• Falukarácsony
    Magyarhertelend 2014. december 20. - 2014. december 20.
    részletek

Programok

ONLINE SZÉP kártya

ONLINE Szép Kártya
Helyi és környékbeli betlehemes hagyományokat elevenít fel a Karácsony előtti utolsó hét végén a Bocskai István Alapfokú Művészetoktatási Intézmény néptánccsoportjainak műsora. A műsort a Bocskai István Általános Iskola tanulói, valamint a nagyközönség számára is bemutatják. Az est folyamán a Zeneiskola tanárai, valamint legtehetségesebb növendékei szereznek szép perceket a közönségnek a Karácsonyi koncert révén.
A vendégek bepillanthatnak kerámia műhelybe, ahol kályhacsempék, plasztikák, dísztárgyak készülnek. Korongozás, formázás, csempekészítés mind kipróbálható. Csoportok részére idegenvezetés, kalandjáték, lovaglás, szekerezés is igénybe vehető.
Évzáró túra  |  Mátrafüred

Útvonal: Mátraháza parkoló – Nagy-Hidas-bérc – Régi vasút nyomvonala – Rakott út – Kecske-bérc – Lajosháza – Ilona-kút – Cserkő bánya – Haluskás – Mátrafüred 
Táv: kb. 11 km 
Szint: kb. 220 m 
Túravezető: Pinczi György 
Szervező: Rajki Sándorné
Találkozó a gyöngyösi autóbusz megállóban 9.20 órakor (a busz 9.30-kor indul), vagy 10 órakor Mátraházán a parkolóban. 

Kép forrása: www.turafotok.hu


Lajosházán megszakítjuk az utat, a vadászházban zsíros kenyérrel, forralt borral várnak bennünket. Mi pedig a nagy zsákba tett ajándékokkal köszöntjük egymást és a Karácsonyt. Mindenki hozzon valami apró ajándékot, hogy a zsákunk megteljen, mindenkinek jusson ajándék! 

Fontos tudnom, hogy mennyien leszünk, ezért kérem, hogy december 12-ig jelentkezzetek nálam a rajkisandorne@t-online.hu e-mail címen.

Falukarácsony  |  Pocsaj
A szervezők a Falukarácsony alkalmával színes kulturális programokkal várják az érdeklődőket. A karácsonyi vásár mellett betlehemes játékokat is mégnezhetnek, és együtt énekelhetnek a zenés produkciókkal.
hand
p
l
s
u

Válassza ki úti célját intelligens térképünk segítségével! "Megyék", "Tájegységek", sőt az Ön által kijelölt egyedi terület "Szerkeszthető terület" alapján térben és az időválasztókkal időben kereshet egyszerre a rendszerünkben programlehetőségeket, szállásokat, látnivalókat. A találatok melletti ikonra kattintva az adott szolgáltatás megjelentethető a térképen. A használathoz javasoljuk, hogy nézze meg a videót.
-tól -ig

Online Szállások

  • A 4 napraforgós minősítésű ház a falu központjában, a Malom patak partján áll. A zárt udvarú, összkomfortos családi ház ideális pihenőhelye a Dunakanyart megismerni szándékozó vendégeknek.
Eszter Vendégház  |  Jászapáti
Az Eszter Vendégház kényelmes szálláshellyel, programokkal várja Önt és kedves családját. A frissen felújított parasztházban 1db 1.ágyas, 3db 2 ágyas és 1db 3 ágyas szobák, fürdőszobák, konyha és egy hangulatos étkező-társalgó várja a kikapcsolódni, pihenni vágyókat. A füves kert büszkesége egy hatalmas diófa. A vendégház, mint egy csendes sziget, egész évben várja a megfáradt vándorokat.
Kluber Vendégház  |  Várgesztes
Erdő övezte csendes kis faluban, Várgesztesen található a Kluber vendégház (2szobás - konyha). Udvarra nyíló 2 szoba, különálló étkezővel található itt. A kertben lehetőség van bográcsos főzésre.
Emma Vendégház  |  Hosszúhetény

Az Emmaház Püspökszentlászló felső részén, a harangtorony utáni egyenes utcarészen található. Nevét utolsó lakója Trecsek Emma néni után kapta, aki a jelenlegi nappaliban Püspökszentlászló utolsó szatócsboltját működtette.Cím: Püspökszentlászló 26.

A hét térsége

A Somogyvámosi pusztatemplom Somogyvámos község határában álló templomrom. A török háborúk előtt ezen a helyen egy Csopak nevű település állt, melynek csak a temploma maradt meg.
Az Árpád-kori Somogy megye egy része a pannonhalmi Szent Márton-hegyi apátság birtoka volt, és lelki gondozásukat a bencés atyák látták el. A ma is püspöki rangú pannonhalmi főapát egyházmegyéje terjedt ki eddig.
A török háborúk alatt a község teljesen elpusztult és a neve is feledésbe merült. De a szomszédos Vámos község fönnmaradt, melynek külső területére esik ma a kora gótikus stílusú templom romja.

Csurgó – Gyékényes – Zákány – Zákányi szőlőhegy – Őrtilos – Őrtilos vasútállomás
Táv: 26 km (itt visszatérési lehetőség Csurgóra vonattal) – Őrtilos – Somogybükkösd – Porrog – Porrogszentkirály – Csurgó
Táv: 50 km
Ajánlott időszak: április – október

LÁTNIVALÓK
Csurgó református gimnáziumát, az „első somogyi oskolát” 1792-ben alapította Festetics György, itt tanított Csokonai Vitéz Mihály költő.
• egykori gimnázium: ma Városi Múzeum
• mai Csokonai Gimnázium egykori tanítók arcképcsarnoka, 22 ezer kötetes, régi könyvtár, a parkban barokk Festetics-kapu, Csokonai emlékpadja, Berzsenyi Dániel, Nagyváthy János és Tisza István emlékművei, „Minden tanárok emlékharangja”
• Szentlélek templom XIII. sz.-ból származik, a XVIII. sz.-ban barokk stílusban átépítették
• Varga Apartman

Gyékényes vasúti csomópont és határátkelőhely, tiszta vizű kavicsbányatavaival kedvelt turisztikai célpont.
• r. k. templom (1835, klasszicista)
• Lankóci erdő a település határában található, a DDNP része, itt nyílik a védett kockás liliom, lápi csalán, tavaszi és nyári tőzike • Kastély Fogadó
• Posseidon Panzió és Étterem
• Kéktó Kemping

Zákány:
• Szt. Iván templom (1811, barokk)
• Zichy-kastély, ma iskola, parkja védett
• Látó-hegy, innen nyílik a legszebb kilátás a Drávára, vasútoldal botanikai ritkaságok miatt védett

Őrtilos:
• Szentmihály-hegy, szép kilátás, Szt. Mihály-templom (1740, barokk)
• Festung 1848–49-es szabadságharc emlékére állított emlékmű, szép kilátás
• Három Sárkány Fogadó, Szentmihály-hegy

Zákány és Őrtilos környéke a DDNP egyik legértékesebb területe. Akik részletesebben (akár gyalogosan is) meg szeretnének ismerkedni e területtel, előzetes egyeztetés alapján szakvezetést kérhetnek a NP Igazgatóságtól 72/517-200 telefonszámon.

Somogybükkösd:
• Perczel-kastély parkja, 1,8 hektáros díszkert, szép kilátás a jórészt erdő borította tájra
Kántálás  |  Pocsaj
Folklór/hagyományőrző program Fiataltól az idősig szép számmal járjuk a falut kántálni, a régi idősektől összeszedett hagyományőrzésnek megfelelően.
Duna-Dráva Nemzeti Park  |  Boldogasszonyfa
Nemzeti Parkok Duna-Dráva Nemzeti Park A nemzeti park a Duna Sió-torkolata és az országhatár, valamint a Dráva mentén helyezkedik el. A Duna–Dráva Nemzeti Park 1996-ban jött létre, több, már korábban is védetté nyilvánított terület beolvasztásával. Kiterjedése mintegy 50.000 ha. A nemzeti parkért is felelős Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság működési területe kiterjed Baranya és Tolna megye teljes területére, Somogy megyére a Balaton déli partja kivételével valamint kisebb részben Fejér és Bács-Kiskun megyére is. A Dél-Dunántúl legnagyobb része dombság, amelyből szigetként emelkedik ki a Mecsek és a Villányi-hegység. A dombvidéket keletről és délről a Duna és a Dráva hordalékával feltöltött síkságok szegélyezik, így a védelem alatt álló területeken nagyon sokféle élőhely tanulmányozható. Természeti képének formálásában a víz játszotta a főszerepet. A két folyó, azok víztömege határozta meg a sokféle élőhely kialakulását, melyeken színes élővilágot találunk. A nemzeti park szinte teljes területe az egykori ártéren található. A Duna-Dráva Nemzeti Park hosszú, szalagszerűen elnyúló területeinek értékeit meghatározza az élő és holt víz: az árvízi területek gazdag növény- és állatvilága, különösen a madárfajok gazdagsága jellemzi. A folyók mentén húzódó vizes élőhelyek egész Európában egyedülálló értéket képviselnek.
Kézművesek 1975. november 12.-én született Kaposváron. Családi hagyomány továbbépítésével kezdte munkáit, egyszínű viaszolt tojásokra alkalmaz somogyi, zalai, tolnai, baranyai, erdélyi, felvidéki motívumokat. A Népi Iparművészeti Tanácsnál zsűriztetett hímeseivel a hagyományok megőrzésére és újítására is törekszik. Tevékenysége mesterség bemutatók, gyermekek és felnőttek tanítása. Munkái elismeréseként Népi Iparművész címet szerzett. Pályázatokon folyamatosan megméretteti magát. Egyéni kiállításon szerepelt volt általános iskolájában. A tojásdíszítéssel kapcsolatos népművészeti kiállításokon rendszeresen részt vett és különböző elismeréseket kapott. A tojásírásban találta meg nyugalma egyik forrását.
Rádpuszta Csárda  |  Balatonlelle
Csárdák Rádpuszta – már a neve is ízes. Balatonlelle mellett, a nyüzsgő világtól távol, ám jól megközelíthető helyen fekszik birtokunk, ahol nyugalom, csend és számtalan érdekes időtöltés várja. A hely története régre nyúlik vissza, már a X. században lakott település volt. Nevét I. István feleségével, Gizellával Magyarországra érkezett egyik bajor lovag fiáról, Rádról kapta. A település a Rád nemzetség ősi fészke volt. Itt található a XIII. században késő-román stílusban, faragott homokkőből és téglából épült templom feltárt romja, mely nyáron zenés kamara esteknek ad otthont. Évszázadok jöttek – mentek, majd másfél évtizeddel ezelőtt új korszak kezdődött Rádpuszta történetében. 1997-ben egy romos épület megvásárlásával indult el az a folyamat, melynek eredményeképpen mára az alig százötven lelket számláló zsáktelepülésen egy 6,5 hektáron elterülő idegenforgalmi centrum jött létre, ahol magyaros vendégszeretettel, a hagyományok felidézésével várjuk a vendégeket. A lovarda a Magyar Lovas Turisztikai Szövetség által minősített Kiemelt Bemutatóhely. Csárdánkban hagyományos magyar ételeket kínálunk, 180 éves pincénkben pedig balatoni borokat kóstolhat. Nálunk aktívan is eltöltheti szabadidejét, de ha nyugodtan szeretne pihenni, panziónk ideális hely a kikapcsolódáshoz. Egész évben várjuk vendégeinket, számtalan programlehetőséggel. Festői környezetben, kézzel faragott szobrokkal körülvett nádtetős csárdában magyaros vendégszeretettel és tradicionális ételekkel várjuk a vendégeket, akiket esténként élő cigányzenével, igény esetén pedig somogyi folklór műsorral szórakoztatunk. Főétkezéseink színvonalát kiváló szakácsaink, szabadtéri kemencéink, és abban elkészített házias jellegű ételeink (sült malac, sült oldalas, libacomb, ludaskása, kacsasült, bográcsételek, disznótoros) jellemzik. A hely jellegéhez illően igény szerint bármilyen egyedi menüsort el tudunk készíteni a legegyszerűbb bográcsgulyástól a kemencében sült ételek korlátlan fogyasztásáig.   8638 Balatonlelle-Rádpuszta 9033/11 hrsz. http://radpuszta.hu/csarda/ e-mail: info@radpuszta.hu
Fino-Food Kft.  |  Kaposvár
Helyi termékek Tejfeldolgozásunk több mint 120 éves gyártási hagyományokra tekint vissza, hiszen az alapító, Strausz Antal, 1889-ben kezdte meg sajt és vaj gyártását a régi tamási telephelyen. Ezt a hagyományt szeretnénk tovább örökíteni Kaposváron is, megőrizve az évszámot új hivatalos logonkban. Ezzel szeretnénk biztosítani minden fogyasztónkat, hogy bár modern technikával, de a régi, hagyományosan jó minőségű, kizárólag tejből, mesterséges adalékanyagoktól mentesen készítjük termékeinket.Az üzem bejáratának szintje ad otthont a Gasztronómiai Örömök Somogyi Tárházának, mely egyedülálló módon Somogy megye településein zajló Asztali Örömök rendezvénysorozatnak kíván egy turisztikai centrumot létrehozni. A tárház biztosít helyet egy Magyarországon úttörő vállalkozásnak, a pincében ugyanis a bor és sajtgasztronómia szerelmesei egyszerre, egy helyen ízlelhetik és tekinthetik meg az üzemünkben készülő sajtokat és a régió méltán híres borait. A bemutató boltban a látogatóknak lehetőségük van megkóstolni az Asztali Örömök és a Dél-Dunántúl kincseit, amik természetesen meg is vásárolhatók és hazavihetők. Három rendezvényterem és egy látványkonyha biztosít helyet céges, vagy akár családi programoknak, konferenciáknak, workshopoknak.A FINO-FOOD Kft. kaposvári telephelyén 162 fő dolgozik, a naponta beérkező tej mennyisége 180.000 liter. A cég egy közepes méretű családi vállalkozás, hiszen a többségi tulajdon egy család kezében van, akik részt vállalnak az operatív irányításban is. A termékek kiváló minőségére nemcsak a családi működtetés és a hagyományok őrzése a garancia, hanem a világszínvonalú tejfeldolgozó géprendszerek, melyek segítségével zárt technológiával készülnek a termékek. A tej alapanyag 100 százalékát a Dél-dunántúli régióból szerezzük be, ennek több mint fele Somogy megyéből, a saját tulajdonban lévő tehenészetekből származik. Elérhetőségek: Fino-Food Kft. Cím: 7400 Kaposvár, Izzó u. 9. Tel.: 82/529-140 E-mail: info@fino.hu www.fino.hu
Füstölt májas hurka  |  Kaposvár
Tájjellegű receptek Hozzávalók: sertésbelsőség, sertés vastagbél, sertésfej, vöröshagyma, fokhagyma, só, bors, pirospaprika, fűszerkömény, bőrke. *  Az összetevőket kifőzés után válogatjuk és daráljuk. Hozzáadjuk a fűszereket ízlés szerint, majd mindezt összegyúrjuk, keverjük. A tölteléket sertés vastagbélbe töltjük. Egy-két napig füstölőben érleljük.
Fehérkő vára  |  Kereki
Kulturális örökség A település kiemelkedő nevezetessége a középkori vár romja. Már csak azért is figyelemre méltó, mert a XIV-XV. századból Somogyban nagyon kevés vár, várrom maradt fenn. Kereki községtől délnyugatra, a levelesi erdő északi részén emelkedik a 283 méter magas várhegy, melynek ékes koronája a romjaiban is szép Fehérkő vára. Egészen a hegy lábáig autóval is megközelíthető, ahonnan még egy negyed órás séta visz fel a romokig. A kereki rom a történelem során több néven is szerepelt, jelezték Kupavárnak, Katonavárnak és Fehérkővárnak. A népi emlékezet Kupavárként azért őrizte meg, mert Somogyban, Koppány egykori szálláshelyén, minden várat Kupavárnak neveztek. A Katonavár elnevezés egy 1784-ben készült katonai térképen szerepelt. A krónikákban azonban gyakran Fehérkővárnak említik, így végül a szakirodalom is ezt a nevet vette át. A vár feltehetően a XIV. század első évtizedeiben keletkezett. Első ismert várnagyát, Czikót, egy 1336. évi oklevél nevezi meg. Zsigmond király Marczali Miklós temesi ispánnak és rokonainak adományozta a török elleni küzdelmekben szerzett érdemeiért Fehérkő várát. Marczali Miklós 1402-ben a Zsigmond ellen fellázadt főurak közé állt. A lázadás leverésekor, Fehérkő várát is ostrommal foglalták el. A megsérült falakat 1408 körül kijavították, és a vár visszakerült az időközben kegyelmet kapott Marczali Miklós tulajdonába. A XV. század második felében Enyingi Török Péter, majd Báthori István országbíró birtoka. Miksa császár 1494-ben ostromolta a várat, amely az ostromot követően évekig üresen állt. A török terjeszkedése idején 1540 után a visszavonuló magyarok a még megmaradt falakat felrobbantották. A hódoltság alatt a romos erősség a töröké, 1598-ban pedig a tihanyi vár tartozéka volt. A XVII. sz. közepén a Perneszi család birtoka, majd Babocsai Ferencnéé. A XVIII-XIX. században falait széthordták, és anyagának egy részét 1830-ban az új kereki templom és az annak közelében épült, de már elpusztult vadászkastély építésénél használták fel. Bár 1961-62-ben kisebb ásatásokat végeztek, teljes feltárása még nem történt meg.
Természeti értékek A Zselici Tájvédelmi Körzetben, Kaposvár közelében, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság (DDNPI) vagyonkezelésében lévő erdőterületen található a Fekete harkály tanösvény.  A fogadó-tájékoztató táblával ellátott kiindulópont Kaposvár-Töröcske felől gépkocsival is könnyen megközelíthető a Szigetvár és Kaposvár közötti 67-es útról Kaposvár határánál délre lekanyarodva. Kaposvárról a 14-es helyi járatú busszal a végállomásig kell utazni. A fekete harkályt mintázó jelzéssel és útirányt jelző nyilakkal ellátott útvonal bejárása során a látogató alapos ismereteket szerezhet a zselici erdő életéről: a tanösvény bemutatja a terület változatos élőhelyeit, a fafajokat, a lágyszárú növényeket, és akár rejtett életmódú állatokkal is találkozhatunk.  Az útvonal által érintett erdőterületen a gyakorlatban lehet megtapasztalni, hogy a nagy kiterjedésű fátlan területek visszamaradásával járó ún. vágásos erdőgazdálkodás helyett mennyivel kíméletesebb a természetes folyamatokra alapozó, folyamatos erdőborítást fenntartó, természetközeli gazdálkodási mód.  Az égerligetben kanyargó patak felett pallósoron vezet az ösvény; innen figyelhető meg a vizes élőhely.  A tanösvény gyakorlati természetvédelmi tevékenységekkel (madárodú-telep létesítése, talajerózió elleni védelem) is megismertet. Az útvonal önálló bejárásához mindenképpen ajánlott magunkkal vinni a tanösvényhez készített vezetőfüzetet. A DDNPI tervei között szerepel, hogy minden évszakhoz külön anyagot készít. A túrához szakvezetés is igényelhető a DDNPI-től.
Bio- és ökogazdaságok 1996-ban nyitottuk meg az Indiai Kulturális Központ és Biofarm kapuit, ezt követően egyre több és több látogató érkezett hozzánk. Mára évente 25-30 ezer vendég kíváncsi Krisna-völgyre. A mindennapok nyugalma mellett élénk kulturális élet folyik. Rendszeresen helyet adunk fesztiváloknak, látványos indiai és falusi ünnepeknek, nyári egyetemeknek és kurzusoknak. Nyílt napok programsorozatként beindítottuk a "Krisna-völgyi hétvégéket", amelyek egy-egy témát kiragadva részletesebb tanulásra is lehetőséget kínálnak (Ayurvédikus napok a gyógyászatra^ gasztronómiai hétvége - a vegetáriánus főzés filozófiája és gyakorlata^ Termeld meg önmagad! - az önfenntartó tevékenységről életszerűen^ Bhakti-yoga hétvége - a lelki életről, meditációról, Krisna-tudatról). Általános, nagy közönséget vonzó bemutató programunk a minden év júliusában megrendezésre kerülő Krisna-völgyi Búcsú (3 nap). Ezek mellett - bejelentkezés alapján - tematikus foglalkozásokat is tartunk iskolás csoportoknak, vagy bármely más korosztály számára (pl. történelem, védikus matematika, lélekvándorlás, tehenészet és gazdálkodás témakörökben).

Kedvenceink

A Vértes és a Gerecse lábánál a völgyben, Budapesttől 42 km-re fekszik a  háromszáz fős kicsi falu, Nagyegyháza, ahol a Batthyány grófok valaha volt istállójának mindenki a csodájára jár.
A Tisza-tó mellett, természethez közeli környezetben található Poroszló, ahol minden a víz, a környezet, a természet és élővilág szeretetéről szól.
A világörökség részét képező Fertő-tó partján, Hegykőn található a Kertész Apartmanház. Tulajdonosai több mint 17 éve foglalkoznak falusi vendéglátással.
Ha van egy álmod, azt meg kell valósítani! És milyen álma lehet egy vendéglátósnak? Egy saját étterem, kisvendéglő, ahol jellegzetes, házias ízekkel, kivételes vendégszeretettel várja a betérőket.

Gasztró

Nemesvámos egyik legismertebb nevezetessége a Vámosi (vagy tán még ismertebb nevén: Betyár) csárda. A népies barokk stílusú, XVIII. századi épültet 1831-ben átalakították.

Már jóval több mint száz éve is vendégfogadó volt; kedves helye a hírhedt bakonyi betyárnak, Savanyó Jóskának. A csárda konyhája, berendezése emlékeztet az egykori betyárcsárdák fénykorára, maga az épület is műemlék.

A római hadiút mellett az 1700-as évek elején már biztosan állt a királyi vámszedőhely. A közeli község kisnemesei látták el ezt a feladatot, s kapták is a nevüket Nemesvámos. A krónikák szerint a reformkorban Ibrahim török barátunk kezdte csárdaként üzemeltetni a már akkor is régi épületegyüttest. Történelmünk viharaiban két híres betyár vágta be a fokosát a mestergerendába. Sobri Jóska Répa Rozival járta a csárdást. Savanyó Jóska már a betyárvilág alkonya, de nem a csárdáé.

A csárda híres bérlője 1960-as évekig Babos János  ezermester/gépjavító volt. A képen látható Indián motorját ma a Közlededési  Múzeum őrzi. Felesége, Babos néni zugkocsmáját is sokan felkeresték. A csárdát még ma is „Babos” csárdaként emlegetik.

Betyárpaprikás  |  Nemesvámos
Falusi vendégasztal A birkahúst a faggyútól és a hártyáktól megtisztítom, kockákra vágom, szűrőkanálba téve leforrázom, leöblítem, alaposan lecsepegtetem. A zsiradékon üvegesre párolom a megtisztított, finomra vágott hagymát. Megszórom a pirospaprikával, hozzáadok egy kevés vizet és mérsékelt tűzön, fedő alatt addig párolom, amíg a hagyma teljesen szét nem fő. Hozzáadom a húst, a karikákra vágott zöldpaprikát, a cikkekre vágott hámozott paradicsomot. Ízlés szerint sózom. Aláöntöm a vörösbort, és fedő alatt puhára párolom. A tejfölben simára elkevert a lisztet, hozzáöntöm a paprikáshoz, és jól felforralom. Sós vízben főtt burgonya illik hozzá.
Dübbencs  |  Komárom
Mi van a spájzban?

A Magyar Pékek Fejedelmi Rendje ajánlásával

A dübbencs, más néven kenyérlepény, dubbancs, dublitekercs, varjú, biblia, ördögbiblia a kenyértésztalepény kategóriájába tartozó sült tészta. Zsírral és hajtogatással leveles szerkezetűvé tett változatos ízesítésű, fűszerezésű, kalóriadús, kemencében sütött kenyértészta. A frissen bedagasztott kenyértésztából elvett tésztát fagyos sertészsírral begyúrták, kézzel ujjnyi vastagságúra széthúzták, vagy nyújtófával elnyújtották. Olvasztott zsírral lekenték, sóval illetve különböző fűszerekkel ízesítették, majd hajtogatták. Ezt a műveletet többször megismételték. Rövid ideig kelesztették. A dübbencs tésztát a kenyér mellé, a kemence szájába, a kemence lapjára vetették. A később már tepsiben sütötték meg. Volt ahol a kézzel tépkedett kb. féltenyérnyi nagyságú darabokat, ellapították, zsírozták, s ebből raktak egymásra több darabot. Másutt parányi cipóra formálták a tésztadarabot, amelynek közepébe egy kis fagyos zsírt tettek. Töltött változatánál az elnyújtott tésztába zsírozás után juhtúrót tettek, majd tekercsbe sodorták. Ma a dübbencs tésztát közvetlenül állítják elő búza finomliszt, víz, zsír, só, élesztő felhasználásával. A feldolgozás ugyanúgy történik, mint régen, csak már a tűzhely tepsijében sütik.
Profik nyomában

Nyers Csaba ajánlásával 

Hozzávalók: 5 liter víz, 50 dkg vöröshagyma, 1 kg savanyú káposzta, 20 dkg árpagyöngy, 1 ek. só, 2 ek. borsikafű, 20 dkg sárgarépa, 1 kiskanál őrölt kömény, 80 dkg karikára vágott mangalica kolbász, 10 ek. paprikás tejföl. Apróra vágott vöröshagymát és a nem kimosott savanyú káposztát 5 liter vízzel beforraljuk. 20 perces főzés után jön bele az áztatott árpagyöngy. Amikor az árpagyöngy megpuhult beletesszük a karkára vágott sárgarépát, őrölt köményt, borsikafüvet, sót, mangalica kolbászt. Készre főzzük. Tálalásnál paprikás tejföllel díszítjük.
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!