A történelem kovácsolta eggyé Szabolcsból, Szatmárból, Beregből, Ung és Ugocsa pereméből legkeletibb megyénket, Szabolcs-Szatmár-Bereget.  A hatezer négyzetkilométernyi vidék arculatát a vizek, így elsősorban a kanyargó Tisza, valamint a Szamos, a Kraszna, a Túr határozza meg.  A folyók szépséges hívogató partszakaszokkal, kapásra váró halakkal, és kerékpártúrákra ideális gátakkal fogadják az ide érkezőket. A kerékpárosok mellett a kenusok, evezősök és jet-ski-sek is otthon érezhetik magukat errefelé.
Szabolcs-Szatmár-Bereg gyönyörű, vélik a helyiek és nem véletlenül: az Alföldön ezen a vidéken maradt meg a legtöbb természeti, tájképi és kultúrtörténeti érték. Érintetlen tájai, ligetei, csábító erdei, még iható folyói, őslápjai lenyűgözik, aki erre jár.

„E vidék mindig is sok ismert közéleti embert, művészt adott az országnak. Innen származott Bessenyei György, a híres testőríró, Kölcsey Ferenc, Móricz Zsigmond, Krúdy Gyula vagy Váci Mihály” – meséli Szabó Győző színművész, aki maga is e táj szülötte.
Ha gyermekkorának helyszínéről, a vidék látnivalóiról kérdezzük, a nyírbátori születésű aktor szinte megállíthatatlanul sorolja a szívének kedves nevezetességeket. Elárulja, hogy Nyírbátor mellett családi szálak fűzik Szatmárcsekéhez, ahol kedvenc helye a Szatmári Fogadó, Kölcsén a helyi cukrászda a szíve csücske, hiszen édesapja cukrász, csodálja a csarodai templomot, Tivadart, Gergelyugornyát. Gyermekkorában sokat úszott és csónakázott a megye keleti csücskében található Tiszakóród nevezetes Bukógátjánál.
Szabó Győző szerint, aki ma látogat haza vagy vendégként fordul meg itt, alig ismer rá a régi tájra. „A települések arculata mára teljesen megújult és az emberek is mások” – mondja a színművész. „Talán csak a természet szépsége nem változott és a helyiek szívóssága, akik minden korban és minden nehézség ellenére talpon tudtak maradni.” Ilyen „menekülő útvonal” a falusi turizmus, amely az utóbbi években virágzott fel errefelé. A helyiek jó szívvel fogadnak vendégeket portáikon, akiknek örömmel mutatják be szülőföldjük megannyi szépségét. Kultúrára fogékony emberként, művészként Szabó Győző nem felejti el megemlíteni a fesztiválokat, rendezvényeket, amelyekből a megye szinten részére és az év minden időszakára jut néhány. 
„Kedvencem a Szatmári Fesztivál, amelynek keretében a vendégek ismerkedhetnek a híres „nemtudom” szilva felhasználásával aszalva, lekvár-, illetve pálinkaként, a Penyige-i Nagyvásár, a Cinkefőző verseny vagy a Jeles Napok a Beregben, amely mind mind rengeteg látogatót vonzanak ide az év során.”

Aktív turizmus

Téglási Ezüstcsengő és Advent   |  
2015. december 20.
2015-ben 2. alkalommal kerül majd sor a Téglási Ezüstcsengő és Advent elnevezésű városi karácsonyváró rendezvényre, mely a korábbi években megrendezett Ezüstcsengő hagyományaira épül, de a sportcsarnokból a város központjába helyeztük, így szabadtéri programmá vált. A Bek Pál Kertbarátkör jóvoltából forralt borral, sült gesztenyével vártuk a látogatókat. A vásáron téglási és környékbeli kézművesek, őstermelők termékei közül válogathattak az érdeklődők. A vásárt színvonalas színpadi produkciók tarkították. A Mikulásházban meseolvasás, diavetítés, a Városi Könyvtárban kézműves foglalkozás várta a gyerekeket. A tombolsaorsoláson az árusok által felajánlott termékeket sorsoltuk ki, a kvíz-játékon pedig a testvérvárosuk, Affalterbach által adományozott játékokat kaphatták meg a helyes megfejtők. A rendezvényen a város vezetősége és minden intézménye, civil szervezete aktívan közreműködött, így a karácsonyvárás meghittségét az együtt ünneplés, az összetartozás érzésének megélése jelentette Tégláson.

Természeti értékek | Ökoturizmus

III.Szendrői Gazdanapok   |  
2015. szeptember 19. és 2015. szeptember 15. között
Kulturális programokkal színesített rendezvény, melynek programjait a mezőgazdasági gépek kiállítása, főzőverseny, süteménysütő verseny, állat bemutató, kézműves termékek, játszóházi foglalkozások teszik színesebbé.

Kulturális örökség

Vidékjáró - Mézmúzeum, sajtüzem, borkóstoló, Zsóry-fürdő   |  
2015. szeptember 4. és 2015. november 14. között
Eredjen velünk az idő nyomába a vizsolyi Biblia megsárgult lapjai, a sajttömbök érett sárga és a méz színének számtalan árnyalata mentén.
Hűs, homályos pohárban halvány sárgán áttetsző nedű, melynek szőlőszemeit a nap sugarai nevelték. A több száz éves Biblia már-már megsárgult lapjai, a gyönyörű sajttömbök érett sárga színe és a méz színének számtalan árnyalata mind-mind visszaköszönnek a melengetően szép aranysárga színben, melyben az idő ölt testet. A vizsolyi Biblia több száz éve a legkedveltebb bibliafordítás Magyarországon, a méhészet, és a mézkészítés folyamatai is évezredes hagyományokon alapulnak. A sajt, a bor időt kér, hogy nemessé váljon. Eredjen velünk az idő nyomába Észak-Magyarországon.

Azt mondják, az idő a minőség bírája. A vizsolyi méhészet és mézmúzeumot átjáró hozzáértés 15 év munkájának, és kutatásainak eredménye. A méhek és méhészet iránti szenvedély köszön vissza méhészetükben, melyet büszkén mutatnak meg, sőt nem csak megmutatják, hanem a termék megkóstolása mellett mi magunk is aktív részesei lehetünk a folyamatnak, védőruhát húzva ismerkedünk a méhekkel és magunk pörgethetjük ki mézünket. Vendéglátónk igazi lokálpatriótaként a vizsolyi református templom ismerőjeként szívesen kísér át minket a templomba, ahol egy vezetés keretein belül tudhatunk meg még többet méltán híres Károli Gáspár -féle Vizsolyi bibliáról.

Vizsoly után Mád felé vesszük az irányt, ahol az ország néhány különleges minőségű kézműves sajtját jegyző Bognár Úr vár minket, hogy megmutassa „üzemét” és megkóstoltathassa kitűnő sajtjait. Egyetlen falat sajt után már Önök is sejtik, hogy mennyi munka és gondoskodásnak köszönhető ez az íz. Az ökofaluban, a Bodrog partján legelésző magyar tarka minőségi teje, az állatokat gondozó szeretet, a sajt gondos, hónapokon keresztül tartó barackpálinkás mosdatása mind-mind együtt adják ezt a páratlan ízélményt, mely az itt készült sajtokat jellemzi.

Ez a vidék - és Mád maga is - igazi gasztroparadicsom, A Holdvölgy Pincerendszer Mád legkiterjedtebb pincerendszere, melynek járatai több száz éve a borkultúrát szolgálják. E rendszer egy részének vezetett látogatása és az előzőleg elfogyasztott sajtok után a kulináris kalandozásunkat egy borkóstolóval folytatjuk (fakultatív program, 3 bor megkóstolására van lehetőség).

A finomságok után a kultúráé a főszerep, a Matyó főváros várja Önöket. A mezőkövesdi Hadas városközpont apró telkeivel, szabálytalanul kanyargó utcákkal, meszelt falú, nádtetős parasztházaival 150-200 év távlatából idézi fel az egykori mezővárosi életformát. Napjainkban a Mezőkövesden tevékenykedő neves kézműves mesterek alkotó házainak, így az élő matyó népművészetnek autentikus színhelye. A hadas tulajdonképpen atyafiságot jelent: az egymással rokon családokat nevezték hadaknak, akik sok esetben egy udvaron vagy közeli szomszédságban maradtak. A településrész építészetileg ezt a szerkezetet őrzi, innen kapta a nevét.  Ellátogatunk Kis Jankó Bori (a matyó hímzések egykori előrajzolója és továbbfejlesztője) házába, tovább egy fazekas műhelybe, beleshetünk a bútorfestés tudományába és tanulhatunk a mézeskalács sütödében. .

Ha Ön nem szeretne a Hadas városrészben sétálgatni, a 70 éves mezőkövesdi Zsóry-fürdő medencéiben gyógyulhat, hűsölhet. (fakultatív program)

Részvételi díj: 9,900 Ft / fő

Részvétel feltételei és jelentkezés a következő linken:  Vidékjáró - Mézmúzeum, sajtüzem, borkóstoló, Zsóry-fürdő

A programváltoztatás jogát fenntartjuk!

Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!