• Pillanatnyilag nincs kiemelt program!

Programok

ONLINE SZÉP kártya

ONLINE Szép Kártya
Szent Mihály-dombi Zenei Esték III.
Séfrandevú  |  Szolnok
Hagyományteremtő céllal nyitja meg kapuit a Séf randevú! Ízek, tájak, emberek találkozása a kultúra jegyében Szolnokon, a Hild János téren!

Kedvenceink

A kellemes napsütés áldásos hatását kihasználva, aki teheti, kirándulni indul az ország valamely szegletébe. Nem is találhatnánk ehhez jobb helyszínt, mint a gyógy taváról világhíres fürdővárost, Hévízt!

Nagyon őszinte leszek. Lehet, hogy emiatt elvesztem néhány álszent ismerős szimpátiáját, akik “tökéletes szülők”, “tökéletes társak”  – bár ennek definíciójáról megoszlanak a vélemények, és valljuk be, fogalmunk sincs róla, hogy milyen az.

Nemesrádó nincs messze Misefától, és nyaranta egy kisebb gyerektársasággal többször is elsétáltunk a régi kastélyhoz, bújócskáztunk az ősfás parkban, és a kastély maradványait nézve álmodoztunk arról, milyen lehetett itt élni, amikor még a tulajdonosok és vendégeik rokokó ruhában sétáltak az ősparkban. A kastélyt a XIX. században Fábiánics Ignác királyi főtanácsos és főjegyző építtette.

Sokat törtem a fejem, mivel lepjem meg külhonból érkező barátnőmet, és a Mandala Day Spa kiváló ötletként jutott eszembe, persze nem véletlenül, hiszen hónapok óta én is oda járok egy kis kényeztetésre. Ők ajánlották, hogy vegyek ajándékutalványt számára, amit majd arra használ, amire szeretne. A barátnőmnek külön élmény volt, hogy nem hallottunk telefoncsörgést, nem hangoskodott senki, és természetesen a dohányzás is tilos volt.

hand
p
l
s
u

Válassza ki úti célját intelligens térképünk segítségével! "Megyék", "Tájegységek", sőt az Ön által kijelölt egyedi terület "Szerkeszthető terület" alapján térben és az időválasztókkal időben kereshet egyszerre a rendszerünkben programlehetőségeket, szállásokat, látnivalókat. A találatok melletti ikonra kattintva az adott szolgáltatás megjelentethető a térképen. A használathoz javasoljuk, hogy nézze meg a videót.
-tól -ig

Online Szállások

  •  Zalaegerszegtől 25 kilométerre a  Göcsejben található újonan épített tornácos parasztház belül agyag falakkal, fa födémmel,  3 szobával, részben akadálymentesítve 10 főrészére..A ház különlegessége egy sóbarlang. Egész évben nyitva. Széchenyi kártyát elfogadunk.

Nyúlzugi Nyaraló  |  Szarvas

A 6+2 férőhelyes nyaraló Szarvason, az arborétummal szemben helyezkedik el. 20 méter vízpart, nagy udvar, bográcsozó, grillező, kerti kiülők, zárt parkoló áll a vendégek rendelkezésére.

Boglárka Vendégház  |  Letkés

Egycsaládos, különálló, szálláshely egész évben, csendes, falusi környezetben a Duna-Ipoly Nemzeti Parkban, a Börzsöny hegység lábánál az Ipoly völgyében, számos szolgáltatással, programlehetőséggel, kedvező áron.

Egerszalók központjában csendes, nyugodt utcában várjuk kedves Vendégeinket. Külön lakrészben 3 fürdőszobás, TV-s igényesen kialakított vendégszoba és jól felszerelt konyha áll Vendégeink rendelkezésére.

A hét térsége

1996-ban egy parasztházból újították fel, majd 2007-ben kibővítették. Ez a közösségi színtér információt nyújt a vidék és a falu múltjáról az idelátogató érdeklődők számára, valamint hagyományőrző rendezvények lebonyolításának is teret ad, mint például a 2007-es szüreti kiállítás és mulatság.
A szőlő és a hozzátartozó pince a II. világháború után került a család birtokába. Nagyapám, aki a falu pékje volt, még napszámosokkal műveltette a területet, a szüret volt a család feladata. A felső 600 nöl és az alsó 300 nöl szőlő gyalogművelésű volt. Fő fajták az Olaszrizling, a Szürkebarát, Juhfark és az Ezerjó voltak.
Túra hossza: 54 km
Nehézsége: Közepesen nehéz
Terep: Dombvidék
Tájegység: Gerecse

A kerékpártúránk Tatáról indul a Május 1 út és a Kereszthelyi út kereszteződéséből. Először a Május 1 utcán haladunk amelyről jobbra fordulva a Komáromi útra jutunk. Ezen és a Naszály utcán hagyjuk el a várost és az 1.es fő útig tekerünk Naszály és Almáspuszta településeket érintve. Az 1-es úton jobbra kanyarodva hajtunk tovább a 10-es útig, ahol Dunaalmás felé fordulunk. Süttőig ezen az úton haladunk Dunaalmást és Neszmélyt érintve. Süttő után a Gerecse hegységen át tekerünk Tardosig, majd onnan továbbhajtva jutunk vissza Tatára.

További infomáció:
http://www.holkerekparozzak.hu/komarom-esztergom-megye/tata-gerecse-kerekparos-kortura
Kézműves program Reformkori hangulat, Kosztümös felvonulás, Koncertek, Színházi előadások, Filmvetítés, Lovas programok, Sétahajózás, Kirakodó vásár, Utazó planetárium, Gyerekprogramok, Hagyományőrzők, Mutatványosok, Duna-parti borkorzó, Az aranyember musical
Szent György Vendégház  |  Esztergom
Szállások

A családiasan berendezett vendégház két és három személyes szobákkal és egy három szobás apartmannal várja a vendégeket. Igény szerint zuhanyzós, gőzkabinos és pezsgőkádas fürdőszobával. A teljes felszerelésű konyhák hűtővel, központi gázfűtéssel, hideg-meleg vízzel vannak ellátva. A panzió Esztergom Visegrád felöli részén, a Szent György Mezőn, a Bazilikától 500 méterre található.  

Duna-Ipoly Nemzeti Park  |  Váchartyán
Nemzeti Parkok A Duna-Ipoly Nemzeti Park területe a Pilis- a Visegrádi- és a Börzsöny-hegységeket, az Ipoly-völgy Hont és Balassagyarmat közötti szakaszát és a Szentendrei-sziget egyes területeit foglalja magában. A Nemzeti Park térségének egyedi sajátosságát a három nagy tájképi egység, a folyóvölgyek, a hegységek és a síkság találkozása adja. Ebből következik a terület nagyfokú változatossága, amely egyedülálló határainkon belül. A nemzeti park növényzetében a sokszínűség mellett az átmeneti jelleg emelhető ki. Ennek oka részben az alapkőzet változatossága, részben pedig a szubmediterrán és kontinentális klímahatárok találkozása. A Dunakanyar összekötő kapocsként szerepel a Dunántúli-középhegység és az Északi-középhegység flórája között. Sok faj illetve társulás itt éri el elterjedésének határát (pl. pirosló hunyor, nyúlfarkfüves bükkös). Az ártéri szintek jellegzetes növénytársulásaitól kezdve a homok pusztagyepeken keresztül, a közép- és magashegységi vegetáció több típusáig bezárólag rendkívül összetett a növényzet. A nemzeti park unikális botanikai értéke a magyarföldi husáng. Az Ipoly-völgy ártéri rétjeinek dekoratív növénye a réti iszalag. Az élőhelyek sokféleségének köszönhetően állatvilága is rendkívül összetett, sok ritka veszélyeztetett faj állománya él a térségben. A nemzeti park területén előforduló védett és fokozottan védett fajok száma meghaladja a 700-at. A nemzeti park állatvilágát tekintve a folyók különös értékeket rejtenek. A Dunakanyarban áttörő víz a felgyorsult folyással, kavicsos aljzattal ritka, endemikus csiga-fajok élőhelye. Előfordul a bödöncsiga és a rajzos csiga. A halfauna legértékesebb tagja a petényi márna szintén a folyóvizekhez kötődik. A száraz hegyi gyepeken a fűrészeslábú szöcske és az orosz sztyeppékre jellemző, nálunk reliktum jellegű réti sáska él.A kétéltű fauna az összes hazai fajt tartalmazza. Köztük különösen színpompás a Börzsöny nedves völgyaljain élő foltos szalamandra. A hüllők közül a pannon gyík a Pilisben és a Börzsönyben is előfordul. A nemzeti park területén sok az erdei énekes- és ragadozó madár, a folyók mentén vizi-, parti és gázlófajok egyedei figyelhetők meg. Kiemelkedő jelentőségű a kerecsensólyom, a parlagi sas és a kígyászölyv állomány. Költ a fekete gólya is. A Börzsöny idősebb erdeiben a fehérhátú fakopáncs állomány számottevő.A Duna vizén az északról érkező bukórécék nagy tömegben telelnek át. Időnként feltűnik egy réti sas amint a récékre vadászik. A barlangok, elhagyott bányajáratok népes denevér kolóniáknak adnak helyet. Több védett cickány és pelefaj él a területen, a nagytestű ragadozók közül a háborítatlan erdőkben időnként feltűnik a hiúz, a vizek mentén pedig a vidra.
Kézművesek Meisseni porcelánfestést tanult évekig. Manapság hobbi szinten, de kiváló iparművészként és népművészként foglalkozik porcelán-, tojás- és üvegfestéssel. A tyúk-, lúd-, strucc-, üveg- és műnyagak tojásokat sablon nélkül festi.  Megrendelhetők nála porcelán egyedi monogrammos étkészletek, vázák, kávés és teáskészletek is, melyeket szintén saját kezűleg díszít. Korábban nem ismerte a matyó motívumokat, pocelánfestőként virág és egyéb mintákat festett. Egy bukaresti kiállítás kapcsán matyó motívumokat kértek tőle. Felvette a kapcsolatot a kövesdiekkel és nagyon megtetszett neki a helyi díszítőművészet, melyet azóta is használ munkásságában. Romániában is nagy sikere volt a matyó kultúrának, véleménye szerint a bukovinai motívumokhoz hasonlít legjobban. 
Csülök Csárda  |  Esztergom
Csárdák Üdvözöljük a magyaros ízek világában, az esztergomi Csülök Csárdában! Éttermünk az esztergomi Bazilika és a királyi vár történelmi környezetében várja a csülökből készült ételkülönlegességek kedvelőit. Tradicionális és saját receptek alapján készülő magyaros fogásokat, szívet-lelket melengető magyar pálinkákat, a híres hazai borvidékek minőségi borait vagy frissen csapolt sört kínálunk Kedves Vendégeinknek az évente többször megújuló étlapunkon. Nyáron klimatizált éttermünkben vagy hangulatos teraszunkon szolgáljuk ki Önt! A belső terem bokszos kialakítású, de igény esetén a bokszok összenyithatók és 36 fő részére tudunk helyet biztosítani. Itt, valamint 24 fős különtermünkben családi és vállalati rendezvények lebonyolítását is vállaljuk. Valljuk: a legjobbat a legjobbnak! Nagy figyelmet helyezünk arra, hogy alapanyagainkat csak megbízható partnerektől és lehetőség szerint hazai termelőktől szerezzük be. Aki hozzánk jön, az szeret jót és jól enni. Vendégkönyvünk tanúsága szerint e csárda ódon falai között számos ismert személy (népszerű művész, politikus, híres közéleti személyiség) fordult meg. Erre büszkék vagyunk. Még nagyobb örömöt jelent azonban, hogy az évtizedek alatt az ország minden tájáról rendszeresen visszatérő vendégeinket törzsvendégként, barátként üdvözölhetjük újra. Tájékoztatjuk Önt, hogy meggyőződésünk és a 2011. évi XLI. törvény a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény módosítása értelmében éttermünkben - a kijelölt nyílt légterű helyen kívül - tilos a dohányzás. Éttermünk OTP SZÉP kártya, MKB SZÉP pihenőkártya és K&H SZÉP kártya elfogadóhely (kizárólag a vendéglátás almenü terhére); vendégeink Erzsébet utalvánnyal, Sodexo, Ticket Express és Chéque Dejeuner étkezési utalvánnyal is fizethetnek. Munkatársaim nevében is nagy szeretettel és ízes fogásokkal várom, Szokoli Ferenc, tulajdonos Ahová a szellem is 300 éve jár - a ház története „A Csülök vendéglő pincéje Esztergom török uralom alóli felszabadulásakor (1683) már létezett. Mivel pedig a törökök nemigen építkeztek, valószínű, hogy középkori eredetű. 1727-ben még semmiféle épület nem állott felette, csak sövénykerítés vette körül. 1768-ban már egy vályogból épített szobácska és konyha volt felette, náddal fedve, amely cselédlakásul szolgált. A pincében uradalmi borkimérés volt. Az 1838. évi árvíz-térkép a telken egy U-alakú épületet ábrázol, így a mai épület 1838 után épülhetett, mégpedig nyeregtetős, udvar felé tornácos ház formában. A ferde terepadottság miatt a magasabb fekvésű földszintes (tornácos), az utca felől, a pince fölött emeleti szinttel. Az épület mai formáját 1838-1868 között kaphatta, mert az 1868-as kataszteri térkép már az L-alakú állapotot mutatja. Az utcai homlokzat legkorábbi ismert ábrázolását egy 1900 táján készült képes levelezőlap őrizte meg.”   H-2500 Esztergom, Batthyány u. 9. E-mail: csulokcsarda@invitel.hu Nyitva tartás: 12.00- 22.00 (szünnap nincs) http://www.csulokcsarda.hu/
Fumu  |  Komárom
Helyi termékek

Feldíszített, baba alakú kalács. Lakodalmak, pasziták (keresztelők) jellegzetes étke. A fumu készítése, ajándékozása és elfogyasztása Hetés és környékének sajátos népszokása. A tészta finomlisztből, tej, zsír, cukor, tojás és élesztő hozzáadásával készül. Tölteléknek diót, mákot, aszalt szilvát, almát, fügét, szőlőt szoktak beletenni, kinek mire van gusztusa és lehetősége.

A fumu évszázadok óta ismert ünnepi sütemény a dél-zalai falvakban. A hetési településeken „a 15-16. században is használatos sütemény-elnevezést (fumoly) éltetett tovább, de kora- újkori mérete és formája nem ilyen volt.”

A 19-20. század fordulóján a gyermekágyas asszonynak vitt étrend elmaradhatatlan fogása volt.  Lehetőség szerint vasárnapra maradt az utoljára vitt étel: erre az úgynevezett „niézü”-re púpozott kosárral hozták az ételt a komaasszonyok, szomszédok, rokonok. Az utolsó ételvitelnél kimaradhatatlan volt régebben a pólyásgyermek alakú „fumu”. E tészta olyan nagyságú, mint egy csecsemő. Egyes helyeken fejkötőt tettek a fejére s az egészet az u. n. korozsmába beletakarták. „Ezen utolsó ételvivés alkalmával jó mulatságot, göcsejiesen „dáridombot” csapnak, melyen a komák, szomszédok s rokonok vannak jelen.  Ilyenkor a fumut az Atyának, Fiúnak, s Szentlélekistennek nevében megkeresztelik, s a vendégek között szétosztják, kik abból esznek. Néhol ez volt a paszita.”

Szarvasragu gombával  |  Esztergom
Tájjellegű receptek Hozzávalók 4-6 főre: 1 kg tisztított szarvas comb A páchoz: 2 ek mustár, 2-3 tk medvehagymás vadfűszer keverék, 1 dl olaj A raguhoz: 30 dkg csiperke, 5-5-5 darab szárított róka-, szegfű- és vargánya gomba, 2 szál sárgarépa, 1 kis darab zellergumó, 1 közepes méretű padlizsán, 2 paradicsom, 2 fej hagyma Továbbá: 5 dl száraz vörösbor, 2-3 dl hús alaplé (vagy víz), só, 5 szem borókabogyó, 2 dl tejszín, 1 ek liszt *  A húst vágjuk kis kockákra, mintha pörköltet készítenénk. A páchoz valókkal keverjük át alaposan a húst, majd legalább 3 órára, de még jobb, ha egy éjszakára hűtőbe tesszük pácolódni, érlelődni. A raguhoz tisztítsuk meg a zöldségeket, majd daraboljuk fel őket. A hagymát kockára, a répát és a zellert ferdén karikára, a padlizsánt kockára, a paradicsomot szeletekbe, a csiperkét nagyobb szeletekre.Vegyünk egy római tálat, amit sütés előtt áztassunk bel fél órára. Tegyük az aljára a húst, amit sózzunk meg. Majd helyezzük a húsokra a zöldségeket, a szárított gombákat. Öntsük fel a borral és az alaplével, majd fedjük le, és tegyük hideg sütőbe. Ezt követően állítsuk be a hőfokot 200 fokra, és másfél óráig ne nyúljunk hozzá. Amikor letelt az idő, vegyük le a fedelét (nekem ekkor már majdnem puha volt a húsom), keverjük át, öntsük rá a tejszín, és ez után 30-40 percig süssük fedő nélkül. A szaft be fog lassan sűrűsödni. Ha mégsem lenne a sütés végén elég sűrű a szaft, keverjünk bele egy csapott evőkanálnyi lisztet. Köretként knédlit ajánlok hozzá!
Komáromi erődrendszer  |  Komárom
Kulturális örökség Ez Közép-Európa talán legépebben fennmaradt újkori katonai építménye. Építészeti és katonai szempontból is remekmű - a komáromi erődrendszer legnagyobb létesítményeként a "Duna Gibraltárjának" is nevezték. Az erőd 1850-1871 közötti épült, egyetlen összefüggő épületegyüttes, melyben 14 épületrész különíthető el kb. 640 helyiséggel. Osztrák hadmérnökök tervezték a kor legmodernebb építészeti és hadászati elvei alapján. Leghatalmasabb épülete a Parancsnoki torony, ez a Duna felől látható, s egyben döbbenetes hatást kelt három szinten sorakozó, fenyegetően és üresen tátongó 78 ágyúlőrésével. A Komárom katonaéletét bemutató, Várak, erődök, katonák című kiállítás az erőd egyik fő attrakciója - a számos program mellett. Vezetést márc. 15. és nov. 15. között hétfőnként, illetve a nov. 16. és márc. 14. közötti időszakban csak bejelentkezés alapján tudnak biztosítani. Az erődrendszer: A komáromi erődrendszer történetét, végleges kialakítását a török, majd a napóleoni háborúk határozták meg. Mai formáját I. Ferenc osztrák császár és magyar királynak köszönheti, aki 1809-ben elrendelte, hogy a birodalom legnagyobb erődjévé építsék ki Komáromot, mely szükség esetén 200 ezer fős hadsereg befogadására képes. Az építkezések azonnal megkezdődtek, és 1877-ig tartottak. A Duna két partján összefüggő rendszert alkotó komáromi erődrendszer észak-komáromi (ma Szlovákia) tagjai az Öreg- és az Újvár, a vág-dunai hídfő, a Nádor- és Vágvonal; dél-komáromi tagjai a dunai hídfő (a Csillagerőd), az Igmándi és a Monostori erőd. A védműgyűrű legkorszerűbb tagjai ma is Magyarországon állnak. Bővebben a Monostori erődről: Az 1848-49-es szabadságharc után közvetlenül, 1850-ben kezdődött az egész rendszer legnagyobb létesítményének, a várost nyugat felől védő Monostori erődnek a kiépítése, s 1871-ig tartott. Az építmény a Duna déli partján, mintegy a Nádor-vonal meghosszabbításában helyezkedik el. Méretei megközelítik az Öreg- és Újvár együttes nagyságát. Területe 58 hektár, a hozzá tartozó úgynevezett Árkász-táborral együtt pedig több mint 67 hektár. Hasznos alapterülete több mint 34 ezer m?, az épületek által lefedett terület pedig 39 ezer m?. Az összes beépített térfogat 270 ezer m?. Az adatok szerint 2000 kőműves és 10 ezer segédmunkás dolgozott itt. Az építéshez szükséges kőanyagot a néhány kilométerre fekvő süttői, tardosi és dunaalmási bányákból szállították a "császári és királyi lóvasúton". Az erőd belsejébe érve, jobb kéz felől, a keleti szárnyon az istállókat, északi részén a földszinti legénységi épületet (ezt úgy építették, hogy szükség esetén 300 ágyas kórházzá lehessen átalakítani), az udvarba benyúlva az emeletes, alápincézett tiszti épületet pillanthatjuk meg; bal kéz felől pedig az egykori kantin, s a pékség helyezkedik el. A tiszti épület kivételével a helyiségek külső oldalai védőfolyosókhoz csatlakoznak, melyek vonalát, a sáncárokba beékelődve, nyugatról és délről egy-egy emeletes, azonos elrendezésű bástya (caponniere) töri meg. A külső kaputól a főbejáratig vezető utat oldalazó tűzzel az ún. Flankierungsthurm fedezi. Ebben található az erőd legszebb helyisége, a boltíves pillérekkel tagolt levente oktatóterem. A védelem fő ereje a sáncokon és az épületek tetején elhelyezkedő tüzérség volt. Az erőd közvetlen ostromának megakadályozását és a tüzérség védelmét szolgálta az erődöt csaknem teljesen körülvevő, 9 méter mély, 9,5 m (5 öl) széles és kb. 1800 m hosszú sáncárok. Ennek külső- és belső oldalában 1,9 m (1 öl) széles falazott, lőréses folyosók futnak. A külső kazamatákból járatkezdemények biztosították az aknák fúrását a vár előterébe. Az árok vonalvezetését oldalazó művek szakítják meg, melyek az árok hosszanti pásztázását, s a kereszttűz lövését is lehetővé tették. Csillagerőd Az 1586-ban épített Szent Péter-palánk négyágú csillag alakja miatt viseli a Csillag-erőd nevet. Az építmény mai formáját az 1850-70 közötti felújítás-újjáépítés során nyerte el. A XIX. században a kor hadi építészeti szellemének megfelelően a laktanya- és raktárépületeket magas földtöltéssel látták el, kívülről meg földsáncokkal takarták. A másik két erődtől annyiban különbözik, hogy ezt nem lőréses folyosó, hanem széles vizesárok védte körben. A várost délről övező sáncrendszer tagja. Kevésbé ismert, hogy a Csillagerőd 1938-ban, a komáromi öregvárral együtt lőszerraktár lett. Napjainkban raktározási célokat szolgál, de hétvégenként ez is látogatható. Igmándi erőd A szabadságharc földerődje helyén épült fel 1871-1877 között a város déli bejáratának védelmére, az új erődrendszer elválaszthatatlan részeként. Középkori lesüllyesztett, olasz rendszer szerint építették fel. Száraz árok veszi körül,külső lesfolyosókkal. Az erőd elzárta a városba délről vezető utat, biztosította, hogy a rendszer egyes tagjai kölcsönös tűz-összeköttetésben legyenek egymással. Elkészültével befejeződött a hatalmas komáromi erődrendszer építése. Nevét a közeli Nagyigmánd és Kisigmánd községekről kapta. Méretei a Monostori erődnél jóval szerényebbek: 106 helyisége van, hasznos alapterülete 4600 m?, a beépített alapterülete 6200 m?, beépített térfogata több mint 33 000 m?. Kialakításának alapelvei megegyeznek a Monostori erődével. Érdekessége, hogy az ellenséges tűz szilánkhatása elleni védelmet szolgáló ún. harántsáncok is megépültek, s ma eredeti állapotukban tanulmányozhatók. Még néhány érdekesség: • A teljes (észak- és dél-komáromi) erődrendszer kerülete megközelíti a 15 km-t. • A rendszer az utolsó hadrendi várak közé tartozik. Gyulafehérvárat 1911-ben törölték a hadrendből, így az utolsónak megmaradt két működő erődítmény Pécsvárad és Komárom. • Béke idején az erődrendszer védelmét a 6. Vártüzér Ezred látta el, kb. 400 ágyúval. • Az erőd udvarában és épületeiben 13 ásott kút található, ezek nagy részét már betemették. • A szovjet csapatok kivonulása után közel két évig tartott az erőd tűzszerészeti felülvizsgálata.
Természeti értékek

A Strázsa-hegy a Pilis és az egész nemzeti park nyugati peremén áll. A terület több mint száz évig katonai lőtérként funkcionált, ennek köszönhetően szinte érintetlenül megőrizte természeti értékeit. A túra iránt érdeklődőknek javasoljuk, hogy először a Kökörcsin Erdei Iskola emeletén berendezett kiállítást tekintsék meg, mely bemutatja a terület élővilágát. Ezután érdemes végigjárni a 1200 m hosszú, 1 óra alatt bejárható kör vonalvezetésű tanösvényt és személyes élményeket gyűjteni a terepen. Ehhez nyújt segítséget a tanösvényhez készült vezető füzet, amely a hegy csúcsától a hegylábi tavakig bemutatja a terület legjellegzetesebb élőhelyeit. Szakavatott vezetéssel bejárva a környéket, felfedezhetjük a fokozottan védett terület évszakonként változó védett növényeit, mint a gyönyörű erdei szellőrózsát, a sömörös kosbort, a tavaszi héricset, a fekete és a leánykökörcsint, vagy az apró nőszirmot. Utunk során láthatunk számos szebbnél szebb nappali lepkefajt. A Kis-Strázsa hegy tetején álló kilátóból egyedülálló panorámában gyönyörködhetünk. A tanösvény utolsó állomásánál a "Gyilkos-tónál" a vízpartok rejtett élővilágával ismerkedhetünk meg.

Biofalu Máriahalom  |  Máriahalom
Bio- és ökogazdaságok A Biofalut itt most szűkebb – földrajzi - értelemben használjuk: azokat az embereket értjük ide, akik itt Máriahalmon, a hozzánk tartozó területeken laknak. Most vannak használható lakásaink és egy házunk – amelyeket lehet bérelni vagy megvenni. A jövőről szólnak a félkész házaink – amik eladóak és a telekvilágunk ahol max 70 ház épülhet. Az elmúlt 10 évben ezeket hoztuk létre. Ide várunk tudatos életükhöz támogató környezetet kereső falutársakat. A Biofalut kis közösségek hálózatának képzelem. Ezek a közösségek lehetnek házcsoportok vagy egyéb szerveződések. A közös többszörös bennünk lehet: A saját utunk felelősségének felvállalása, a tudatosságunk emelése. A természet-közeli életmód felé haladás. A másság, a többi ember és élőlény tisztelete.

Gasztró

Nemesvámos egyik legismertebb nevezetessége a Vámosi (vagy tán még ismertebb nevén: Betyár) csárda. A népies barokk stílusú, XVIII. századi épültet 1831-ben átalakították.

Már jóval több mint száz éve is vendégfogadó volt; kedves helye a hírhedt bakonyi betyárnak, Savanyó Jóskának. A csárda konyhája, berendezése emlékeztet az egykori betyárcsárdák fénykorára, maga az épület is műemlék.

A római hadiút mellett az 1700-as évek elején már biztosan állt a királyi vámszedőhely. A közeli község kisnemesei látták el ezt a feladatot, s kapták is a nevüket Nemesvámos. A krónikák szerint a reformkorban Ibrahim török barátunk kezdte csárdaként üzemeltetni a már akkor is régi épületegyüttest. Történelmünk viharaiban két híres betyár vágta be a fokosát a mestergerendába. Sobri Jóska Répa Rozival járta a csárdást. Savanyó Jóska már a betyárvilág alkonya, de nem a csárdáé.

A csárda híres bérlője 1960-as évekig Babos János  ezermester/gépjavító volt. A képen látható Indián motorját ma a Közlededési  Múzeum őrzi. Felesége, Babos néni zugkocsmáját is sokan felkeresték. A csárdát még ma is „Babos” csárdaként emlegetik.

Falusi vendégasztal   Elkészítése: A kockára vágott kecskehúst bő vízben megabárolom. A vízbe babérlevelet és fokhagymát teszek. Amíg abárolódik, egy lábosban kevés olajon a hagymát megdinsztelem, és a tűzhelyről félrehúzva őrölt pirospaprikával meghintem. A megabárolt húsról a vizet leszűröm. A húst a lábosba teszem, és annyi vizet öntök hozzá, hogy jól ellepje a húst. Mikor az étel felforrt, gulyáskrémmel és pörköltkockával ízesítem. Ezután lassú tűzön főzöm. Ha megpuhult a hús, rávágok 2 fej pa­radicsomot, beleöntöm a 2 dl vörösbort és készre főzöm. Amíg fő a pörkölt, addig 1 kg burgonyát meghámozok és négy részre vágom. Sós vízben megfőzöm. A megfőtt burgonyát leszűröm és a pörkölttel tála­lom. Savanyúságot ehetünk hozzá.
Túrós-tepertős pogácsa  |  Lajosmizse
Mi van a spájzban?   A tejet meglangyosítom, belemorzsolom az élesztőt, hozzáadom a cukrot, 1 evőkanál lisztet, összekeverem, és langyos helyen megfuttatom. Közben a tepertőt megdarálom, a lisztet tálba szitálom, elmorzsolom a margarinnal. Hozzáadom a felfutatott élesztőt, a tejfölt, egy csipet sót, a bort, és összegyúrom. Ha nem elég rugalmas a tészta, adok hozzá még kevés tejet. Alaposan összedolgozom. A tésztát kb. 1/2 cm vastagra kinyújtom, rákenem a darált tepertőt, és a túrót. Ízlés szerint kissé megsózom és megborsozom. Felcsavarom a tésztát, téglalap alakúra kinyújtom, és két oldalát egymásra behajtom. Fél órát pihentetem, majd ezt a hajtogatást még háromszor megismétlem, és közöttük 1/2 órát pihentetem a tésztát. Végül ujjnyi vastagságúra kinyújtom, tetejét berácsozom, és pogácsaszaggatóval kiszaggatom. A pogácsák tetejét megkenem tojássárgájával, és előmelegített sütőben kb. 20 percig sütöm. Vigyázok, hogy ne süssem túl, mert túlságosan kiszárítva élvezhetetlen.
Burgonyaprósza  |  Dobronhegy
Profik nyomában

A Kandikó Fogadó ajánlásával 

A megtiszíttott 6-8 db nagyobb méretű lisztes burgonyát tormareszelőn a 0,5 l aludtejbe reszeljük , sózzuk és annyi liszttel keverjük el ,a melytől sűrű , de jól kenhető állagot kapunk. Nagyanyáink kizsírozott tepsiben vékonyan leknve sütötték ropogósra, ma a modern eszközben sürtjük aranysárgára.  
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!