fesztivált, melyre mindenkit Fekedre várunk.

A Stifolder Fesztiválon az ősi tradíciók szerint elkészült kolbászokat kóstolhatják meg az ideérkező vendégek és a zsűri valamint a látogatók segítségével választják majd ki a legjobb kolbászt. Amennyiben kedveli a gasztronómiai különlegességeket akkor a Stifolder kolbász bizonyára kellemes lakomának ígérkezik majd. Bácskai, pécsi, töttösi, véméndi, székelyszabári és erdős mecskei szalámikat is megkóstolhatunk ezen a napon. A kóstolósátorban mindenkinek alkalma nyílik egy-két finom falat elfogyasztására.

Éliás-Mezey Erzsébet, Gyümölcsök, gyógynövények

Óbánya

ÖKO-portámon két lakrész, összesen 6+3 főnek biztosít 4 napraforgós szálláshelyet. Szolgáltatásaim a magam által gyűjtött és feldolgozott gyümölcsökből, gyógy- és fűszernövényekből készített termékekkel bővült. Teák, szörpök, gyümölcslevek, lekvárok, aszalványok és ezek felhasználásával készült étkek alkotják kínálatom e részét.

Pécs-mecseki borút

A borút fő profilja, jellegzetessége, zászlósbora: A térség gazdasági fejlesztése. A lakosság életminőségének javítása a bormarketing és a turisztikai, valamint egyéb kereskedelmi szolgáltatások értékesítésének elősegítésével.

A helyi együttműködés, közösségi tudat és identitástudat erősítése közösségi akciók és rendezvények szervezésével. A környezetvédelem, a természeti, építészeti és kulturális örökségi értékek védelmének elősegítése.

A kulturált borfogyasztás, a gasztronómiai értékek népszerűsítése.

Az egészséges életmód, az aktív turizmus népszerűsítése.

Zászlósbora a cirfandli.

Schunk Pince

A Schunk család sok generációra visszamenőleg foglalkozik szőlőtermesztéssel és borászattal. Szőlőültetvényei és pincéi a Pécs-Mecseki Borvidéken, Hosszúhetényben találhatóak, a Mecsek hegység legmagasabb hegyének, a Zengőnek és a Hármas hegynek a déli lábánál. 1996. óta az új telepítésű szőlők és technológiai fejlesztések jelzik a borászat növekvő jelentőségét, amit a borversenyeken elért eredmények is bizonyítanak. Cabernet Sauvignon és Merlot fajtáinkkal bebizonyítottuk, hogy a Mecsek déli lankáin nemcsak kiváló minőségű fehér, hanem prémium kategóriájú vörösborokat is lehet készíteni. Célunk az, hogy a Schunk Pince boraival hozzájáruljon a nagy hagyományokkal és kiváló termőhelyi adottságokkal rendelkező Pécsi Borvidék régi elismertségének visszaállításához.
Szőlőfajták:Cabernet Sauvignon, Merlot, Sauvignon Blanc, Chardonnay, Olaszrizling

Mecsekaljai borvidék

Nagynyárád

Mecsekalját „az Isten is bortermő vidéknek teremtette”, s ezt az emberek időben észre is vették, hiszen 2000 éve termesztenek itt szőlőt. A szőlő jól érzi magát a neki teremtett talajon és klímában, s bőségesen meghálálja a belefektetett munkát. E borvidék kereskedelmi központja már az ókorban is Pécs (Sopianae) volt. A nagy hagyományokkal rendelkező pécsi pezsgőgyártás alapborait a XIX. századtól a mai napig ez a vidék termeli.

Terület: 633 hektár

Klíma: szubmediterrán, északi széltől védett. Forró nyár sok napsütéssel, enyhe tél

Szőlőfajták, borok: Cirfandli - a vidék jellegzetes bora. Virágillatú, fűszeres, magas alkoholtartalmú, kedvező évjáratokban ki nem erjedt cukrot tartalmaz. Olasz rizling - kellemesen száraz, de nem savas, lágy, tüzes, rezedaillatú. Chardonnay - illatos, elegáns, bársonyosan savas. Furmint - markáns, fanyar, száraz bor. A mecsekaljai borok a napsütéses órák magas száma miatt nagy testű, magas cukortartalmú, lágyan savas borok.

Sokác cserépedényes bab