Hotel Cabernet

Talán csak a Pannónia Borút tagjai tudják, a Villány Siklósi Borút-tól északra található az ország egyik nagy történelmi borvidéke a Mohács-Bóly Fehérborút a Mecsek aljától a Dunáig húzódik. Az Egyesület borosgazdái főleg a legjobb minőségű fehér borokat termelik. Bóly napsütötte domboldala termeli a város szőlőit, a híres pincesor ősi pincéiben kóstolhatók borai. Az 4 napraforgós Edit Vendégház Alsótukár pincesorán a borospince fölötti présház átalakításával vált családias hangulatú szálláslehetőséggé. A ház bejárata előtt előkert asztalokkal, padokkal, a hátsó pihenőkertben tűzrakóhely, grillkemence.

Elhelyezés: 4 db. 2 ágyas zuhanyozós, gyerekeknek pótágyazhat szoba biztosít szállást egész évben. Közös, jól felszerelt konyhával. Gyermekágy, gyermekbarát szolgáltatások, külön szülő-gyermek hálószoba.

Atkári Pince Panzió

A panzió a dél-baranyai sváb falvak egyik településén, Bólyon, gyönyörű környezetben, a közút mellett található. Könnyen megközelíthetől 5 percre van az autópálya lehajtótól.

Környék nagyobb és nevezetesebb települései Mohács, Pécs, Villány, és Harkány.

A pince panzióban kisebb, nagyobb csoportok vendéglátására, családi rendezvények megtartására is van lehetőség.

A vendéglátás egész évben folyamatos. A panzióban a szállás mellé reggelit /egyeztetésel egyéb étkezést is/, helyi tájjellegű borokból borkostólást, wellness (szauna, jakuzzi) lehetőséget biztosítunk.

Kiemelt ajánlatok

Üres felület

Aktív turizmus

III. Mohácsi Fogathajtó Verseny |

2013. július 14.

Mohácson ismét várja az érdeklődőket a III. Mohácsi Fogathajtó Verseny. Régiós bajnokság "C" kategóriás kettes fogathajtó versenye és egyben a Baranya megyei fogathajtó bajnokság VI. fordulója. Izgalmas és mozgalmas eseményekre számíthatnak a látogatók.

Zsigmondy Vilmos Harkányi Gyógyfürdőkórház

Harkány

Ma, amikor az emberek egyre inkább a természetközeli gyógyító protokollokat keresik, kórházunk üde színfolt a tradíciók mellett kialakított szakmai struktúrával és eredményes munkával. A harkányi gyógyvíz a mozgásszervi betegek, valamint a pszoriázisban, krónikus nőgyógyászati gyulladásokban szenvedők körében fogalom.

A folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően az intézmény kívül–belül megújult. A harkányi gyógyhelyi fejlesztés nem csak a Dél-Dunántúl, hanem Magyarország egészét tekintve is egyedi, kiemelt jelentőséggel bíró projekt. Jelentőségét a harkányi gyógyvíz egyedülálló gyógyhatására épülő komplexitása jelenti. A medencecsarnok a rekonstrukció során a kórháznak egy teljesen korszerű, elegáns részévé zárkózott fel.

A harkányi vízen alapuló eljárás hatékonyságát több, mint 160 ezer sikeresen gyógyított és kezelt reumatológiai, bőrgyógyászati és nőgyógyászati eset igazolja. Kardiológiai rehabilitációs osztályunkon a súlyos kockázati tényezőktől terheltek vagy már megbetegedettek és eszközös, műtéti beavatkozást 4-6 héttel korábban kiálltak számára nyújtunk önerőre építő, szívműködést javító, bizonyítékokon alapuló szakmai programot.

4 napos könnyített túra

Mórágy

1. nap: Bátaapáti – Henrik-forrás – Bárány-völgy – Mórágy Táv: 6,5 km, 2,5 óra Szint:: 160 m
2. nap: Kismórágy – Tűzkő-domb – Radnai magaslat – Mórágyi-domb – Brányoki-erdő – Szálka Táv: 6,5 km, 2,5 óra Szint: 60 m
3. nap: Szálkai tókerülés Táv: 6 km, 2,5 óra Szint: 40 m
4. nap: Bárányfoki tanösvény Táv: 2 km, 1 óra

Forrás: Magyar Turizmus Zrt.
További ajánlatok: http://aktiv.itthon.hu/indulj-el-egy-uton

Családi kerékpáros vártúra Tolna megyében

Gyönk

EGYNAPOS TÚRA
ÚTVONAL
Simontornya (Vár) – Vámipuszta – Ozora (Vár) – Pincehely Simontornya elérhető vonattal a 40. sz. Bp.–Pécs főútvonalon, ugyanezen lehet visszatérni a túra végén Pincehelyről. Táv: 23 km

TÖBBNAPOS TÚRA
Simontornya (Vár) – Vámipuszta – Ozora (Vár) – Fürged – Kecsegpuszta – Tamási (40 km) – Szakály – Hőgyész (59 km) – Diósberény – Gyönk – Kölesd (85 km) – Borjád – Úzd – Sárszentlőrinc – Felsőrácegres – Simontornya
Táv: 114 km, ebből 8 km földút Ajánlott időszak: április–október

LÁTNIVALÓK
Simontornya:
• Vár, vártörténeti kiállítás, kőtár, „Nemesi ősgalériák Tolna megyében” c. képzőművészeti gyűjtemény, kortárs művészek időszakos kiállításai, szabadtéri előadások.
• Ferences templom barokk, (1734-60), 1775 előtti freskók, 1454-ből származó gótikus kehely
• Fried Castle
• Gála Panzió és Borház
• Thermal Camping
• Gácsi Ménesbirtok Kft. lovaglási és szálláslehetőség
• Könyvné Szabó Éva bőrműves

Ozora:
• A vár egykor kétemeletes, kora reneszánsz palota volt, melyet az Esterházy család barokk kastéllyá alakított át, Illyés Gyula-kiállítás
• Tolna Megyei Falusi Turizmus Egyesület, információ falusi vendégházakról

Pincehely:
• Csehfalvi-kúria: helytörténeti kiállítás és Vörösmarty-emlékkiállítás
• Ónódi Pince Előhegy (Göbrő). Pincelátogatás és borkóstoló
• Zsuzsanna Vendégház falusi vendégház

Tamási:
• Tamási Termálfürdő
• Termál Motel és Camping

Szakály:
• Tájház

Hőgyész:
• Német Nemzetiségi Tájház

Pécsi ókeresztény sírkamrák

Pécs

Pécs város területe a római kor óta folyamatosan lakott és a korábban itt élő népek, egymást követő, vagy éppen egymás mellett élő kultúrák kiemelkedő emlékanyagot hagyományoztak ránk. Ezek között különös helyet foglalnak el - egyetemes jelentőségénél fogva - az ókeresztény emlékek, amelyek a mai belváros északnyugati részén, a katedrális környékén maradtak fenn- átvészelve a népvándorláskor és a középkor viharait. A Szent István tér alatt IV-VI. századi ókeresztény temető húzódik. A Világörökségek listájára felvett műemlék együttes több részlete már látogatható. Az eddigi kutatások és ásatások különböző sírépítményeket, és több mint száz sírt tártak fel itt, egy háromkarélyos sírkápolna (Cella Trichora), egy hétkarélyos temetői épület (Cella Septichora) és egy mauzóleum köré csoportosulva. Az ország legnagyobb és legjelentősebb ókori temetői épülete az Ókeresztény Mauzóleum. A sírkamra festményei az ókeresztény vallás jelképeinek gyűjteményei, s korabeli itáliai vándorfestők alkotásai. A sírkamra fölött hajdan magas, keskeny kápolna emelkedhetett, melynek maradványait a látogató most a felszínen tekintheti meg. A kápolna alatt a sírkamra helyezkedik el, ahol a három talapzat egyikén a megmaradt fehér márványszarkofág ma is az eredeti helyén látható A sírkamra festményei az ókeresztény vallás jelképeinek gyűjteményei, s korabeli itáliai vándorfestők alkotásai. A sírkamra északi falán Ádám és Éva bibliai jelenetét és az oroszlánok barlangjába vetett Dániel prófétát ábrázolta a festő. A feltárt, és már látogatható sírkamrák közül a legismertebb a Péter-Pál sírkamra, amit bibliai jelenetek, Péter és Pál apostolok képei, állati és növényi motívumok díszítenek, és a Korsós sírkamra, ami az északi fal fülkéjébe festett korsóról kapta a nevét. A háromkaréjos kápolna 1922-ben került elő a püspöki palota északkeleti sarkánál. Festett falai 1,30 m magasságig állnak. A hétkaréjos temetői épület egy része a plébánia épülete alatt, más része a Káptalan utca alatt fekszik. Ezeket 1938-ban feltárták, majd visszatemették. Fetter Antal pécsi helytörténész az 1960-as években agyagból kézzel kis téglákat, és cserepeket formázott, majd felépítette belőlük a három- és hétkaréjos temetőkápolnák modelljeit. Ezek láthatók a Régészeti Múzeum kiállításán. Nyitva tartás: A téli időszakban(november 1.- március 31.): 10:00 - 16:00 A nyári időszakban (április 1.- október 30.): 10:00 - 18:00 Szünnap: hétfő

Természeti értékek | Ökoturizmus

Szent Mihály-napi búcsú |

Veszprém

2013. szeptember 28. és 2013. szeptember 29. között

Veszprém hagyománytisztelő város lévén, saját értékeit, helyi táncosait és kézműveseit köszönti a Szent Mihály arkangyal ünnepén megrendezett vásári forgataggal. Veszprém hagyománytisztelő város lévén, saját értékeit, helyi táncosait és kézműveseit köszönti a Szent Mihály arkangyal ünnepén megrendezett vásári forgataggal.

Jakab-hegy, Babás Szerkövek

BioBia Porta

Cserkút

A Ny-Mecsek gyönyörű kis falujában, csodálatos természeti környezetben, faluszéli patakparton szépen felújított parasztudvarban a régi fészer és pajta padlásán lambériázott, hajópadlós szoba.
Ami van: 15 férőhely (pici gyerekekkel kicsit több), villany, kényelmes ágyak, matracok ágyneművel, főzés gáztűzhelyen vagy szabadtűzön, kemencében, főző és tálaló edények, vezetékes ivóvíz, létra a padlástérbe, 1 db tusoló, 1 db vízöblítéses WC és 1 db komposzt WC, sok könyv és gyermekjáték. Ami nincs: zaj, szmog és városi luxus.

Duna-Dráva Nemzeti Park

Potony

Duna-Dráva Nemzeti Park A nemzeti park a Duna Sió-torkolata és az országhatár, valamint a Dráva mentén helyezkedik el. A Duna–Dráva Nemzeti Park 1996-ban jött létre, több, már korábban is védetté nyilvánított terület beolvasztásával. Kiterjedése mintegy 50.000 ha. A nemzeti parkért is felelős Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság működési területe kiterjed Baranya és Tolna megye teljes területére, Somogy megyére a Balaton déli partja kivételével valamint kisebb részben Fejér és Bács-Kiskun megyére is. A Dél-Dunántúl legnagyobb része dombság, amelyből szigetként emelkedik ki a Mecsek és a Villányi-hegység. A dombvidéket keletről és délről a Duna és a Dráva hordalékával feltöltött síkságok szegélyezik, így a védelem alatt álló területeken nagyon sokféle élőhely tanulmányozható. Természeti képének formálásában a víz játszotta a főszerepet. A két folyó, azok víztömege határozta meg a sokféle élőhely kialakulását, melyeken színes élővilágot találunk. A nemzeti park szinte teljes területe az egykori ártéren található. A Duna-Dráva Nemzeti Park hosszú, szalagszerűen elnyúló területeinek értékeit meghatározza az élő és holt víz: az árvízi területek gazdag növény- és állatvilága, különösen a madárfajok gazdagsága jellemzi. A folyók mentén húzódó vizes élőhelyek egész Európában egyedülálló értéket képviselnek.

Pintér-Kert Arborétum

Pécs

A város északi részén, festői környezetben látható a Pintér-kert Arborétum.A kertben álló Pintér-villa, melyben jelenleg a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság központja található, a 19. század végén épült, nevét egykori tulajdonosáról, Pintér János nyugalmazott pécsi banktisztviselőről (1879-1933) kapta, aki botanikai érdeklődésű ember volt. A növények telepítését 1926-ban kezdte el. A terület kedvező klímaadottságait kihasználva örökzöld gyűjteményes kertet hozott létre, melyet egy szárnyas oroszlán is díszít. A kert növénytani értékei miatt 1977 óta országos Természetvédelmi Terület. A kertben több mint harminc védett növényfaj él, többek között csodabogyók (Ruscus sp.), farkasboroszlán (Daphne mezereum), sőt itt megcsodálhatjuk pl. a fokozottan védett bánáti bazsarózsát (Paeonia officinalis subsp. banatica) is. Legnagyobb értékét az orchideafajok képviselik, de megtalálható a Mecsek déli oldalainak számos hazai, őshonos növényfaja, szubmediterrán és mediterrán jellegű növények társaságában. A területen két védendő növénytársulás is megtalálható. Ezen adottságok együttese nagyban segítik az itt folyó természetvédelmi oktatást, szemléletformálást. Az arborétum változatosságát és esztétikai értékét tovább fokozzák a kertben elhelyezett művészeti alkotások, a kerti tó mesterségesen kialakított, de természetközeli növényegyüttesével, és az aranyhalas medence a vízköpő puttójával. Belépő: Felnőtt: 300 Ft Diák: 150 Ft Csoportoknak előzetes bejelentkezést követően lehetőségük van szakvezetés igénybevételére, melynek díja 1000 Ft/csoport.

Pécs

A Mecsek hegység déli lejtőjén vörös színű homokkőből "épült" különös formájú groteszk emberi alakokat idéző, rőt színű sziklacsoport: a Babás-szerkövek vonulata magasodik a fák koronája fölé. E különös csengésű név a sziklák bábuszerű alakjára és talán pogány elődeink áldozati helyére (szerkő = oltárkő) utal. Furcsa alakzatukat azonban nem emberkéz formálta. Anyagukat, a vöröses árnyalatú durva, törmelékes kőzetet különféle ásványos és kristályos kőzeteknek (a kvarcnak, a földpátnak, a gránitnak, gneisznek, fillitnek, kvarcporfirnak stb.) lazán cementált halmaza alkotja. A törmelékes anyagoknak azonban nem csak az összetétele, hanem a szemnagysága is igen változó: a néhány milliméteres szemcséktől a fej nagyságú kőzettörmelékig minden méret megtalálható. A kőzet szerkezete a sziklák alján (több méteres szakaszon) egyneműnek látszik, felül azonban jellegzetesen keresztrétegzett. A kőzet anyagának és szerkezetének e jellegzetességei a kőzet keletkezésének körülményeiről vallanak. A földtörténet ókorában a térségben az idősebb képződmények lepusztult kőzetanyagából hatalmas tömegű törmelék halmozódott fel. Minthogy a törmelék kismértékben koptatott és különféle szemcse nagyságú, valószínűleg kis távolságból szállítódott oda. Az íves és átlós irányú rétegezettség pedig a folyami és delta jellegű felhalmozódásról tanúskodik, arról hogy az üledékképződés szakaszosan ment végbe. A kőzet jellegzetesen vörös színe a meleg, sivatagi éghajlatú vidékek kőzetanyagára jellemző. Azt hogy e kőzet keletkezésének idején e térségben is sivatagi éghajlat uralkodott a permi homokkő konglomerátum sorozatából származó különféle trópusi növénymaradványok is megerősítik. A permi réteg a Mecsekben meghaladja az 1000 méteres vastagságot, s egy kelet felé fokozatosan a mélybe süllyedő rétegboltozatot alkot. A felboltozódást követő fiatalabb helységképződési mozgások során e szerkezet a törések mentén széttagozódott, bizonyos rétegcsoportok egymásra torlódtak. Így jött létre az a kelet-nyugat irányú sziklafal is , amelyből a természet pusztító erői: a víz, a szél, a fagy és a nehézségi erő a Babás-szerkövek különös kolosszusait az évmilliók során végül megalkották. A Babás - szerkövek legendája: A Jakab-hegy alján, a faluban élt réges-régen két gazdag család. Ezek szakadatlanul versengtek egymással. Egyszer egy ismeretlen koldus tért be hozzájuk. Mindkét házból kizavarták, bántalmazták. Ekkor megátkozta őket: "Váljatok kővé, amikor a legboldogabbak akartok lenni!" Mindkét gazdának egy-egy leánygyermeke volt. Egy napon mentek férjhez. Az egyik ház lakodalmas népe ezúttal megelőzte a másikat. Már jöttek vissza a jakab-hegyi barátok templomából, ahol az esküvő volt, amikor a másik még csak fölfelé tartott. Éppen ott találkoztak, ahol a mély szakadék felett a legkeskenyebb volt az út. Egyik vendégsereg sem akart kitérni a másik elől. Az egymással versengő örömapák egyszerre szólaltak meg: "inkább váljuk kővé, de ki nem térünk!" Ebben a pillanatban az egész násznép kocsikkal, lovakkal együtt kővé változott. Azóta is ott állnak sorban a hegyoldalon.

Kulturális örökség

"Dunai Mosás" |

2013. július 6.

Egy napra hagyományos eszközökkel nehéz, évszázados asszonyi munka elevenedik meg a folyó partjá. Az érdeklődőket utána folklórműsor és sütés-főzés várja, mely így teszi teljessé a napot. Érdemes kilátogatni mindazoknak, akik a régmúltba szeretnének bepillantást nyerni.

Bólyi tájház

Élő József, Busómaszk faragó

A kiállítás az 1752-ben épült egykori Batthyány uradalom magtárának emeletén nyílt 2001. március 15-én. A helytörténeti kiállítás bemutatja Bóly és vidékének korai történetét a neolit kortól a honfoglaláson keresztül egészen 1946-ig, a lakosságcsere időszakáig kaphatunk képet az uradalom és népe korabeli életéről és személyes történelméről. A kiállítás anyagát képezik a helyi céhes-, majd társulati keretek között működött kézművesek, többek között asztalos-, esztergályos-, kézihurkoló (pacskeros)-, kékfestő- és mézeskalácsos-műhelyek válogatott eszközanyaga. Az érdeklődők megtekinthetik a helybeli német iparos és földműves lakosság viseletét a századelőtől az 1940-es évekig, mindezt hétköznapi és ünnepi viseletbe öltöztetett bábuk illusztrálják. A kiállításon látható továbbá két szobaenteriőr, amelyek a bólyi katolikus németek és a felvidéki református magyarok válogatott bútoranyagával idézik fel az 1920-as évek parasztpolgári lakosságának életmódját.

Siklósi vár

Siklós

A XVIII. századi külsejű vár az ország egyik legépebben megmaradt várkastélya. A román stílustól a barokkig őrzi az építészeti jegyeket, legszebbek a gótikus emlékek. A város fölé magasodó erődöt először 1190-ben említették oklevélben, a déli kastélyszárny román kori ablakai idézik fel ezt a kort. Az ezt követő fejlesztésről-építésről a zárt erkélyes gótikus szárny és a gazdag gótikus boltozással, függönyívvel záruló mérműves ablakokkal épült várkápolna - Magyarország egyik legszebb ilyen emléke - tanúskodik. A reneszánsz idején is történtek átalakítások, de ez a kor már a török támadás miatti erődítések ideje volt. Ekkor készült a mai várba bevezető kerek kapuerőd, a Barbakán, és a hozzá vezető híd. A barokk szellemiségű palota a XVIII. században épült mindabból, ami a korábbi időkből a török uralom alatt megmaradt. A palota termeiben rendezték be a börtönmúzeumot, a kőtárat, és a pécsi kesztyűgyártás történetét bemutató vármúzeumot. A mai város helyén a rómaiak katonai telepet hoztak létre Serena néven. Az erődöt először 1190-ben említik oklevélben. XIII. században a Botond törzséhez tartozó Kán nemzetség Suklosi családjának birtoka a terület, a déli kastélyszárny román kori ablakai idézik fel ezt a kort. Az első hivatalos okirat 1294-ből származik. Ettől kezdve a magyar történelem legjelentősebb családjainak volt birtokközpontja és székhelye. 1394-ben a Garai család tulajdona lett a vár, ami évtizedeken át tartó fejlesztést, építkezést hozott. Erről az időszakról a gótikus szárny és a várkápolna tanúskodik. A kápolnában nyugszik gróf Batthyány Kázmér, a Kossuth-kormány külügyminisztere. 1515-től a Perényiek építkeztek a várban, nekik köszönhetőek a reneszánsz átalakítások. Perényi Imre felesége volt Kanizsai Dorottya. A várkertben áll a vár egykori úrnőjének, Kanizsai Dorottyának a szobra, aki a mohácsi csata halottainak eltemettetője volt. A török uralom alól a Habsburgok és a Szövetséges Keresztény Liga seregei szabadították fel Siklóst, így az császári birtok lett, majd gróf Eneas Caprara császári tábornok kapta meg adományként. Ennek köszönhető, hogy később Lipót császár kivételt tett Siklós várával, amikor nem pusztíttatta el, mint a többi magyar végvárat. 1770. május 4-én II. József is látogatást tett a városban, hogy találkozzon ifjúkori nevelőjével, gróf Batthyány Károllyal. Látható emléke nincs, de történelmi tény: 1401-ben itt tartották fogva öt hónapig Zsigmond királyt.

Villányi Bormúzeum

Villány

A Villányi Bormúzeum egész évben nyitott ajtóval várja azokat az érdeklődőket, akik szeretnék megismerni a Villány- Siklósi borvidék történetét, a szőlőművelés és a bortermelés kialakulását és ennek legfontosabb eszközeit. Mindemellett borkóstoláson vehetnék részt ill. borvásárlásra is lehetőség is lehetőség nyílik

Magyar Kézműves Remek-díjas Népi Iparművész
Több mint 25 éve faragok, több díjat elnyertem, álarcaim eredeti mohácsi busó maszkok és minden darab egyedi, melyek a hagyományt hűen tükrözik. Álarcaim állati vérrel festettek, de a modern kornak megfelelően készítek pácolási technikával is álarcokat. Busó babáim az eredeti busónak, élethű másai, a busó babákat különböző kellékekkel látom el, melyeket gondos és alapos munkával, szintén kézzel faragok és készítek el./kereplő, buzogány, ladik, favella, törökfej/

Bor | Gasztronómia

XV. Szüreti Csirkepaprikás-főző Fesztivál |

2013. szeptember 7.

Az immár hagyományosnak mondható Szüreti Csirkepaprikás-főző Fesztivál idén 15. alkalommal kerül megrendezésre Bólyban. A környéken élők bizonyára ismerik a híresen jó szüreti csirkepaprikást, melyet a bólyiak hosszú lével és ún. „kanalas galuskával” készítenek. Igazi szüret nincs is e nélkül a paprikás nélkül. E hagyomány népszerűsítésére rendezzük meg az egyre nagyobb érdeklődéssel övezett fesztivált, melyre tavaly már 150 pályázó jelentkezett. Egy pályázó 10 vendég részére főz, tehát legalább 1500 vendég figyeli izgatottan, mi készül a bográcsban. A szakácsok mellett "amatőr" dekoratőrök csinosítják az asztalokat, hisz minden csapat részt vesz az asztal-szépségversenyen. Hogy a többi nézelődő se unatkozzon, a réten sokszínű programokkal, borkóstolással, kézműves-kirakodóvásárral várjuk őket.

BioBia Porta, Zöldségkrém, aszalt gyümölcs, savanyúság

Cserkút

Jártál-másztál már a Babás szerköveken? Dagasztottál tésztát? Fűtöttél kemencét? Főztél már bográcsban? Na és üstben lekvárt? Estél már hasra facsoszival, miközben könnyesre nevetted a szemed? Ittál már szöszös ökörfarkkóró teát? Ettél már medvehagymás borjúkötelet? Szedtél már cukorborsót pizsamában? Na és epret, szilvát, almát? Mindezt és még sok mást megtapasztalhatsz nálunk. Aktívan és punnyadozva is pihenhetsz. Csapatostul, családostul is jöhetsz! Olcsó szállással, vegyszermentes étkekkel, Ökocsalis (falusi ökoturisztikai) programokkal várunk a Pajta szállóban, a Szedres turistaházban, a Mézeskalács házikóban és a Vörösdombi Vendégházban, Pécstől 5 km-re, a Mecsek pici falujában, Cserkúton.

Villány-siklósi borút

Túrony

A borút egy olyan bejárható kistérség, mely a borturizmus és a falusi turizmus fejlesztésének segítségével hatással van a helyi gazdaság élénkülésére. Előmozdítja a minőségi bortermelést, helyzetbe hozza a családi vállalkozásokat. A Borút egyfajta iskolája a borkultúrának, mely tudás hozzájárul az életminőség javításához. A Villány-Siklósi Borút Egyesület 1994-ben, európai példák alapján, elsőként alakult meg Magyarországon. Hét helyi önkormányzat, civil szervezetek, magánszemélyek és vállalkozók alapították (összesen 18-an). Később további települések önkormányzatai és vállalkozói kapcsolódtak a programhoz. Ma a teljes borvidék termőterületével rendelkező településhálózatról beszélünk (17 település). A borút pozitív hatása a helyi gazdaság fejlődésére, munkahelyek számának növekedésére, a 25.000 lakosú térség fenntartható fejlődésére az elmúlt tizennöt év eredményei alapján kimutathatóak.

Tiffán Pince

Villánykövesd

A Tiffán család az 1700-as években települt a villányi borvidékre. Tiffán Imre és fia már a kilencedik generáció a családban, akik szőlőműveléssel és borászkodással foglalkoznak. Az 1992-ben elkezdett családi vállalkozást folyamatosan fejlesztve, évente 40-50 ezer palack bort állítanak elő. A szőlőtermelés és borkészítés összes fázisát saját kezűleg végzik, pincészetükben hagyományos eljárással készítik boraikat, melyeket korábban a Tiffán Traditionel néven levédett márkanév jelzett. 2000-től pincészetük új csúcsbora: a Tiffán Limitée. A borvidék jellegzetes vörös és fehér fajtái megtalálhatók kínálatukban. A villánykövesdi műemlék pincesoron található négy takaros pincéjükben fogadják egész évben a borkóstolóra, borvacsorára, vagy egy hangulatos családi – baráti összejövetelre vágyó vendégeket. Az erre járó borkedvelők egész éven át megismerhetik Tiffán Imre és fia által előállított palackozott borokat, a helyi étel-specialitásokat és nem utolsó sorban a tulajdonosok vendégszeretetét.
Szőlőfajták:Portugieser, Kadarka, Kékfrankos, Pinot noir, Merlot, Cabernet franc, Cabernet sauvignon
Borfajták:Villányi Olaszrizling, Villányi Chardonnay, Villányi Chardonnay Barrique, Villányi Cuvée Rosé, Villányi Portugieser, Villányi Kékfrankos, Lucas, Merlot, Villányi Cabernet Franc&Sauvignon, Emericuvée, Villányi Cabernet Sauvignon Selection, Villányi Cabernet Franc

Villányi borvidék

Kistótfalu

„Aranyat érő bort” termelnek az ország legdélibb borvidékén. A hagyomány szerint a magyar borászat itt, e vidéken született. „A villányi az elegáns bor, a gavalléroké és a dámáké. A magam részéről bálra csak villányit adnék. Minden előnye akkor bontakozik ki, ha az ember frissen fürdött, borotválkozott, tetőtől-talpig átöltözött. Leginkább frakkban, vagy szmokingban, hölgyek dekoltázsban. Mértéktartó, finom, jólnevelt.”- írja Hamvas Béla. A villányi borok kiválóságát az is példázza, hogy Európán kívül a XIX. században eljutott Amerikába és Brazíliába is.

Terület: 1765 hektár

Klíma: szubmediterrán jellegű. Meleg nyár, enyhe tél sok napsütéssel. Gyakori a jégverés.

Szőlőfajták, borok: Kékoportó - már háttérbe szorult. Kékfrankos, Cabernet sauvignon, Merlot - sötétrubin színű, telt, testes, fűszeres zamatú borok. Hárslevelű - virágillatú fehérbor. Olasz rizling - hosszú, tüzes fehérbor.

Halászlé mohácsi változata