Szeretettel várja vendégeit a műemlék pincesor a Pünkösdi hétvégén! Kulturális programokkal és nyitott pincékkel várják az érdeklődőket!
Egész délután kézműves kirakodó vásár, ahol szeretet leckét vehetünk díszvendégünktől, a húsz éves, pécsi Fogd a Kezem Alapítványtól. Mocorgó játéksziget gyerekeknek a patakparton, ingyenes póni lovaglás az Apró Patákkal, állatsimogató a Paci-suliban, grill ételek, frissensültek, számos finomság.
Helyszín: Jánoshegyi út eleje - Budakeszi út felől
Időpont: 10:00-16:00
Részvételi díj: ingyenes
A térképen nagy terület kijelölésekor növekedhet a reakcióidő, gépe teljesítményétől függően!
Folklór/hagyományőrző/kulturális program
A Pécsi Folknapok a dél-dunántúli régió legjelentősebb népzenei fesztiváljaként 1986 óta nyújt válogatást a Kárpát-medence nemzetiségeinek és a világ népeinek tradicionális zenei értékeiből. A műfaj legszínvonalasabb hazai előadói mellett más európai népcsoportok, valamint távolabbi, egzotikus kultúrák képviselői gazdagítják a koncertsorozat palettáját.
Szállások
Az Emmaház Püspökszentlászló felső részén, a harangtorony utáni egyenes utcarészen található. Nevét utolsó lakója Trecsek Emma néni után kapta, aki a jelenlegi nappaliban Püspökszentlászló utolsó szatócsboltját működtette.
Nemzeti Parkok
Duna-Dráva Nemzeti Park A nemzeti park a Duna Sió-torkolata és az országhatár, valamint a Dráva mentén helyezkedik el. A Duna–Dráva Nemzeti Park 1996-ban jött létre, több, már korábban is védetté nyilvánított terület beolvasztásával. Kiterjedése mintegy 50.000 ha. A nemzeti parkért is felelős Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság működési területe kiterjed Baranya és Tolna megye teljes területére, Somogy megyére a Balaton déli partja kivételével valamint kisebb részben Fejér és Bács-Kiskun megyére is. A Dél-Dunántúl legnagyobb része dombság, amelyből szigetként emelkedik ki a Mecsek és a Villányi-hegység. A dombvidéket keletről és délről a Duna és a Dráva hordalékával feltöltött síkságok szegélyezik, így a védelem alatt álló területeken nagyon sokféle élőhely tanulmányozható. Természeti képének formálásában a víz játszotta a főszerepet. A két folyó, azok víztömege határozta meg a sokféle élőhely kialakulását, melyeken színes élővilágot találunk. A nemzeti park szinte teljes területe az egykori ártéren található. A Duna-Dráva Nemzeti Park hosszú, szalagszerűen elnyúló területeinek értékeit meghatározza az élő és holt víz: az árvízi területek gazdag növény- és állatvilága, különösen a madárfajok gazdagsága jellemzi. A folyók mentén húzódó vizes élőhelyek egész Európában egyedülálló értéket képviselnek.
Kézművesek
1965. szept. 3-án születtem Pécsett. Általános iskolai tanulmányaimat Mecseknádasdon végeztem. Majd Szekszárdra jelentkeztem fazekas iskolába, mely három éves volt. Szakmai gyakorlatra a Csatári Kerámiaüzembe jártam. Oktatóm Bíró Annamária volt, akinek sokmindent köszönhetek. ... Mecseknádasdon helyezkedtem el mint fűtő és emellett otthon is dolgoztam. Megépítettem a fatüzelésű kemencét és gyarapítottam a műhelyberendezéseimet. ... Közben megismertem Lantosné Imre Máriát, aki segített a régi mecseknádasdi és óbányai edények bemutatásával elindulni. Sokat jártam a múzeumba rajzolni, gyűjtögetni. Az óbányai mesterektől is sokat tanultam. Tudok tűzálló agyagot, engobfestéket készíteni és a szerszámokat, ami a technikához elengedhetetlen. ... Szeretném tovább vinni a mecseknádasdi és óbányai régi edények hagyományait és egyben a saját ötleteimet, elgondolásaimat hozzáadni.
Csárdák
Az ősi, ízlésesen és autentikusan felújított és átalakított étterem a legjobb alapanyagokból készített ételeivel várja az éhségüket csillapítani vágyókat. Lehetőség van a környék legkiválóbb borainak megkóstolására is. A csárda különlegességei a kiváló levesek piros zománcos fazékban tálalva, a fatányéron virító sültek és a saját , fatüzelésű kemencében sütött friss kenyér. A csárda befogadóképessége 80 fő a kertben és 40 fő bent. Hétvégente élőzene fokozza a hangulatot.
Kulturális örökség
A szigetvári vár alapjainak lerakását a XIV. század végén kezdték el. Jelenlegi formáját az ostromok utáni felújítások során, a XIX. század végére érte el. A magyar történelembe az 1566-os ostrommal írta be magát,amikor Szulejmán szultán Bécs ellen induló közel 80.000 fős seregét az akkori várkapitány Zrínyi Miklós horvát bán, a várfalak előtt mergállította. Zrínyi 2500 katonájával védte a várat, de a szűntelen ostrom után a külső erődítményt feladta és a belső várba húzódott a megmaradt 800 katonájával. Szeptember 5-én Szulejmán szultán elhunyt, amiről sem az ostromló sereg, sem a védők nem tudtak. Két nap múlva, mivel az égő belső várat már nem tudták tartani, Zrínyi kitört a várból. A vár eleste után 123 évig török zászló lengett a vár felett. A várudvar közepén Szulejmán dzsámija áll a csonka minarettel, benne a Mekka felé tájolt imafülkével és a faltöredékeken látható perzsa-arab nyelvű feliratokkal. A várban történelmi-, képzőművészeti kiállítás illetve török panoptikum várja a látogatókat.
Természeti értékek
A Pécsi Egyházmegye Gaudium Nostrum Alapítványának kezdeményezésére az EGT/Norvég Finanszírozási Mechanizmus támogatásával megvalósuló Püspökszentlászlói Arborétum és Oktatási Központ kialakítása című projekt célja a Püspökszentlászlói Arborétum természeti és épített környezetének felújítása, oly módon hogy a Kelet-Mecsek jellegzetes élővilágának bemutatásán túl lehetőség nyíljon a környezettudatos szemléletmód és gazdálkodás szervezett kereteken belül történő terjesztésére. Mindezek hozzásegítenek a környezettudatos nevelés terjesztéséhez, és az idelátogató vendégeken keresztül az Arborétum hírének öregbítéséhez világszerte. A Püspökszentlászlói Arborétum területileg a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet része, mely védett területeinek nagysága: 9361 hektár, ebből fokozottan védett 1180 hektár. A Mecsek legmagasabb pontjának, a Zengőnek a lábánál elterülő Püspökszentlászlói Arborétum több száz éves múltra tekint vissza. Eszterházy Pál püspök 1727-ben építtette fel itt kastélyát, mely ma is nagymértékben járul hozzá a terület értékeihez. E kastély mellett a területen lévő park növényzetének gazdagsága és szépsége tette lehetővé az Arborétum történelmi és kulturális jelentőségének erősödését az évszázadok során. Az Arborétum jelenlegi állapota nem teszi lehetővé, hogy funkcióit megfelelő színvonalon betöltse. Amennyiben gondozása nem válna megoldhatóvá, a terület teljes elhanyagoltsága rohamosan nőne, kulturális és természeti értékei eltűnnének. A fák elhanyagoltsága néhol már balesetveszélyes, a patak medre az avartól és a gallyaktól eltömődik, vize képtelen gondtalanul táplálni a tavat. A tó ökoszisztémája nem teszi lehetővé halak betelepítését. A terület helyreállítása nem csupán kulturális és természetvédelmi, de társadalmi és gazdasági okokból egyaránt szükséges. Hiszen értékeinek megóvása és gondozása, az épületek fejlesztése lehetővé teszi, hogy az Arborétum magas színvonalú ökoturisztikai szolgáltatásokat nyújtson. Az EGT/Norvég Finanszírozási Mechanizmus segítségével lehetővé vált, hogy az Arborétum megújuljon. A Püspökszentlászlói Arborétum és Oktatási Központ kialakítása című projekt tevékenységei építési és vízrendezési, erdészeti és kertészeti, valamint oktatási és marketing elemeket tartalmaznak, melyek 2009-2011 között történő megvalósulása után a Püspökszentlászlói Arborétum újra színvonalas környezettel várja az idelátogató turistákat, és a természetet megismerni vágyó diákokat.
Gasztró
Falusi vendégasztal
A lapocka felét a szokásos módon egy darabban megsütöm. (Serpenyőben minden oldalát lepirítom, majd aláöntök 1 dl vizet, és lefedve puhára párolom. A sült húst ledarálom és félreteszem. A megmaradt lapocka darabból hagymával és pirospaprikával rövid levő pörköltet főzök: 1 evőkanál zsiradékon megfonnyasztok egy apróra vágott vöröshagymát, meghintem pirospaprikával, ráteszem a kockára vágott húst, megsózom, megszórom kevés köménnyel, és alá öntök 2 dl vizet. Gyakran kevergetve puhára párolom. A savanyú káposztát pici zsiradékon, kevés sóval és cukorral megpirítom. A rizst a húsleves-kockából készített levesben félig megfőzöm, majd a félretett, darált, sült hússal összekeverem. A füstölt kolbászt karikára, a füstölt szalonnát apró kockára vágom. Az egész összeállítása: közepes tepsi (vagy tűzálló tál) aljára terítek egy vékony réteg párolt káposztát, erre szalonnakockákat, kolbászkarikákat szórok, és a pörkölt egyharmad részét elterítem rajta. Meglocsolom tejföllel. Most egy sor húsos rizs következik, majd egy réteg káposzta. Ezt is meglocsolom tejföllel, amire kolbász és szalonna jön, ezt a húsos rizs és a káposzta követi. Addig rétegezem, amíg tart a hozzávalókból. A sorokat ízlés szerint fűszerezem sóval, borssal. A tetejére káposztának kell kerülnie, amit tejföllel meglocsolok, és előmelegített sütőben 1 óra hosszat, közepes lángon sütöm.
Mi van a spájzban?
Elkészítés: A bárány lapockát, oldalast, hogy ne legyen csontszilánkos, csontfűrésszel 3 x 3 cm-es darabokra vágjuk fel. A füstölt szalonnát apró kockákra vágjuk, kevés zsírban üvegesre hevítjük. A finomra aprított vöröshagymát a szalonnazsírban aranysárgára pirítjuk. Fűszerpaprikával megszórva és kevés vízzel felengedve egy szalonnás pörköltalapot kapunk. Ízesítjük fokhagymával, és a kimosott apró savanyú káposzta felével kibéleljük a lábast, majd rátesszük a feldarabolt birkahúst. A húsdarabokat befedjük a maradék káposztával, és egy csokor csombort teszünk a tetejére, majd felengedjük csontlével, vízzel. Lassú tűzön szép egyenletesen főzzük. Ha a káposzta félpuha, megszórjuk gerslivel. Tálaláskor sűrű tejfellel meglocsolva, kaporral megszórva kínáljuk. Kukoricalepénnyel igen kedvelt.

u