Idén tizenhetedik alkalommal várja az érdeklődőket a Tavaszi Kiállítás és Vásár elnevezésű rendezvény Hajdúböszörményen, a Hajdú- Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Hajdúböszörményi Szervezete szervezésében. A szervezők várják a kiállítók és vásározók jelentkezését!
Szeretettel várja vendégeit a műemlék pincesor a Pünkösdi hétvégén! Kulturális programokkal és nyitott pincékkel várják az érdeklődőket!
Egész délután kézműves kirakodó vásár, ahol szeretet leckét vehetünk díszvendégünktől, a húsz éves, pécsi Fogd a Kezem Alapítványtól. Mocorgó játéksziget gyerekeknek a patakparton, ingyenes póni lovaglás az Apró Patákkal, állatsimogató a Paci-suliban, grill ételek, frissensültek, számos finomság.
Helyszín: Budakeszi Vadaspark
A térképen nagy terület kijelölésekor növekedhet a reakcióidő, gépe teljesítményétől függően!
Folklór/hagyományőrző/kulturális program
Napjainkban évente kétszer tartanak búcsút Csicsóban. Szentháromság vasárnapján (Pünkösd utáni vasárnap) Tavaszi búcsú, valamint kisboldogasszony napján szeptemberben Őszi Búcsú elnevezéssel. Az ünnepet megelőzően a férfiak füvet kaszálnak,az asszonyok pedig kitakarítják és feldíszítik a templomot.
A Családi vendégház Kaposszekcsőn szép falusi környezetben található.
Azoknak ajánlom a vendégházamat akik szeretik és értékelik a vidéki életet,a természet szépségeit,akik szeretnek nosztalgiázni,akik szerényebb körülmények közt is jól érzik magukat. Aktív pihenés szerelmeseinek kerékpározási,túrázási, horgászási,vadászási,fürdési,tekézési,teniszezési, lovaglási,csónakázási lehetőség van a közelben. A községben a Közösségi háznál játszótér,focipálya található,ingyenes internetezési lehetőség bíztosított.
Nemzeti Parkok
Duna-Dráva Nemzeti Park A nemzeti park a Duna Sió-torkolata és az országhatár, valamint a Dráva mentén helyezkedik el. A Duna–Dráva Nemzeti Park 1996-ban jött létre, több, már korábban is védetté nyilvánított terület beolvasztásával. Kiterjedése mintegy 50.000 ha. A nemzeti parkért is felelős Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság működési területe kiterjed Baranya és Tolna megye teljes területére, Somogy megyére a Balaton déli partja kivételével valamint kisebb részben Fejér és Bács-Kiskun megyére is. A Dél-Dunántúl legnagyobb része dombság, amelyből szigetként emelkedik ki a Mecsek és a Villányi-hegység. A dombvidéket keletről és délről a Duna és a Dráva hordalékával feltöltött síkságok szegélyezik, így a védelem alatt álló területeken nagyon sokféle élőhely tanulmányozható. Természeti képének formálásában a víz játszotta a főszerepet. A két folyó, azok víztömege határozta meg a sokféle élőhely kialakulását, melyeken színes élővilágot találunk. A nemzeti park szinte teljes területe az egykori ártéren található. A Duna-Dráva Nemzeti Park hosszú, szalagszerűen elnyúló területeinek értékeit meghatározza az élő és holt víz: az árvízi területek gazdag növény- és állatvilága, különösen a madárfajok gazdagsága jellemzi. A folyók mentén húzódó vizes élőhelyek egész Európában egyedülálló értéket képviselnek.
Kézművesek
Családomban hagyomány volt a kézimunka szeretete, itt ismerkedtem meg vele (Nagymamám még rokkán font, édesanyám gyönyörûen azsúrozott). Kötöttem, horgoltam szaklapokból. Hímzõ tanfolyamra jártam, majd csipkeverést tanultam, itt egyesületi tag is lettem. Egy kiállításon megismerkedtem a gépi tûfestés mûvészével, Révai Imrénével, akinek számos kiállítása volt, már az ország határain túl is. Budapesten él, jelenleg is a mesterem, a távolság miatt azonban ritkán találkozunk. A kalocsai riseliõt egy Szekszárdon élõ hajósi asszonytól tanultam.
Szívesen tanulnék, tanítanék, hasznosnak tartok mindenféle kézmûves találkozót, hisz a bemutatott munkák stílusa, ornamentikája tapasztalatot, ihletet ad más stílusú munkákhoz is.
Csárdák
2008-ban megújult étlapukon megtalálhatóak mind a levesek, pörköltek, halételek, szárnyasételek, mind pedig a sertéshúsból, marhahúsból készült ételek és természetesen a desszertek is. Így jelenleg több, mint negyven étel közül választhat, az étlap kialakításánál a magyar konyha széles skáláját vették figyelembe. Az ételek hű kísérőjeként több, mint húsz féle minőségi borból választhat, megtalálhatja az Ön által kedvelt borvidék jellegzetes italát.
Helyi termékek
Magyartarka a HÍRességek között A marhahús elkészítési kultúránk szegényes, egysíkú, alapvetően a hagyományos, hosszú idejű főzési eljárásokkal készíthető ételekre korlátozódik. Az igazi marhahús-kedvelők nem bíznak semmit a véletlenre. Csak olyan, korábban már kipróbált, vagy mások által ajánlott étteremben választanak marhasültet, ahol garantált a siker. Ennek oka elsősorban az, hogy megfelelő minőségű marhahús nem, vagy csak nagyon korlátozottan lelhető fel a boltjainkban. A hazai éttermek egy része inkább külföldön szerzi be a hozzávalót, ami persze nem feltétlenül külföldi eredetű, hiszen a hazánkban meghizlalt magyartarka növendék bikák jelentős hányadát határ-menti osztrák vágóhidakon vágják le, és innen kerülnek be a marhahús nagy- és kiskereskedelembe. Európában a minőségi marhahús iránti kereslet folyamatos, az árak stabilak. Ez a magyarázata annak, hogy a hazai termelés nagy részét külföldre értékesítjük, csak kisebb része kerül magyar éttermekben a vendégek asztalára.
Kulturális örökség
A tolnai dombság északi peremén a középkorban széles mocsaras völgyet alkotva kanyargott a Sió, melynek árteréből kiemelkedő egyik szigetén emeltette az 1270-es években földesúri szállásul a vár korai magját Döröcske nembeli Salamon fia, Simon alországbíró. 1324-ben Károly Róbert Hencfia Jánosnak adta, 1347-ben a Lackfiak örökölték, majd 1397-ben a Kanizsaiaké lett. Tőlük birtokcsere által Ozorai Pipo szerezte meg, majd 1427 után a Garai família vásárolta meg. A Garai család fiúágon való kihaltával a vár ismét a korona tulajdonába került. 1500 körül Gergelylaki Buzlay Mózes, majd 1536-ban Pöstyéni Gergely főudvarmester szerezte meg. Fénykora a 16. század első évtizedére tehető. Ekkor emelték téglából a vaskos öregtornyot, mellette az új kaputornyot, de a palotaszárnyak is reneszánsz homlokzatot kaptak, bábos korláttal ékesítve. Inkább minden kényelemmel ellátott főnemesi rezidenciának, mint várnak számított, így az ország középső területeit viharos gyorsasággal megszálló török csapatok 1543-ben könnyűszerrel elfoglalták. A hosszú török uralom végét Badeni Lajos őrgróf seregének felvonulása jelentette 1686 szeptemberében, mivel a vár kicsiny védőserege meghódolt előttük. A 18. század elején tervbe vették felrobbantását, de a Habsburg-hű Styrum-Limburg család kérelmére épségben hagyták. A II. Rákóczi Ferenc vezette kuruc szabadságharcban a vár több éven át Bottyán János támaszpontja volt. A vár helyreállítása 1960-ban kezdődött el, párhuzamosan a régészeti feltárásokkal. Jelenleg a vár Vármúzeumnak ad otthont.
Természeti értékek
A Dunát és a Drávát övező- ma is érintetlen- ártéri erdők és mocsarak megőrzésére jött létre a Duna- Dráva Nemzeti Park. Ennek egy része hazánk legnagyobb erdős ártere, a gímszarvas, dámvad- és vaddisznó állományáról híres Gemenc.
Tolna Megye egyik legjelentősebb természeti értéke a Duna mentén elterülő kb. 50 000 hektár területű erdő, a gemenci vadrezervátum. Rendkívül gazdag, őserdő jellegű növényvilága van: 150 éves kocsányos tölgyek, fehér fűzek, fekete nyárfák, jegenyefák váltakoznak, ártéri erdők, sűrű bozótosok, tisztások, tavak és leszakadt dunaágak tagolják az erdőt és teszik még változatosabbá.
A sűrű növényzet élelmet és rejtekhelyet ad az őshonos gímszarvasoknak, vaddisznóknak, őzeknek, apróvadaknak. Gazdag az erdő madárvilága is. Ritka, védett madarak fészkelnek a hatalmas fákon; fekete gólyák, fekete harkályok, szürke- és vörösgémek élnek a vizek környékén és a nádasokban. Az erdő - pótolhatatlan természeti értékeire való tekintettel - 1977 óta tájvédelmi körzet, amely csak szervezetten látogatható a gemenci kisvonattal, vagy a Sión és a Dunán közlekedõ túrahajóval.
A kisvasút 23 kilométer hosszan kanyarog az erdőben. A fák között és a tisztásokon gyakran lehet szarvasokat és vaddisznókat látni. Az új kirándulóközpontban fellelhető egy színvonalas vendéglő, egy emléktárgy-üzlet és egy 100 hektáros sétáló-erdő, amely ízelítőt ad az ártéri erdõ növényvilágából és a vadgazdálkodás kiállított eszközeiből. A kiránduló vonat és a túrahajó menetrendjéről, valamint a szálláslehetőségekről naprakész információval szolgál a Tolna Tourist:
Bio- és ökogazdaságok
A családi gazdaság 1992 óta ellenőrzött biogazdaság, a Tolna megyei Tamásiban működik. A szántókon gabona, kukorica, napraforgó, borsó terem, a kertészetben mindenféle zöldség és gyógynövény, a gyümölcsösben pedig eper, kajszi és szilva. A gazdaságban lekvárokat főznek, aszalnak, valamint őshonos baromfikat is tartanak. A kertészet terményeit a budapesti Ökopiacon értékesítik, de igény szerint háztól is árusítanak.
Gasztró
Falusi vendégasztal
A marhahúst kétszer ledarálom, hozzáadom a burgonyát, az apróra szelt hagymát, a tejet és ezzel elkeverem. Fűszerezem, majd 1órát pihentetem. A hús így teljesen magába szívja a tejet. Lisztezett deszkán lapos lepényeket formázok belőle, és mind két oldalát beforgatom lisztbe. Nagyon forró olajban sütöm ki. Szalma krumplival tálalom.
Mi van a spájzban?
A babot egy éjszakára hideg vízbe áztatjuk, így hamarabb megfő. Másnap a sonkával és a megtisztított leveszöldségekkel együtt feltesszük főni. Sóval, babérlevéllel ízesítjük, és lassú tűzön pároljuk, amíg a bab és a füstölt hús is megpuhul. Az olajon megfonnyasztjuk a finomra aprított hagymát és fokhagymát, megszórjuk a liszttel, és zsemleszínű rántást készítünk. Félrehúzzuk a tűzről, elkeverjük benne a pirospaprikát, felengedjük a tejföllel és azzal is jól kikeverjük. A rántást a leveshez adjuk, tárkonnyal és ecettel ízesítjük, majd pár perc alatt az egészet összeforraljuk. Friss kenyérrel tálaljuk.

u