A történelem kovácsolta eggyé Szabolcsból, Szatmárból, Beregből, Ung és Ugocsa pereméből legkeletibb megyénket, Szabolcs-Szatmár-Bereget.  A hatezer négyzetkilométernyi vidék arculatát a vizek, így elsősorban a kanyargó Tisza, valamint a Szamos, a Kraszna, a Túr határozza meg.  A folyók szépséges hívogató partszakaszokkal, kapásra váró halakkal, és kerékpártúrákra ideális gátakkal fogadják az ide érkezőket. A kerékpárosok mellett a kenusok, evezősök és jet-ski-sek is otthon érezhetik magukat errefelé.
Szabolcs-Szatmár-Bereg gyönyörű, vélik a helyiek és nem véletlenül: az Alföldön ezen a vidéken maradt meg a legtöbb természeti, tájképi és kultúrtörténeti érték. Érintetlen tájai, ligetei, csábító erdei, még iható folyói, őslápjai lenyűgözik, aki erre jár.

„E vidék mindig is sok ismert közéleti embert, művészt adott az országnak. Innen származott Bessenyei György, a híres testőríró, Kölcsey Ferenc, Móricz Zsigmond, Krúdy Gyula vagy Váci Mihály” – meséli Szabó Győző színművész, aki maga is e táj szülötte.
Ha gyermekkorának helyszínéről, a vidék látnivalóiról kérdezzük, a nyírbátori születésű aktor szinte megállíthatatlanul sorolja a szívének kedves nevezetességeket. Elárulja, hogy Nyírbátor mellett családi szálak fűzik Szatmárcsekéhez, ahol kedvenc helye a Szatmári Fogadó, Kölcsén a helyi cukrászda a szíve csücske, hiszen édesapja cukrász, csodálja a csarodai templomot, Tivadart, Gergelyugornyát. Gyermekkorában sokat úszott és csónakázott a megye keleti csücskében található Tiszakóród nevezetes Bukógátjánál.
Szabó Győző szerint, aki ma látogat haza vagy vendégként fordul meg itt, alig ismer rá a régi tájra. „A települések arculata mára teljesen megújult és az emberek is mások” – mondja a színművész. „Talán csak a természet szépsége nem változott és a helyiek szívóssága, akik minden korban és minden nehézség ellenére talpon tudtak maradni.” Ilyen „menekülő útvonal” a falusi turizmus, amely az utóbbi években virágzott fel errefelé. A helyiek jó szívvel fogadnak vendégeket portáikon, akiknek örömmel mutatják be szülőföldjük megannyi szépségét. Kultúrára fogékony emberként, művészként Szabó Győző nem felejti el megemlíteni a fesztiválokat, rendezvényeket, amelyekből a megye szinten részére és az év minden időszakára jut néhány. 
„Kedvencem a Szatmári Fesztivál, amelynek keretében a vendégek ismerkedhetnek a híres „nemtudom” szilva felhasználásával aszalva, lekvár-, illetve pálinkaként, a Penyige-i Nagyvásár, a Cinkefőző verseny vagy a Jeles Napok a Beregben, amely mind mind rengeteg látogatót vonzanak ide az év során.”

Aktív turizmus

Karácsonyi nap   |  
2016. december 23.
Karácsony ünnepköri kulturális programokkal várjuk, az ünnep hangulatát idéző finomságokkal kedveskedünk az érdeklődőknek. Immáron hagyománnyá vált településünkön, hogy a szenteste előtti napot együtt, egy nagy családként ünnepelve töltsük. Már az Adventi készülődésen a helyiek elkészítik a falu Adventi koszorúját, melyet a Művelődési Ház előtt helyezünk el, s amelyen minden advent vasárnap meggyújtjuk a soron következő gyertyákat. E mellé kerül a falu karácsonyfája is, melyet az óvodások és iskolások által készített óriásdíszekkel ékesítünk. A helyi óvodások és általános iskolások Betlehemezéssel, karácsonyi dalokkal, mondókákkal és versekkel készülnek. A nagyon aktív Nyírturai Nyugdíjas Klub tagjai, vegyes kórusa szintén karácsonyi énekkel hangolja rá a hallgatókat a Szentestére. Vendégeink voltak már többek közt: Demecseri Fúvószenekar, Jonathán majorett csoport, Everdance, Burattino Bábszínház, Vikár Sándor Zeneiskola növendékei. A tavalyi évben megtisztelt bennünket szereplésével a Cantemus kórus egy maroknyi csoportja Szabó Dénes vezetésével. Az idei Karácsonyi napunkon is hasonlóan színvonalas műsor összeállításban lesz része annak, aki úgy dönt, a napot velünk tölti. A szem és fül igényeinek kielégítése mellett gondolunk az ízlelőbimbókra is. Sütőtökkel, mézeskaláccsal, forralt borral, forró teával, kürtőskaláccsal és toroskáposztával várjuk vendégeinket.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Középkori templomok útja   |  
2016. január 1. és 2016. december 31. között
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye középkori templomokban Magyarország egyik leggazdagabb vidéke, a középkori templomoknak itt olyan sűrű hálózatuk maradhatott fent, amely egyedülálló. Szatmár és Bereg középkori egyházi örökségének egyedi hangulatát idézik a kisméretű templomok, a melléjük épített fa harangtornyok, a gazdagon fennmaradt középkori freskók, a festett karzatok, a díszes kazettás mennyezetek, faragott szószékek. Az Alföld középkori templomainak nagy része a török dúlások áldozatává vált. Ez a vizek által körbezárt vidék azonban távol tartotta magától a hódító hadakat, az idegen kultúrákat. Így maradhattak fent páratlan gazdagságukban és szépségükben ezek a kis középkori templomok, amelyek ékszerdobozai ennek a vidéknek.

Kulturális örökség

Óévbúcsúztató szilveszteri csergetés   |  
2016. december 31.
Óévbúcsúztató szilveszteri csergetés.
A szilveszteri csergetés több évszázados hagyomány. Úgy tudjuk, hogy elődeink 1559. december 31-én kolompszóval és ostorpattogtatással ijesztették el a Szoboszlót fenyegető török hadsereget. Az új attrakciókkal kiegészülve minden év utolsó estéjén csikósok hada űzi el a „gonosz erőket”, majd nagyszabású koncertekkel és tűzijátékkal búcsúztatjuk az óévet.
Helyszín: Hősök tere
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!