• XXII. Zalai Borcégér
    Keszthely 2014. július 30. - 2014. augusztus 3.
    részletek
  • Medgyesegyházi Dinnyefesztivál
    Medgyesegyháza 2014. augusztus 1. - 2014. augusztus 3.
    részletek

Programok

ONLINE SZÉP kártya

ONLINE Szép Kártya
Nagy szeretettel várjuk Röszkén, a Dél-alföld határ menti településén a hozzánk látogató családokat, közösségeket 2014 augusztus első hétvégéjén a Határtalan Hagyományok Fesztiválon és annak kiemelt rendezvényén, a XX. Nemzetközi Töltött Káposzta-főző versenyen. Kultúrális és szórakoztató programok között válogathatnak, és vendégeink megtapasztalhatják hagyományos falusi vendégszeretetünket!
Bornapok  |  Ábrahámhegy
Vendégeink öt napon át minden este változatos szórakoztató programok mellett kóstolhatják meg az ábrahámhegyi borokat. Lesz: zenés, táncos, rock és mulatós előadás, gyermekprogramok, főzőverseny, zsibvásár, népzene és néptánc, sztárvendégek.

A körülöttünk élő növények jó része ehető, vagy valamilyen egyéb formában felhasználható. Ezen fajok megismerését, felhasználási lehetőségeinek bemutatását szolgálja ez a túra.

Legfontosabb információk:

Találkozás: 10:00-kor a szattai kápolna előtt

Táv: 4 km

További információ:

Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság
9941 Őriszentpéter, Siskaszer 26/A.
Tel.: 06-94/548-034
Email: tourinform.orseg@gmail.com

Több mint egy évtizede augusztus első hétvégéjén a dixie muzsika szerelmeseit várja a Szoboszlói Dixieland Napok. A szabadtéri színpadon többek között olyan neves zenekarok léptek már fel mint, a Molnár Dixieland Band, a Hot Jazz Band, a Debreceni Dixieland Jazz Band, a Budapest Ragtime Band, vagy a világhírű Benkó Dixieland Band.
hand
p
l
s
u

Válassza ki úti célját intelligens térképünk segítségével! "Megyék", "Tájegységek", sőt az Ön által kijelölt egyedi terület "Szerkeszthető terület" alapján térben és az időválasztókkal időben kereshet egyszerre a rendszerünkben programlehetőségeket, szállásokat, látnivalókat. A találatok melletti ikonra kattintva az adott szolgáltatás megjelentethető a térképen. A használathoz javasoljuk, hogy nézze meg a videót.
-tól -ig

Online Szállások

  • Körtefa Vendégház
    A dél-cserháti dombok lankái között meghúzódó Alsópetényt sokszor a Cserhát kis Svájcaként is emlegetik. A Budapesttől alig egy órányi utazással elérhető kistelepülés tökéletes hely a pihenést, kikapcsolódást keresők számára.
Sipos vendégház  |  Vértesszőlős
Vértesszőlős község az M1 autópálya közelében, Tata és Tatabánya között található. Autóval, busszal, vonattal könnyen megközelíthető. Vértesszőlős nevezetessége SAMU, a félmillió éves előember. A Sipos Vendégház a község középpontjában, nyugodt, csendes helyen fekszik. 3 szobában 9 személyt tudunk elhelyezni. A környékről számtalan gyalogtúra útvonal vezet a Gerecsébe és a Vértesbe. A kerékpárral érkezők is sok érdekességet fedezhetnek fel.   
Lugasapartman  |  Sarud
Új építésű parasztházaink várják vendégeinket! Vendégházaink Sarudon, egy csendes utcában találhatóak. Teljesen felszerelt, modern konyha és fürdőszoba, hangulatos lakószobák.
Látogasson el a Bükk kapujaként is emlegetett, tiszta hegyi levegővel rendelkező településre, ahol vendégházunk a sokszínű történelmi  múlttal rendelkező Eger városától 6 km távolságra csendes, nyugodt környezetben várja kedves vendégeit. A Tűzmadár Vendégház helyzeténél és adottságainál fogva egyaránt alkalmas önfeledt pihenésre és túrák kiindulópontjaként is.

A hét térsége

A tolnai dombság északi peremén a középkorban széles mocsaras völgyet alkotva kanyargott a Sió, melynek árteréből kiemelkedő egyik szigetén emeltette az 1270-es években földesúri szállásul a vár korai magját Döröcske nembeli Salamon fia, Simon alországbíró. 1324-ben Károly Róbert Hencfia Jánosnak adta, 1347-ben a Lackfiak örökölték, majd 1397-ben a Kanizsaiaké lett. Tőlük birtokcsere által Ozorai Pipo szerezte meg, majd 1427 után a Garai família vásárolta meg. A Garai család fiúágon való kihaltával a vár ismét a korona tulajdonába került. 1500 körül Gergelylaki Buzlay Mózes, majd 1536-ban Pöstyéni Gergely főudvarmester szerezte meg. Fénykora a 16. század első évtizedére tehető. Ekkor emelték téglából a vaskos öregtornyot, mellette az új kaputornyot, de a palotaszárnyak is reneszánsz homlokzatot kaptak, bábos korláttal ékesítve. Inkább minden kényelemmel ellátott főnemesi rezidenciának, mint várnak számított, így az ország középső területeit viharos gyorsasággal megszálló török csapatok 1543-ben könnyűszerrel elfoglalták. A hosszú török uralom végét Badeni Lajos őrgróf seregének felvonulása jelentette 1686 szeptemberében, mivel a vár kicsiny védőserege meghódolt előttük. A 18. század elején tervbe vették felrobbantását, de a Habsburg-hű Styrum-Limburg család kérelmére épségben hagyták. A II. Rákóczi Ferenc vezette kuruc szabadságharcban a vár több éven át Bottyán János támaszpontja volt. A vár helyreállítása 1960-ban kezdődött el, párhuzamosan a régészeti feltárásokkal. Jelenleg a vár Vármúzeumnak ad otthont.
1. nap: Bátaapáti – Henrik-forrás – Bárány-völgy – Mórágy Táv: 6,5 km, 2,5 óra Szint:: 160 m
2. nap: Kismórágy – Tűzkő-domb – Radnai magaslat – Mórágyi-domb – Brányoki-erdő – Szálka Táv: 6,5 km, 2,5 óra Szint: 60 m
3. nap: Szálkai tókerülés Táv: 6 km, 2,5 óra Szint: 40 m
4. nap: Bárányfoki tanösvény Táv: 2 km, 1 óra

Forrás: Magyar Turizmus Zrt.
További ajánlatok: http://aktiv.itthon.hu/indulj-el-egy-uton
Kézműves program

Az idén másodszor rendezzük meg kézműves táborunkat a Zselicség dombjainak ölelésében, ahol a főszerep a nemezből és bőrből készült használati tárgyaké lesz. Mindenki saját tervezésű és készítésű tárgyakat vihet haza a tábor végén, melyhez a segítséget tapasztalt, és a népművészetben jártas oktatóink adják. Név szerint Rostás Klára (bőr), Farkas-Túri Enikő (nemez) és Farkas Gergely (nemez).

Az öt nap alatt a kézművességen kívül előadásokat hallhatunk a nemezkészítés, bőrművesség múltjáról és jelenéről, magyar mintakincsünkről. Gyermekeink erdőt, mezőt, rétet járnak erdész házigazdánkkal, Vasas Zolával, fűből-fából barkácsolnak, este tábortűznél sütögetnek, bábszínházzal szórakoztatják kedves szüléiket, Tündér (ló) háton nyargalásznak, az alkotóházhoz tartozó tavacskában lubickolhatnak, pecázhatnak.

Vendégünk lesz Dóra Áron és Czigány Tamás (Csárli), akik a mesék mellett duda és furulyajátékukkal színesíti meg estéink hangulatát. Horváth Tibor és felesége Zóka Éva népdalokat és somogyi táncokat tanítanak a zselickisfaludi szőlőhegyen, ahova közösen kirándulunk, hogy „megszűrjük a hegynek levét, s dicsérjük a Jézus nevét”.

Foglalkozások és a készíthető tárgyak:

Nemez: táska, hátizsák (ezek bőrrel kombinálva), lábbeli, takaró (családi vállalkozás)

Bőr: tarsoly, táska, pénztárca, bicskatok, bocskor

Gyerekeknek: agyagozás-korongozás, nemezelés, bőrözés, hangszerkészítés, állatok fűből-fából, sárkányeregetés, népi sportjátékok (nem csak gyerekeknek), kirándulás, természetjárás, táborszínház

Nemezelést tanítják: Farkas-Túri Enikő, nemezkészítő, a Népművészet Ifjú Mestere, valamint férje Farkas Gergely, nemezkészítő, népi játék és kismesterségek szakoktatója

Bőrözést tanítja: Rostás Klára, népi bőrműves, az alkotóház megálmodója

Megközelíthetőség: Kaposvár felől Szenna irányába, Szennát elhagyva Zselickisfalud felé a Patcai elágazást követően 250 méterre az út bal oldalán található a Patcai Kézműves Alkotóház.

Érkezés július 30-án, szerdán 10 órától, első étkezés 30-n ebéd, és augusztus 03-án, vasárnap ebéddel zárul a tábor. Szálláslehetőség saját sátorban az udvaron, illetve igény szerint a környék falusi vendégházaiban,

Tábor költségei:

Kézművesség: -          3-6 éves korig 10.000,-Ft + anyagköltség -          7-től 14 éves korig 12.000,-Ft + anyagköltség -          15 éves kortól 18.000,-Ft + anyagköltség Amennyiben valaki nem vesz részt a kézműves foglalkozáson, neki felárat kell fizetni.

Szállás: -          Sátorhely 700,-Ft/fő/nap -          Falusi turizmus szálláshely: (egyéni megbeszélés alapján; címek a szervezőknél) Étkezés -          3-6 éves korig: 2.000,-Ft/nap -          7-től 14 éves korig: 2.500,-Ft/nap -          15 éves kortól: 3.000,-Ft/nap

Jelentkezési határidő: 2014. június 30. amelyhez előleg (5.000.-Ft/fő) befizetése szükséges az alábbi számlaszámra: 11991119-80295156 (Erste Bank, kedvezményezett: Farkas Gergely, közlemény: szőröstül-bőröstül)

Amit mindenféleképp hozzatok magatokkal: kirándulós cipő, gumicsizma, esőkabát, elemlámpa, bicska, olló, (színes) ceruza, füzet, a nemezeléshez: elhasznált lepedő, kis törölköző, kisedény, szappan, fürdőruha, Jókedv!

Duna-Dráva Nemzeti Park  |  Siklósnagyfalu
Nemzeti Parkok Duna-Dráva Nemzeti Park A nemzeti park a Duna Sió-torkolata és az országhatár, valamint a Dráva mentén helyezkedik el. A Duna–Dráva Nemzeti Park 1996-ban jött létre, több, már korábban is védetté nyilvánított terület beolvasztásával. Kiterjedése mintegy 50.000 ha. A nemzeti parkért is felelős Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság működési területe kiterjed Baranya és Tolna megye teljes területére, Somogy megyére a Balaton déli partja kivételével valamint kisebb részben Fejér és Bács-Kiskun megyére is. A Dél-Dunántúl legnagyobb része dombság, amelyből szigetként emelkedik ki a Mecsek és a Villányi-hegység. A dombvidéket keletről és délről a Duna és a Dráva hordalékával feltöltött síkságok szegélyezik, így a védelem alatt álló területeken nagyon sokféle élőhely tanulmányozható. Természeti képének formálásában a víz játszotta a főszerepet. A két folyó, azok víztömege határozta meg a sokféle élőhely kialakulását, melyeken színes élővilágot találunk. A nemzeti park szinte teljes területe az egykori ártéren található. A Duna-Dráva Nemzeti Park hosszú, szalagszerűen elnyúló területeinek értékeit meghatározza az élő és holt víz: az árvízi területek gazdag növény- és állatvilága, különösen a madárfajok gazdagsága jellemzi. A folyók mentén húzódó vizes élőhelyek egész Európában egyedülálló értéket képviselnek.
Kézművesek   A Tolnai Kékfestő Műhely igen tekintélyes múltra tekint vissza, 1810-ben alapította Kintner András.   Napjainkban a hetedik generáció a mai napig a régi eszközökkel, gépekkel és több száz különböző mintafával dolgozik. A több mint 200 éves műhely, amely eredeti állapotában maradt ránk, csoportosan látogatható tavasztól őszig. A látogatóknak bemutatót tartunk mintázásból, valamint végignézhetik a műhelyt és megismerhetik a gépeket, munkafolyamatokat. Műhelyünkbe előzetes bejelentkezés után várjuk sok szeretettel a kedves látogatókat! Termékeink széles skálán mozognak: méteráruk, terítők, szalvéták, kötények, párnák, különböző kézműves ajándéktárgyak, melyeket megtalálják honlapunkon is!   Magyarországon és a világon is mára csupán néhány kékfestő műhely maradt talpon, családunk azon dolgozik, hogy ez a kihalófélben lévő népi mesterségünk ne vesszen a múlt homályába!
Horog Csárda  |  Szálka
Csárdák A Horog Csárda 2007 óta fogadja vendégeit hangulatos környezetben, Szekszárdtól 12 km-re, Szálka szívében. A légkondicionált étteremben 45 fő, a teraszon jó idő esetén további 60 fő kényelmes elhelyezését tudjuk biztosítani. Létesítményünk kiválóan alkalmas üzleti ebédek lebonyolítására, kisebb csoportok, baráti társaságok fogadására, esküvők, családi összejövetelek megrendezésére.  Az étterem kiváló hangtechnikával és multimédiával rendelkezik, wi-fi, hot-spot és két internet kabin is Vendégeink rendelkezésére áll. Az étterem bejárata és mosdója akadálymentesített. Ételeink a magyar konyhát képviselik, kizárólag a legfrissebb és legjobb minőségű hazai alapanyagokból készülnek. Vendégeink a kínálatban megtalálják a magyaros hal- és vadételek széles választékát, és ínycsiklandó desszerteket. A borlap ajánlataiból a legjobb szekszárdi borok közül választhatnak. Reméljük, hogy leendő Vendégeink kellemesen fogják érezni magukat, s a szép a környezet, az udvarias kiszolgálás, az ételek -ízek harmóniája maradandó emlékeket fognak jelenteni a hozzánk érkezők számára.   Szálka 7121 Kossuth Lajos utca 89. Email: etterem@horogcsarda.hu http://www.horogcsarda.hu/
Helyi termékek Magyartarka a HÍRességek között A marhahús elkészítési kultúránk szegényes, egysíkú, alapvetően a hagyományos, hosszú idejű főzési eljárásokkal készíthető ételekre korlátozódik. Az igazi marhahús-kedvelők nem bíznak semmit a véletlenre. Csak olyan, korábban már kipróbált, vagy mások által ajánlott étteremben választanak marhasültet, ahol garantált a siker. Ennek oka elsősorban az, hogy megfelelő minőségű marhahús nem, vagy csak nagyon korlátozottan lelhető fel a boltjainkban. A hazai éttermek egy része inkább külföldön szerzi be a hozzávalót, ami persze nem feltétlenül külföldi eredetű, hiszen a hazánkban meghizlalt magyartarka növendék bikák jelentős hányadát határ-menti osztrák vágóhidakon vágják le, és innen kerülnek be a marhahús nagy- és kiskereskedelembe. Európában a minőségi marhahús iránti kereslet folyamatos, az árak stabilak. Ez a magyarázata annak, hogy a hazai termelés nagy részét külföldre értékesítjük, csak kisebb része kerül magyar éttermekben a vendégek asztalára.
Tejfölös bütök  |  Szekszárd
Tájjellegű receptek Hozzávalók: 60 dkg liszt, 3 dkg élesztő, 1 tojás, 20 dkg zsír, 2 dkg cukor, 3 dl tej, 1,5 dkg só, 1 gramm őrölt bors, 4 dl tejföl. *  A tejet 36°C-ra langyosítjuk, hozzáadjuk a cukrot és belemorzsoljuk az élesztőt. A lisztet keverőtálba tesszük, hozzáadjuk a sót, egész tojást, majd a langyos tejbe felfuttatott élesztőt. A tésztát összeállítjuk, jól kidolgozzuk. Folyamatosan hozzáadunk 8 dkg olvasztott szírt, majd 35-40 percig kelesztjük. A tésztát lisztezett gyúrótáblára öntjük és 4-5 dkg-os darabokra vágjuk. 2 cm vastag, 15 cm hosszú csíkokra nyújtjuk és hurkoljuk. Zsírral kikent tepsibe egymás mellé rakjuk a köröket, olvastott zsírral kenjük. 160-180 °C hőmérsékletű sütőben 35  perc alatt készre sütjük. Míg kisül, 10 dkg zsírt olvasztunk. Hozzáadjuk a tejfölt, sót, borsot, 40°C-ra melegítjük. A frissen kisült kalácsokat ebben megmártjuk.
Simontornyai vár  |  Simontornya
Kulturális örökség A tolnai dombság északi peremén a középkorban széles mocsaras völgyet alkotva kanyargott a Sió, melynek árteréből kiemelkedő egyik szigetén emeltette az 1270-es években földesúri szállásul a vár korai magját Döröcske nembeli Salamon fia, Simon alországbíró. 1324-ben Károly Róbert Hencfia Jánosnak adta, 1347-ben a Lackfiak örökölték, majd 1397-ben a Kanizsaiaké lett. Tőlük birtokcsere által Ozorai Pipo szerezte meg, majd 1427 után a Garai família vásárolta meg. A Garai család fiúágon való kihaltával a vár ismét a korona tulajdonába került. 1500 körül Gergelylaki Buzlay Mózes, majd 1536-ban Pöstyéni Gergely főudvarmester szerezte meg. Fénykora a 16. század első évtizedére tehető. Ekkor emelték téglából a vaskos öregtornyot, mellette az új kaputornyot, de a palotaszárnyak is reneszánsz homlokzatot kaptak, bábos korláttal ékesítve. Inkább minden kényelemmel ellátott főnemesi rezidenciának, mint várnak számított, így az ország középső területeit viharos gyorsasággal megszálló török csapatok 1543-ben könnyűszerrel elfoglalták. A hosszú török uralom végét Badeni Lajos őrgróf seregének felvonulása jelentette 1686 szeptemberében, mivel a vár kicsiny védőserege meghódolt előttük. A 18. század elején tervbe vették felrobbantását, de a Habsburg-hű Styrum-Limburg család kérelmére épségben hagyták. A II. Rákóczi Ferenc vezette kuruc szabadságharcban a vár több éven át Bottyán János támaszpontja volt. A vár helyreállítása 1960-ban kezdődött el, párhuzamosan a régészeti feltárásokkal. Jelenleg a vár Vármúzeumnak ad otthont.
Gemenci Vadrezervátum  |  Szekszárd
Természeti értékek A Dunát és a Drávát övező- ma is érintetlen- ártéri erdők és mocsarak megőrzésére jött létre a Duna- Dráva Nemzeti Park. Ennek egy része hazánk legnagyobb erdős ártere, a gímszarvas, dámvad- és vaddisznó állományáról híres Gemenc.   Tolna Megye egyik legjelentősebb természeti értéke a Duna mentén elterülő kb. 50 000 hektár területű erdő, a gemenci vadrezervátum. Rendkívül gazdag, őserdő jellegű növényvilága van: 150 éves kocsányos tölgyek, fehér fűzek, fekete nyárfák, jegenyefák váltakoznak, ártéri erdők, sűrű bozótosok, tisztások, tavak és leszakadt dunaágak tagolják az erdőt és teszik még változatosabbá. A sűrű növényzet élelmet és rejtekhelyet ad az őshonos gímszarvasoknak, vaddisznóknak, őzeknek, apróvadaknak. Gazdag az erdő madárvilága is. Ritka, védett madarak fészkelnek a hatalmas fákon; fekete gólyák, fekete harkályok, szürke- és vörösgémek élnek a vizek környékén és a nádasokban. Az erdő - pótolhatatlan természeti értékeire való tekintettel - 1977 óta tájvédelmi körzet, amely csak szervezetten látogatható a gemenci kisvonattal, vagy a Sión és a Dunán közlekedõ túrahajóval. A kisvasút 23 kilométer hosszan kanyarog az erdőben. A fák között és a tisztásokon gyakran lehet szarvasokat és vaddisznókat látni. Az új kirándulóközpontban fellelhető egy színvonalas vendéglő, egy emléktárgy-üzlet és egy 100 hektáros sétáló-erdő, amely ízelítőt ad az ártéri erdõ növényvilágából és a vadgazdálkodás kiállított eszközeiből. A kiránduló vonat és a túrahajó menetrendjéről, valamint a szálláslehetőségekről naprakész információval szolgál a Tolna Tourist:
Czeller Gábor  |  Tamási
Bio- és ökogazdaságok A családi gazdaság 1992 óta ellenőrzött biogazdaság, a Tolna megyei Tamásiban működik. A szántókon gabona, kukorica, napraforgó, borsó terem, a kertészetben mindenféle zöldség és gyógynövény, a gyümölcsösben pedig eper, kajszi és szilva. A gazdaságban lekvárokat főznek, aszalnak, valamint őshonos baromfikat is tartanak. A kertészet terményeit a budapesti Ökopiacon értékesítik, de igény szerint háztól is árusítanak.

Kedvenceink

Váli-völgy, Vál, Válvölgye Étterem és Pizzéria, Marton József: ma már szorosan „összetartozó” nevek, sok turista és a gasztronómia szerelmesei számára.

Hétrétország: a közvetlenség ünnepe! Köztivál a fesztiválok sorában, az Őrség minden gyönyörűségével, hagyományával. Idén augusztusban ez vár Rád is!

Ha az ember keresne, talán akkor sem találna nyugodtabb, meghittebb, szerethetőbb vendégfogadókat a bakonybéli Juhász- és Pál Házaknál. De vajon miért?

A férj gazdálkodik, a feleség „viszi” a szálláshelyet, a vendégház egyre népszerűbb. Mikepércsen egy hangulatos falusi szálláshely várja a vendégeket.

Gasztró

Nemesvámos egyik legismertebb nevezetessége a Vámosi (vagy tán még ismertebb nevén: Betyár) csárda. A népies barokk stílusú, XVIII. századi épültet 1831-ben átalakították.

Már jóval több mint száz éve is vendégfogadó volt; kedves helye a hírhedt bakonyi betyárnak, Savanyó Jóskának. A csárda konyhája, berendezése emlékeztet az egykori betyárcsárdák fénykorára, maga az épület is műemlék.

A római hadiút mellett az 1700-as évek elején már biztosan állt a királyi vámszedőhely. A közeli község kisnemesei látták el ezt a feladatot, s kapták is a nevüket Nemesvámos. A krónikák szerint a reformkorban Ibrahim török barátunk kezdte csárdaként üzemeltetni a már akkor is régi épületegyüttest. Történelmünk viharaiban két híres betyár vágta be a fokosát a mestergerendába. Sobri Jóska Répa Rozival járta a csárdást. Savanyó Jóska már a betyárvilág alkonya, de nem a csárdáé.

A csárda híres bérlője 1960-as évekig Babos János  ezermester/gépjavító volt. A képen látható Indián motorját ma a Közlededési  Múzeum őrzi. Felesége, Babos néni zugkocsmáját is sokan felkeresték. A csárdát még ma is „Babos” csárdaként emlegetik.

Babos gyöngytyúk  |  Császártöltés
Falusi vendégasztal A gyöngytyúkot négy darabba vágom. Sóval, őrölt borssal, zúzott fokhagymával, bedörzsölöm, olajban átforgatom, és éjszakára letakarva a hűtőszekrénybe teszem. A babot beáztatom. Másnap enyhén sós vízben megfőzöm. A megtisztított gombát, a vöröshagymát, a húsos füstölt szalonnát és a paradicsomot kockára vágom. Kevés olajon a füstölt szalonnát üvegesre pirítom, majd hozzáadom a vöröshagymát, majd a gombát és a paradicsomot. Így egybepirítom. Ezután a leszűrt babot hozzákeverem. Sóval, őrölt borssal és bazsalikommal fűszerezem. A gyöngytyúk darabokat kevés olajon szép pirosra sütöm. Kevés vizet öntök alá, majd letakarom, és a sütőben puhára párolom. A megpárolt tyúkot félre teszem, a pecsenyelevét a babhoz keverem, és összeforralom. Tálaláskor a gombás babragut tálba teszem, és a tetejére rakom a gyöngytyúk darabokat.
Édes tarhonyafelfújt  |  Újfehértó
Mi van a spájzban? Elkészítés: A tejben puhára főzzük a tarhonyát. Amíg lehűl, addig a cukorral és a vaníliás cukorral kikeverjük a tojások sárgáit, majd összevegyítjük a tarhonyával, ezután pedig beleforgatjuk a kemény habbá felvert tojásfehérjével. E masszát kivajazott és zsemlemorzsával megszórt tepsibe vagy formákba öntjük, s 180 fokon 30-40 percig sütjük. Az öntethez a vízben feloldjuk a cukrot, és folyamatos keverés mellett felforraljuk, majd beledaraboljuk a gyümölcsöket, s kissé pépessé főzzük. Tálaláskor a gyümölcsöntettel meglocsolva kínáljuk a felfújtat.
Profik nyomában

A Bükki Sajt ajánlásával 

A savósajtból pogácsaszaggatóval 2cm-s karikákat szúrunk ki, szélét tökmaglisztbe (lehet más magvak keveréke is) forgatjuk. Tetejére friss szarvasgombaszeletet és idénynek megfelelően friss gyümölcsöt helyezünk.
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!