A történelem kovácsolta eggyé Szabolcsból, Szatmárból, Beregből, Ung és Ugocsa pereméből legkeletibb megyénket, Szabolcs-Szatmár-Bereget.  A hatezer négyzetkilométernyi vidék arculatát a vizek, így elsősorban a kanyargó Tisza, valamint a Szamos, a Kraszna, a Túr határozza meg.  A folyók szépséges hívogató partszakaszokkal, kapásra váró halakkal, és kerékpártúrákra ideális gátakkal fogadják az ide érkezőket. A kerékpárosok mellett a kenusok, evezősök és jet-ski-sek is otthon érezhetik magukat errefelé.
Szabolcs-Szatmár-Bereg gyönyörű, vélik a helyiek és nem véletlenül: az Alföldön ezen a vidéken maradt meg a legtöbb természeti, tájképi és kultúrtörténeti érték. Érintetlen tájai, ligetei, csábító erdei, még iható folyói, őslápjai lenyűgözik, aki erre jár.

„E vidék mindig is sok ismert közéleti embert, művészt adott az országnak. Innen származott Bessenyei György, a híres testőríró, Kölcsey Ferenc, Móricz Zsigmond, Krúdy Gyula vagy Váci Mihály” – meséli Szabó Győző színművész, aki maga is e táj szülötte.
Ha gyermekkorának helyszínéről, a vidék látnivalóiról kérdezzük, a nyírbátori születésű aktor szinte megállíthatatlanul sorolja a szívének kedves nevezetességeket. Elárulja, hogy Nyírbátor mellett családi szálak fűzik Szatmárcsekéhez, ahol kedvenc helye a Szatmári Fogadó, Kölcsén a helyi cukrászda a szíve csücske, hiszen édesapja cukrász, csodálja a csarodai templomot, Tivadart, Gergelyugornyát. Gyermekkorában sokat úszott és csónakázott a megye keleti csücskében található Tiszakóród nevezetes Bukógátjánál.
Szabó Győző szerint, aki ma látogat haza vagy vendégként fordul meg itt, alig ismer rá a régi tájra. „A települések arculata mára teljesen megújult és az emberek is mások” – mondja a színművész. „Talán csak a természet szépsége nem változott és a helyiek szívóssága, akik minden korban és minden nehézség ellenére talpon tudtak maradni.” Ilyen „menekülő útvonal” a falusi turizmus, amely az utóbbi években virágzott fel errefelé. A helyiek jó szívvel fogadnak vendégeket portáikon, akiknek örömmel mutatják be szülőföldjük megannyi szépségét. Kultúrára fogékony emberként, művészként Szabó Győző nem felejti el megemlíteni a fesztiválokat, rendezvényeket, amelyekből a megye szinten részére és az év minden időszakára jut néhány. 
„Kedvencem a Szatmári Fesztivál, amelynek keretében a vendégek ismerkedhetnek a híres „nemtudom” szilva felhasználásával aszalva, lekvár-, illetve pálinkaként, a Penyige-i Nagyvásár, a Cinkefőző verseny vagy a Jeles Napok a Beregben, amely mind mind rengeteg látogatót vonzanak ide az év során.”

Aktív turizmus

Karácsonyi nap   |  
2016. december 23.
Karácsony ünnepköri kulturális programokkal várjuk, az ünnep hangulatát idéző finomságokkal kedveskedünk az érdeklődőknek. Immáron hagyománnyá vált településünkön, hogy a szenteste előtti napot együtt, egy nagy családként ünnepelve töltsük. Már az Adventi készülődésen a helyiek elkészítik a falu Adventi koszorúját, melyet a Művelődési Ház előtt helyezünk el, s amelyen minden advent vasárnap meggyújtjuk a soron következő gyertyákat. E mellé kerül a falu karácsonyfája is, melyet az óvodások és iskolások által készített óriásdíszekkel ékesítünk. A helyi óvodások és általános iskolások Betlehemezéssel, karácsonyi dalokkal, mondókákkal és versekkel készülnek. A nagyon aktív Nyírturai Nyugdíjas Klub tagjai, vegyes kórusa szintén karácsonyi énekkel hangolja rá a hallgatókat a Szentestére. Vendégeink voltak már többek közt: Demecseri Fúvószenekar, Jonathán majorett csoport, Everdance, Burattino Bábszínház, Vikár Sándor Zeneiskola növendékei. A tavalyi évben megtisztelt bennünket szereplésével a Cantemus kórus egy maroknyi csoportja Szabó Dénes vezetésével. Az idei Karácsonyi napunkon is hasonlóan színvonalas műsor összeállításban lesz része annak, aki úgy dönt, a napot velünk tölti. A szem és fül igényeinek kielégítése mellett gondolunk az ízlelőbimbókra is. Sütőtökkel, mézeskaláccsal, forralt borral, forró teával, kürtőskaláccsal és toroskáposztával várjuk vendégeinket.

Természeti értékek | Ökoturizmus

IV. Nagykállói Sörfesztivál   |  
2016. június 1. és 2016. június 2. között
A nagyközönség megismertetése a magyar kézműves sörökkel és azok készítőivel...............................

Kulturális örökség

Kenyérszentelés   |  
2016. augusztus 19.
Új kenyér ünnepe. Augusztus 20-i nemzeti ünnepünkön 1949 óta az új kenyér ünnepét is megtartjuk. A kenyér az ember számára az életet, a megélhetést, az otthont jelenti.A nemzeti színű szalag szimbóluma a haza és az élet összekapcsolódása. Az új kenyér ünnepe az aratás befejezésének ünnepe. A hivatalosan augusztus 20-án megrendezésre kerülő kenyérszentelést településünkön hagyományosan egy nappal korábbal, augusztus 19-én rendezzük. A Nyírturai Református Egyházközség kemencéjében sült, nemzeti színű szalaggal átkötött kenyeret, kenyereket ökomenikusan a református lelkész valamint a görög katolikus parókus megszenteli, megáldja. Ezt követően minden látogató magához vehet egy darabot belőle. A nagy, szétosztoásra került kenyér mellett több kisebb is sül, melyeket a látogatók hazavihetnek és a családdal közösen fogyaszthatnak el. Az új kenyér ünnepén a református ifjúsági csoport színvonalas műsorral készül az érdeklődők szórakoztatására.
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!